A grillszezonban kézenfekvőnek tűnik, hogy házi hamburgeredhez egy szupermarket hűtőjéből vegyél darált marhahúst, de immunrendszeredet nem feltétlenül fogod boldoggá tenni vele.
Rémlik még, hogy a McDonald's néhány éve elismerte, hogy a hamburgereikben lévő marhahúst több száz különböző állatból dobják össze (ha nem, akkor itt olvashatsz róla)? A Huffington Post szerint jó eséllyel ugyanez történik azzal az előre darált marhahússal, amit a nagy szupermarketláncoknál raksz a kosaradba. Posztunkból megtudhatod, hogy a kutyulás miért rossz neked és egyúttal a hazai szabályozást illetően is képbe kerülhetsz.
Ellenőrizhetetlenek a források
„A szupermarketek nagy forgalmazóktól szerzik be árujukat, így megeshet, hogy egy kilónyi darált hús akár ezer állat húsát tartalmazhatja, ami lehetetlenné teszi annak ellenőrzését, hogy milyen forrásból származnak”
– ismertette a probléma gyökereit Terry Ragasa, a Sutter Meats hentese.
Márpedig az élelmiszer-biztonság szempontjából nincs fontosabb, mint a nyomonkövethetőség. Már csak azért sem, mert ha valami gubanc adódik a hússal, és nem lehet beazonosítani, hogy honnan szerezték be, nemcsak magad és a szűk családi kört vonhatod ki vele a forgalomból ideiglenesen, hanem tömeges megbetegedés lehet belőle.
Frissként adják el, ami nem az
A darált marhahús tipikusan az a termék, amit a lehető legfrissebb állapotban szeretnél hazavinni, mivel kiterjedt felülete különösen hívogató a baktériumok számára. A szupermarketek egy része ennek ellenére is előszeretettel trükközik árujával. Például úgy, hogy a durván darálva beszerzett marhahúst az értékesítés előtt apróbbra darálják, majd friss címkével ellátva sózzák rá a gyanakvás halvány jeleit sem mutató vevőkre. Általánosítani persze nem lehet. Nem minden cégnél folyamodnak ilyen alávaló módszerekhez, így nem törvényszerű, hogy kedvenc szupermarketedben vásárolva kétes minőségű hús kerül a birtokodba.
Egy jó hentes lehet a kiút
Ragasa szerint a legjobb, amit a húsos ételek rajongói tehetnek, az az, hogy hogy keresnek egy hentest. Pontosabban egy jó hentest. Mint arra Ragasa is felhívta a figyelmet, ők többnyire helyi gazdálkodóktól, egész állatok formájában szerzik be a húst, és napi szinten, frissen darálják le – optimális esetben a szemünk láttára.
Itthon is keverhetik a húsokat
A Huffington Post cikke leginkább az amerikai szupermarketek vonatkozásában boncolgatta a problémát, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál érdeklődtünk, hogy nálunk mire számíthatnak a vevők.
„Azoknak a vállalkozóknak, akik szarvasmarha darált húst kívánnak előállítani, forgalmazni, kötelezően be kell tartaniuk a jogaszályokban* foglalt előírásokat annak érdekében, hogy az általuk előállított termék ne jelentsen veszélyt a fogyasztókra. Az élelmiszer vállalkozónak (előállítónak, forgalmazónak) a termék előállításának teljes folyamatában biztosítaniuk kell a nyomon követhetőséget. Természetesen előfordul, hogy a darált hús nem egy állati testből kitermelt húsból, hanem több állati testből kitermelt húsból készül, de a termék előállítójának tudnia kell, hogy mely egyedi jelöléssel rendelkező állatokból származó húsrészekből készítette a darált húst”
– írták válaszukban.
Ha a téma mélyebben is érdekel, a darált húst előállító létesítmények hazai listájáért ide kell klikkelned, majd a 70–89. oldal között érdemes kutakodnod. Az "MM" jelölés mutatja azokat az üzemeket, ahol darált húst készítenek, az MM–mel egy vonalban lévő "állatfaj" megnevezés alatt pedig látni lehet, hogy miből. Abban az esetben, ha az MM át van húzva, az azt jelenti, hogy az adott helyen már nem foglalkoznak ilyesmivel.
(*A termékkörre vonatkozóan több (uniós) előírás is érvényes. A hazai állati eredetű élelmiszer előállítókra a 852/2004/EK, továbbá 853/2004/EK rendelet tartalmaz kötelezettségeket. Az utóbbi rendelet III. Melléklet V. Szakasza tartalmazza a darált hús előállítására vonatkozó kötelezettségeket is. Az előállításra vonatkozó kötelezettségeken kívül a marhahús és marhahús termékek címkézésére a 1760/2000/EK rendelet vonatkozik, továbbá a 2073/2005/EK rendelet meghatározza a darált hús mikrobiológiai vizsgálatára vonatkozó gyakoriságot és követelményeket.)
