Még vécére sem megyünk a telefonunk nélkül

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magyarok nem tartják magukat függőnek, pedig sokan még az illemhelyen sem válnak meg a készüléküktől. (Ijesztő) adatok minden mennyiségben!

Egy friss, nemzetközi felmérés szerint  a telefonunkkal a kezünkben kezdődik és ér véget minden hétköznapunk, mégis mindössze a magyarok 29 százaléka tartja magát telefonfüggőnek. Részletek a hajtás után!

A felmérésről

A Huawei 12 európai országban (Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Románia, Bulgária, Lengyelország, Dánia, Törökország, Csehország és Görögország) 1 több mint hatezer felhasználó – köztük 501 magyar okostelefon tulajdonos – bevonásával 2018 januárjában végzett kutatásában arra kereste a választ, hogy a egy átlagos hétköznap mennyit, milyen tevékenységek közben és milyen céllal használjuk az okostelefonjainkat, és mindez hogyan hat a szociális kapcsolatainkra.

A kutatásból kiderült, hogy a magyarok már egyáltalán nem a klasszikus értelemben vett telefonálásra használják elsődlegesen a készüléküket. A válaszadók 83 százaléka fotózott vele megkérdezést megelőző héten, szöveges üzenetek küldésére 77, közösségi oldalakhoz való csatlakozásra 76, míg hanghívásra csupán 62 százalékuk használta azt. Ez utóbbi egyébként lényegesen kevesebb, mint az európai átlag (73 százalék), viszont „kockulásra” is kevesebbet használjuk a telefonunkat: míg nálunk a válaszadók 55, addig a többi országban a válaszadók 58 százaléka játszik a készülékén egy átlagos héten.

Akár 20 órán keresztül együtt

A felmérésében azt is vizsgálták, hogy a felhasználók átlagosan milyen időközönként nézik meg, van-e nem fogadott hívásuk, jött-e üzenetük vagy kaptak-e új értesítést a közösségi oldalaktól. Kiderült, hogy a magyar résztvevők többsége egy órát sem bír ki a mobilja ellenőrzése nélkül, a válaszadók 38%-a pedig egy óra leforgása alatt többször is, akár 10 percenként, vagy még gyakrabban előveszi a telefonját ebből a célból.

A magyar okostelefon felhasználók egyébként európai társaiknál többet tartják maguknál a készülékeiket: 10-ből 3 megkérdezett több mint 20 órán keresztül képtelen megválni az okoskütyüjétől annak ellenére, hogy közel kétharmaduk maximum napi 3-8 órán keresztül használja aktívan a készülékét.   

Vele kelünk, vele fekszünk

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakásuk melyik pontján, mennyit használjuk készülékeinket. A magyar megkérdezettek több mint harmada (34 százalék) nem válik meg a telefonjától akkor sem, amikor az illemhelyre látogat – további 18 százalékuknál nem állandó, csak gyakori társ a vécén az okostelefon. A kutatás eredményei alapján a mindennapjaink reggeli és esti rituáléiba is beépült az okostelefonok használata – a válaszadók több mint háromnegyede (81 százalék) alvás közben is kartávolságon belül tartja a készülékét. A magyarok 45 százalékának az ébredést követően az első dolga, hogy a telefonja után nyúljon, lefekvés előtt pedig még rosszabb a helyzet: 58 százalékuk nyomkodja a kütyüjét, vagy szörföl rendszeresen a neten elalvás előtt, pedig már régóta tudjuk, hogy ez nem annyira jó ötlet.

Inkább szabadság, mint kötöttség

A kutatásban résztvevőktől azt is megkérdezték, hogy hogyan „éreznek” az okostelefonjaik iránt. A megkérdezettek alapvetően pozitív érzéseket társítottak a készülékükhöz: a magyarok 88 százaléka inkább imádja a telefonját, mint gyűlöli, illetve több mint háromnegyedük érzi inkább szabadságnak, mint kötöttségnek azt, hogy van okostelefonja. A válaszadók 93 százaléka szerint a készüléke segítséget jelent számára a mindennapokban, és 55 százalékuk szerint a telefon inkább összeköti, mint eltávolítja az embereket egymástól. Az is kiderült, hogy a magyarok háromnegyede nem tudna lemondani az okostelefon használatáról, ennek ellenére a válaszadók kevesebb mint harmada (29 százalék) tartja magát telefonfüggőnek, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól (42 százalék).

Sokan ugyanakkor egyre tudatosabban állnak hozzá az okostelefon használathoz: a kutatás szerint a magyarok 42 százaléka úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az okostelefonjával, 49 százalékuk pedig megpróbál időkorlátot is szabni a mobilozásnak.

Fotó: Huawei
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?