Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Almalé, cukor, aroma, színezék – amit málnaszörp néven kapsz a boltban, az leginkább ezekből az összetevőkből áll.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 27 málnaszörpöt vizsgált meg legújabb tesztjében. Az eredmény rámutatott, hogy míg a legjobbak málnából, cukorból (és esetleg néhány adalékból) készülnek, addig a rosszabbak hírből sem ismerik az igazi gyümölcsöt.
Málnaszörp almából
A teszt során a szakemberek a csomagoláson szereplő információk alapján értékelték a szupermarketben és bioboltokban kapható termékeket. Figyelembe vették a szörpök gyümölcs- és ezen belül málnatartalmát, az esetleges kockázatot jelentő összetevőket (édesítők, tartósítók, színezékék), a gyártási helyet, a csomagolást, illetve azt, hogy rendelkeznek-e bio minősítéssel.
Ha eddig azt hitted, hogy a málnaszörp fő összetevője a málna, akkor ki kell, hogy ábrándítsunk. Habár 24 termék tartalmaz valamilyen gyümölcsöt (nem színezékként), ebből 9-nél az alma dominál. Igen, jól értetted, az alma a málnaszörpben.
A gyümölcstartalom a prémium kategóriában ugyan eléri az 50 százalékot, ám az esetek felében mindössze 30-33 százalék között mozog. Sőt, olyan termékeket is találtak, amelyekben semmi gyümölcs nincs. Ezek a málnamentes változatok rendszerint cukorból, aromákból és jellemzően biztonságos színezékekből készülnek.
Az ok a gyártási költségekben keresendő. A szörpök ízét gyümölcsökkel is biztosítani lehet, de ha aromákkal érik el ezt a hatást, az nagyságrendekkel olcsóbban jön ki. Ennek megfelelően mindössze egy olyan termék akadt, ami nem tartalmaz semmilyen aromát.
Nagyrészt biztonságosak
Az egyesület szerint a szörpökben használt adalékanyagok többnyire biztonságosnak tekinthetők.
A vizsgált 27 termékből négy szörp kivételével mindegyikben találtak valamilyen színezéket, de arra jutottak, hogy nem jelentenek komoly kockázatot az egészségre nézve. Már csak azért sem, mert a gyártók többnyire bodzát, szőlőt vagy akár fekete retket használnak ilyen célra. A legolcsóbb termék ugyanakkor egy azorubin nevű színezéket tartalmaz, ami az érzékeny fogyasztóknál allergiaszerű reakciót válthat ki.
Öt termékbe nátrium-benzoát tartósítószer is került, ami szintén allergiás tüneteket okozhat. Hat szörphöz pedig ciklamátot és aszpartámot használtak fel, amelyekkel kapcsolatban már felmerültek egészségügyi aggályok, de nem bizonyított, hogy fogyasztásuk valóban kockázatos lenne.
Ha szeretnéd kizárni a kockázatokat, a biotermékek közül érdemes válogatnod. A két vizsgált termék, ami ebbe a kategóriába esik, egyáltalán nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, ráadásul gyümölcs- és cukortartalmuk ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik.
Ami a környezetvédelmi szempontokat illeti, a vizsgált termékek közül mindössze 8 bizonyult visszaválthatónak, az meg összesen 13-ról mondható el, hogy Magyarországon készül (vagyis feltehetően kisebb az ökológiai lábnyomuk).
Ezek a legjobban
A szakemberek megállapították, hogy az egyes termékek minősége között jelentős eltérések lehetnek. A legjobbak málnából, cukorból (és esetleg néhány adalékból) állnak, de vannak olyan szörpök is, amelyek csak nyomokban tartalmaznak málnát, így gyümölcstartalmukat a sokkal olcsóbb alma, míg ízüket az aromák adják.
Az egyesület korábbi tesztjeivel ellentétben a gyengébb értékelésű termékek most kizárólag a legolcsóbb kategóriából kerültek ki. Míg a legjobb szörpök 1500-2000 forint/liter egységáron kaphatók, addig a málnamentes termékek ára mindössze literenként 100 forint körül alakul (hasonló ajánlott hígítási arány mellett).
A teszten a Papp Lekvár Manufaktúra Natúr málnaszörpje szerezte meg az első helyet 91 százalékos összesített eredménnyel, melyet a Spar két sajátmárkás terméke, a Spar Premium (88 százalék) és a Spar Natur pur (85 százalék) követett a dobogón.
A legalacsonyabb értéket – 55-61 százalékot – az a négy termék kapta, amelyből teljesen hiányzik a gyümölcs. Ezek hivatalos megnevezése nem is málnaszörp, hanem málna ízű szörp, amit minden esetben korrektül tüntettük fel a gyártók. Az viszont már más kérdés, hogy a fogyasztók vajon mennyire vannak tisztában az elnevezés jelentésével.
