15 étel és ital, amit a légiutas-kísérők kerülnek

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A babot azért hanyagolják, hogy véletlenül se forduljon gázosra a helyzet, a csipszeket meg azért, hogy ne hergeljenek a zörgéssel. Van, amiben neked is érdemes követni a példájukat: ha jót akarsz magadnak, felejtsd el a kávét, amit a repülőn szolgálnak fel.

Kőkemény fizikai megterhelésnek vannak kivétve, sokszor csak azért isznak alkoholt, mert végre szabad, és megesik, hogy ők is félnek a repülőn. Az már korábbi cikkünkből kiderült, hogy a légiutas-kísérők élete nem annyira felhőtlen, mint ahogy elképzelnénk. Hivatásuk számos lemondással jár, amibe az is beletartozik, hogy alaposan meg kell válogatniuk, mit fogyasztanak a fedélzeten. Azt, hogy pontosan milyen gasztronómiai örömökre kénytelenek nemet mondani, a Daily Meal szedte össze.

Miért nem választhatnak szabadon?

Mert a munkájuk megkívánja, hogy a repülés ideje alatt minden figyelmüket az utasok kiszolgálásának szenteljék, és semmilyen módon ne zavarják, veszélyeztessék őket. Bármennyire is kívánják, pálpusztai sajtból például még sutyiban sem falatozhatnak, nehogy valaki leforduljon az ülésről az erős szaghatástól, más kaják pedig azért esnek ki a körből, mert nem passzolnak a repülés körülményeihez, vagy kedvezőtlen testi folyamatokat indítanak be. De akkor mit esznek? Általában a könnyen fogyasztható snackeket részesítik előnyben, olyanokat, melyekkel kevés macera adódik.

Miket szoktak kerülni és miért?

1. Szénsavas italok

A szénsavas italok, üdítők gyomorégést okozhatnak, ami akadályozhatja a légiutas-kísérőket munkaköri kötelességeik teljesítésében.

2. Csipszek

A csipszezés elég lármás tud lenni: a zörgő zacskó a csámcsogó, ropogtató aláfestéssel együttvéve elérheti azt a zajszintet, ami már átlépi a törékeny idegrendszerű utazók ingerküszöbét.

3. Kávé, tea

Ha gyakran járod a világot, talán már láthattad, hogy a stewardessek előzetesen beszerzett, vagy maguknak főzött kávéval, teával mászkálnak a reptéren. A háttérben az áll, hogy erős fenntartásokkal tekintenek a vízre, amiből a fedélzeten felszolgált forró italok készülnek. Később még kitérünk rá, hogy milyen megfontolásból teszik.

4. Ételek, amiktől rossz leheletük lehet

Az indokuk nyilvánvaló: a bűzös lehelet nehezen tolerálható. Főleg, ha a felszolgálás során terjed az utasok irányába. A stewardessek ezért egyebek mellett a fokhagymás és a tonhalas kajákat is hanyagolják.

5. Ételek, amiket nem tudnak egyszerre megenni

Kötelezettségeik miatt nincs is idejük arra, hogy lakomákat csapjanak repülés közben. De még ha lenne is, a fedélzeten meglehetősen szűkös a tárolóhely, és nem feltétlenül van hűtő, ahová bepakolhatnának.

6. „Gázos” ételek

Ez sem szorul különösebb magyarázatra. Nyilván, te sem akarnád, hogy egy óvatlan pillanatban az orrod alá durrantsanak. A bab, a brokkoli, a hagyma és minden más étel, ami bélgázokat generál, éppen ezért tiltólistás náluk.

7. Bármi, ami melegítést igényel

A repülők felszereltségéből többnyire hiányzik a mikró, sőt bizonyos légitársaságoknál a sütő is, így nincs lehetőségük rá, hogy csak úgy gyorsan megmelegítsenek valamit.

8. Zsíros ételek

A zsíros ételek zsíros ujjakat és zsírszagot eredményezhetnek. Mondanunk sem kell, a fedélzeten egyik verzió sem túl szerencsés.

9. Zacskós levesek

Már egy hirtelen turbulencia is elegendő hozzá, hogy a leves nem a rendeltetésének megfelelő helyre kerüljön, ami egy sor egyéb bonyodalomba torkollhat.

10. Maszatolós ételek

A légiutas-kísérők arról híresek, hogy mindig makulátlan a külsejük. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, nélkülözniük kell a maszatolós kajákat, melyektől pecsétes lehet csinos egyenruhájuk.

11. Mogyorófélék

Az utasok annyi sós mogyit tömhetnek magukba a fedélzeten, amennyi csak beléjük fér, a légiutaskísérők viszont nem tehetik meg ugyanezt. Még legjobb szándékaik ellenére is megtörténhet, hogy mogyorómaradványok tapadnak a kezükhöz, ami az erre érzékeny utasokból allergiás reakciót válhat ki.

12. Nagyon sós ételek

A sós ételek puffadáshoz vezethetnek, a magasság- és a légnyomásváltozás pedig csak tovább fokozza a gáztermelődést, így ezeket szintén az eregetés elkerülése végett száműzik fedélzeti étrendjükből.

13. Szagos ételek

A bántó szagok nemcsak a leheletükben jelenhetnek meg, hanem a repülő zárt légterében is, és mivel nincs hova menekülni előlük, a szagos ételek – mint a tonhalas saláta vagy a pepperónis pizza – iránti igényeiket a felszállás előtt, a repülőtéren elégítik ki.

14. Csapvíz

A repülős vízzel az a probléma, hogy a tartályokat viszonylag ritkán cserélik, így egyes jelentések szerint e. coli baktériumok verhetnek tanyát bennük. Nem csoda, hogy a légiutas-kísérők a palackos vízre esküsznek.

15. Poharas joghurtok

Bár a joghurtok kitűnő probiotikum forrásnak számítanak, poharuk a magas nyomás alatt (állítólag) hajlamos felrobbanni. Ezt a lehető leghatékonyabb módon előzik meg. Úgy, hogy teljesen mellőzik a poharas joghurtokat.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.