Amikor már éppen kezdjük elhinni, hogy lebilincselő hivatásuknak nincs olyan szeglete, amit ne veséztünk volna ki, mindig kiderül, hogy akadnak még meglepetések a tarsolyukban. Az például megvolt, hogy miért mellőzik a gép mosdóját? És az, hogy náluk jobban senki nem rühelli a késést?
A stewardessek munkája nem csupán arról szól, hogy mosolyogva szolgálják fel az italodat. Ők felelnek a biztonságodért, és persze tudnak egyet s mást a repülésről. Jóval többet, mint amennyit egy utas valaha is fog. Cikkünk apropóját ezúttal az szolgáltatta, hogy a Quora egyik felhasználója feltette a nagy kérdést: mik azok a dolgok, amelyekről tudnak, de nem mondják el nekünk? Néhány közlékeny légiutas-kísérő pedig elmondta.
A vészhelyzetekről nem titkolóznak
A rázósabb pillanatokban a félősebb utasok általában a pánik jeleit keresve tartják szemmel a légiutas-kísérőket, mert azt remélik, viselkedésükből talán leszűrhetik, vajon tényleg lezuhan-e a gép (nyugi, nem fog). Egy katasztrófahelyzet megítélése azonban nem azon múlik, hogy ki mennyire jártas a testbeszédben. A pilóta és a személyzet ugyanis téged is értesíteni fog, ha netán komoly bajba kerülne a repülő.
Amennyiben belefér az időbe, a kapitány ugyanazokat információkat osztaná meg veled, mint velünk, majd ezt követően indítanánk el a kényszerleszállási procedúrát. A munkámhoz tartozik, hogy az összes utas élve hagyja el a gépet, így természetesen azt szeretném, hogy a lehető legfelkészültebb legyél.
Mindössze a repülés idejére kapnak fizetést
A légiutas-kísérők a látszat ellenére keményen megdolgoznak a fizetésükért. Előfordul, hogy lenyomnak egy különösen strapás, 13 órás műszakot, munkabért mégis csak egy 5 órás időszakra kapnak. Hogy miért? Azért mert a munkaidejük azután kezd ketyegni, hogy becsukódnak a gép ajtajai. Tehát hiába érkeznek meg két órával hamarabb a reptérre, hogy felkészüljenek a felszállásra és levezényeljék az utasbeszállítást, egy árva fillért sem kapnak érte. Anyagi szempontból ezért akkor szenvedik el a legnagyobb csapást, amikor egy nap alatt több rövid távú járatra osztják be őket.
A beszállás, a kiszállás és a hasonlók után nem jár pénz, hiszen ilyenkor technikailag nyitva áll a repülőgép ajtaja. Ha késés is van, még hosszabbra nyúlik a nap – fizetés nélkül.
Nyugtalanító hírekkel szolgálhatnak a takaródról
A fedélzeti párnákat, takarókat nem feltétlenül az üde frissesség jellemzi. Bizonyos fapados légitársaságok a költséghatékonyság jegyében tekintenek el a mosással járó vesződségektől, és anélkül, hogy az utasok bármit sejtenének, újra és újra felhasználják őket.
Egyszerűen összehajtogatják az ágyneműket, majd félreteszik a következő járathoz.
Némi öröm az ürömben, hogy a jelenségre figyelmeztető légiutas-kísérő szerint a takarítók legalább a párna- és fejtámlahuzatokat ki szokták cserélni. Ha a takaródat illetően is szeretnél biztosra menni, mert feltámad benned a gyanú, hogy régóta nem látott mosógépet, nyugodtan kérj helyette egy újat. Ha a szemed láttára veszik ki egy zacskóból, az jó jelenek számít. Arra utal, hogy tisztán került bele.
Sajnálnak, amiért a gépen kávézol
A repülős kávézás hátulütőiről már egy korábbi posztunkban is szó esett. A fedélzeten felszolgált forró italokkal az a gond, hogy a készítésükhöz felhasznált víz a gép alján lévő tartályból származik, amit nem pucolnak ki túl sűrűn.
A repülős víz egyszerűen undorító. Őszintén sajnálom a tea- és kávéfogyasztó utasainkat. A vizet a gép alatti tartályban tárolják, és eddig egyszer sem láttam, hogy kitisztították volna.
