LÁJFHEKK

Az ár marad, a termék zsugorodik – második felvonás

2017. augusztus 15., kedd 13:42

Az, hogy ugyanazért az árért egyre kisebb termékeket kapunk, nemcsak nekünk tűnt fel. A témának szentelt második posztunkban olvasóink észrevételei közül szemezgettünk.

Arra az esetre, ha korábbi írásunk elkerülte volna a figyelmedet, engedd meg, hogy először röviden összefoglaljuk a lényeget. Arról van szó, hogy a kereskedelem színfalai mögött egyre pofátlanabb áremelés zajlik: hiába fizetsz ugyanannyit a kasszánál, cserébe egyre kevesebb tejfölt, tejet, vagy akár öblítőt kapsz, mert a gyártók sunyiban lecsökkentik termékeik méretét.

A leggyakoribb módszerek

Az érintett cégek gondosan ügyelnek rá, hogy a vásárlóknak lehetőleg semmi ne tűnjön fel az egészből. Módszereik általában a következő csapásirányt követik:

  • a csomagolás nem változik, a termék mennyisége viszont csökken
  • csak a csomagolás változik, és emiatt emelkedik az ár
  • egy alapanyagot egy olcsóbbal helyettesítenek, vagy elhagynak egy összetevőt

Gyakorlati példák

A burkolt áremelés kérdése olvasóinkat is érzékenyen érintette. Rengetegen ragadtak billentyűzetet, hogy megírják, milyen furfangos termékzsugorodásokkal találkoztak. Elsőként jöjjön „Udvaros” esete, aki egy joghurt kapcsán ismerkedett meg a kapitalizmus legsötétebb bugyraival, ami arra sarkallta, hogy Lopakodó infláció című blogposztjában számoljon be tapasztalatairól.

„A joghurtos edények és számlák vizsgálata a következő megállapítást eredményezi: 2016 júniusában még rendben volt minden. Rá egy hónapra már kicseleztek. Nem lehet okom panaszra, hiszen a csökkentett súlyú változat a számlán is 900 grammosként szerepel, és nem látható rajta a korábban hivalkodóan feltüntetett „1 kg” felirat sem. Azzal húztak csőbe, hogy a boltban a szokott helyéről vettem el, és nem volt mellette a korábbi kiszerelés. Önmagában nincs mihez hasonlítani az új változatot, viszont egymás mellé helyezve a kétféle megjelenést, szembeötlő a különbség.”

shutterstock 269094365

Róbert az egyik nagy gyártó tejtermékeivel (madártej, kakaó, karamelles tej, stb.) érezte átverve magát, mert azok mérete fél literről hirtelen 4,5 decire fogyatkozott. Amikor az ügyfélszolgálathoz fordult, azt a választ kapta, hogy a szülők és gyermekeik könyörögtek ezért a kiszerelésért, de aztán beismerték, hogy mégsem.

„Azóta már jóval drágább a termék, mint a fél literes volt. Így aztán manapság egyre többször kell akciót tartani... Szerintem ezt is csak itt lehetett megcsinálni.”

Gyula egyenesen vérlázítónak nevezte a gyakorlatot, hogy egyes cégek ilyesmikre vetemednek a nagyobb profit érdekében. Nála egy étolaj verte ki a biztosítékot, amin egyliteres mennyiséget tüntettek fel, ám mérése alapján egy decivel kevesebb volt benne. Elmondása szerint felismerését a fogyasztóvédelemmel is megosztotta, de bejelentését onnan egy területi egységre továbbították kivizsgálásra, és azóta sem kapott érdemi választ, hogy történt-e előrelépés az ügyben.

István a konyhai papírtörlők vonatkozásában szembesült a nem túl pozitív trenddel. Korábban ezekkel terítette le asztalát, ezért rögtön feltűnt neki, hogy egyszer csak megcsappant a terjedelmük.

„A WC-papírra régebben az volt ráírva, hogy 1-2-3-lapos. Most a 3 laposat sem lehet megszámolni, mert molekuláris méretben vannak a lapok!”

– tárt fel egy másik problémát.

Magdolna úgy vélte, hogy a jelenség, amit találó módon befőttes-üveg effektus néven emlegetett, cseppet sem új keletű. Amikor fiatalabb volt, még 1000 ml-es űrtartalmú befőtteket vásárolhatott, de már nem, mivel méretük 800 ml-re, majd 720 ml-re csökkent. Az, hogy a WC-papír sem előnyére változott, az ő figyelmét sem kerülte el.

„A WC-papír guriga átmérője is folyamatosan nőtt az évek alatt, hogy kevesebb lap (méter) feltekercselésével is látszólag ugyanakkora tegyen a tekercs. De néhány mikronnal folyamatosan vékonyodik a papír is. Egyes gyártók mosogatószivacsa már olyan pici lett, hogy az evőkanalat nem fedi be összehajtva. A 90-es években a nyomtatókhoz használt papír még 100 mg-os volt általában, ma már 80 g-os papírra nyomtatunk. De a tollbetétek is vékonyabbak lettek, és/vagy csak félig vannak megtöltve.”

László egy nagy áruházláncban fedezte fel, hogy egy akció igazából a lehúzására irányul. Mint írta, egy 4×125 grammos kiszerelésű gyümölcsjoghurtot kedvezményesen 465 forintba került, az árleszállítást követően pedig 488 forintért lehetett kapni.

„A trükk az egészben az, hogy ez most az új akciós ár a következő áremelésig (a meg nem hirdetett akció végéig). Az áremelés tehát nem létezik, csak megszűnik az akció, és új akció indul meg nem hirdetett ideig új, akciós (emelt) áron. A lényeg az, hogy abban a hiszemben, hogy akciós áron (olcsóbban) többet vásárolj, amíg az akciót le nem zárják.”

Ezzel a környezetet is terhelik

Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa a Dívány kérdésére elmondta, a tendencia környezetvédelmi szempontból is aggályosnak számít.

„Ha egy termék a korábbinál kisebb kiszerelésben kapható, akkor ugyanannyi termék megvásárlása több hulladékot eredményez. Például ha ugyanannyi tejfölt akarunk adni a süteményhez, lehet, hogy két dobozt kell már kidobni a végén, nem egyet. A termékek töppesztésében ugyanakkor nincs semmilyen szabálytalanság. Ha a fogyasztók szeretnék elkerülni, hogy a csökkentett mennyiség miatt összességében ne kelljen többet fizetniük, annyit tehetnek, hogy megnézik az egységárat, amit minden terméknél kötelező feltüntetni.”

A szakirodalom szerint a 10 százalékos méretcsökkenés fel sem tűnik a vevőknek, a gyártók pedig akár ki is használhatják ezt: a csomagolást trükkösen alakítják ki, például alulról behorpasztják, így ránézésére alig látszik kisebbnek az áru, a tartalma viszont nagyon is csökken.

„Vannak láncok, amelyek trükköznek az egységes árfeltüntetéssel, ami megnehezíti a pontos tájékozódást. Az egyik jellemző módszer, hogy mondjuk ötféle mosogatógép-tabletta esetén a termékek egy részénél darabra, a többinél pedig grammra határozzák meg az árat, így több fejszámolást igényel eldönteni, hogy valójában melyik az olcsóbb – erre pedig nem minden fogyasztó képes vagy hajlandó.”

Külföldön sem jobb a helyzet

A brit statisztikai hivatal megállapítása szerint az elmúlt öt évben összesen 2529 termék – például csokiszeletek, WC-papírok, kávék és gyümölcslevek – indult zsugorodásnak az országban, miközben növekedés mindössze 614-nél ment végbe.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta