Még vécére sem megyünk a telefonunk nélkül

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A magyarok nem tartják magukat függőnek, pedig sokan még az illemhelyen sem válnak meg a készüléküktől. (Ijesztő) adatok minden mennyiségben!

Egy friss, nemzetközi felmérés szerint  a telefonunkkal a kezünkben kezdődik és ér véget minden hétköznapunk, mégis mindössze a magyarok 29 százaléka tartja magát telefonfüggőnek. Részletek a hajtás után!

A felmérésről

A Huawei 12 európai országban (Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Románia, Bulgária, Lengyelország, Dánia, Törökország, Csehország és Görögország) 1 több mint hatezer felhasználó – köztük 501 magyar okostelefon tulajdonos – bevonásával 2018 januárjában végzett kutatásában arra kereste a választ, hogy a egy átlagos hétköznap mennyit, milyen tevékenységek közben és milyen céllal használjuk az okostelefonjainkat, és mindez hogyan hat a szociális kapcsolatainkra.

A kutatásból kiderült, hogy a magyarok már egyáltalán nem a klasszikus értelemben vett telefonálásra használják elsődlegesen a készüléküket. A válaszadók 83 százaléka fotózott vele megkérdezést megelőző héten, szöveges üzenetek küldésére 77, közösségi oldalakhoz való csatlakozásra 76, míg hanghívásra csupán 62 százalékuk használta azt. Ez utóbbi egyébként lényegesen kevesebb, mint az európai átlag (73 százalék), viszont „kockulásra” is kevesebbet használjuk a telefonunkat: míg nálunk a válaszadók 55, addig a többi országban a válaszadók 58 százaléka játszik a készülékén egy átlagos héten.

Akár 20 órán keresztül együtt

A felmérésében azt is vizsgálták, hogy a felhasználók átlagosan milyen időközönként nézik meg, van-e nem fogadott hívásuk, jött-e üzenetük vagy kaptak-e új értesítést a közösségi oldalaktól. Kiderült, hogy a magyar résztvevők többsége egy órát sem bír ki a mobilja ellenőrzése nélkül, a válaszadók 38%-a pedig egy óra leforgása alatt többször is, akár 10 percenként, vagy még gyakrabban előveszi a telefonját ebből a célból.

A magyar okostelefon felhasználók egyébként európai társaiknál többet tartják maguknál a készülékeiket: 10-ből 3 megkérdezett több mint 20 órán keresztül képtelen megválni az okoskütyüjétől annak ellenére, hogy közel kétharmaduk maximum napi 3-8 órán keresztül használja aktívan a készülékét.   

Vele kelünk, vele fekszünk

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakásuk melyik pontján, mennyit használjuk készülékeinket. A magyar megkérdezettek több mint harmada (34 százalék) nem válik meg a telefonjától akkor sem, amikor az illemhelyre látogat – további 18 százalékuknál nem állandó, csak gyakori társ a vécén az okostelefon. A kutatás eredményei alapján a mindennapjaink reggeli és esti rituáléiba is beépült az okostelefonok használata – a válaszadók több mint háromnegyede (81 százalék) alvás közben is kartávolságon belül tartja a készülékét. A magyarok 45 százalékának az ébredést követően az első dolga, hogy a telefonja után nyúljon, lefekvés előtt pedig még rosszabb a helyzet: 58 százalékuk nyomkodja a kütyüjét, vagy szörföl rendszeresen a neten elalvás előtt, pedig már régóta tudjuk, hogy ez nem annyira jó ötlet.

Inkább szabadság, mint kötöttség

A kutatásban résztvevőktől azt is megkérdezték, hogy hogyan „éreznek” az okostelefonjaik iránt. A megkérdezettek alapvetően pozitív érzéseket társítottak a készülékükhöz: a magyarok 88 százaléka inkább imádja a telefonját, mint gyűlöli, illetve több mint háromnegyedük érzi inkább szabadságnak, mint kötöttségnek azt, hogy van okostelefonja. A válaszadók 93 százaléka szerint a készüléke segítséget jelent számára a mindennapokban, és 55 százalékuk szerint a telefon inkább összeköti, mint eltávolítja az embereket egymástól. Az is kiderült, hogy a magyarok háromnegyede nem tudna lemondani az okostelefon használatáról, ennek ellenére a válaszadók kevesebb mint harmada (29 százalék) tartja magát telefonfüggőnek, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól (42 százalék).

Sokan ugyanakkor egyre tudatosabban állnak hozzá az okostelefon használathoz: a kutatás szerint a magyarok 42 százaléka úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az okostelefonjával, 49 százalékuk pedig megpróbál időkorlátot is szabni a mobilozásnak.

Fotó: Huawei
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.