Ha nem akarsz összeszedni valamilyen fertőzést, kövesd a példájukat: ne a levegőben tankolj fel koffeinnel, és szorítkozz a palackos vízre.
Messziről elkerülik a fedélzeti mosdókat
Nem nehéz kitalálni, hogy miért: tisztaságuk erősen megkérdőjelezhető. A légiutas-kísérők olykor meglehetősen bizarr dolgokat látnak. Embereket, akik cipő nélkül indulnak pisilni, vagy nem húzzák le maguk után a vécét. Bár nagyra értékelik, hogy más utasok betartják az alapvető higiéniai normákat, nem tudnak egykönnyen megfeledkezni kevésbe igényes társaikról, ezért ők legfeljebb végszükség esetén, illetve kézmosás céljából keresik fel a mellékhelyiséget a gépen.
Ha rövidebb az út és elhagyhatom a repülőt, inkább kivárom, hogy megérkezzünk a reptérre, és ott megyek el mosdóba.
Bélmozgások miatt is csúszhat a járatuk
Egy rosszul időzített vécézésnek elég negatív következményei lehetnek a járatra nézve, ezért nem a landolás előtti időszak a megfelelő időpont, hogy kedvenc magazinjaiddal felszerelkezve beköltözz a mosdóba. Miközben egy utas a „biztonsági öveket becsatolni” jelzéssel dacolva a mellékhelyiségben trónol, a gép nem tudja megkezdeni a leszállást, így kieshet a tervezett landolási idősávból, ami jelentős késésbe torkollhat.
Ha valaki ekkor kerekedik fel, hogy a mosdót használja, tájékoztatunk kell a pilótafülkét, majd kénytelenek vagyunk kivárni, amíg az illető elfoglalja a helyét és beköti magát.
Mindegyikük pótolható
Amikor loholó stewardesst látsz, az a benyomásod támadhat, hogy rettenetesen elkésett, de valószínűleg csak azért siet, mert ráparancsoltak, hogy ugorjon be egy kollégája helyére. A repülőtereken jellemzően egy-két tartalék légiutas-kísérő várakozik útra készen, uniformisba öltözve, becsomagolt poggyászokkal, felkészülve arra az eshetőségre, hogy a személyzet egy része nem jut el időben a munkába.
Egyszer például azért kellett dolgoznom egy járaton, mert a légiutas-kísérő, aki be volt osztva, csúnya balesetet szenvedett az úton. Az értesítéstől számolva öt percen belül értem a kapuhoz, ahol megbámultak az utasok.
Minőségibb kaját ehetnek
A fedélzeten kapható ételek viszonylag ritkán döngetnek gasztronómia csúcsokat, ami csalódott pillantásokat válthat ki a kényes ízlésű utasokból. A légiutas-kísérőket viszont nem fenyegeti a fintorgás veszélye, mert munkakörükből fakadóan minőségibb kosztból válogathatnak.
Valamivel jobb ételeket kapunk, mint az utasok.
A variációk köre légitársaságonként változik, de rendszerint legalább egy szervírozó kocsi vár rájuk friss gyümölcsökkel, pékárukkal, desszertekkel, italokkal és más finomságokkal megpakolva.
Alig jut idejük az alvásra
Szitkozódtál már amiatt, hogy elkésett a járatod? Olyan hevesen biztos nem, mint ők! Miközben a vakációzóknak maximum annyi vesztenivalójuk van, hogy pár órával kevesebbet süttethetik a hasukat a strandon, addig náluk az alvás rovására mehet a csúszás.
Mi is ugyanúgy utáljuk a késést, ha nem jobban. Amikor eredetileg mondjuk 10 órám lett volna pihenni a másnapi indulás előtt, a késés miatt csak 8 órám marad. Ebbe beletartozik az étkezés, a zuhanyozás, a lefekvés, majd a reggeli készülődés és az utazás a reptérre.
Erről akkor se feledkezz meg, amikor hajnalok hajnalán egy láthatóan holtfáradt, de rendületlenül mosolygó, makulátlan külsejű stewardess szolgál ki. A szavak, amiket keresel, a kérem és a köszönöm.
