Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan azt gondolják, hogy a 100 százalékos gyümölcslé teljesen természetes módon készül, ezért fogyasztása maga a színtiszta egészség, de ez nem egészen igaz. Ha a téli immunerősítéshez gyümölcsleveket iszol, most jól figyelj!
A boltokban kapható 100 százalékos gyümölcslevek valójában két csoportra oszthatók. Az egyik a gyümölcslé, amelynél a gyümölcs friss levét dolgozzák fel, a másik pedig a koncentrátumból, vagyis sűrítményből készülő gyümölcslé, ami alatt azt kell érteni, hogy az ipari előállítás során az előzetesen besűrített levet hígítják vissza – írja a Szupermenta.
Mit mondanak az előírások?
Azt, hogy mi nevezhető gyümölcslének, a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Az uniós irányelv átvételével született előírás szerint „a gyümölcslé olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző”.
Az előírás által meghatározott másik csoport a „koncentrátumból előállított gyümölcslé”, melyre a következő meghatározás vonatkozik: „a sűrített gyümölcslé (amelyet a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő) olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt kritériumokat”.
De miért van szükség a sűrítményre?
Pleva György, a Nébih Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője a Kossuth rádiónak korábban elmondta, a termőhelyről nagyon bonyolult lenne a friss gyümölcsöt a magyarországi feldolgozókba szállítani, ezért is engedi meg a jogszabály, hogy a gyártók különböző vízelvonási eljárásokkal készülő sűrítményeket állítsanak elő, amelyek sokkal tovább eltarthatók.
A százszázalékosnak feltüntetett leveknél a gyártás során annyi vizet pótolhatnak vissza, amennyit korábban kivontak belőle.
A szakember hangsúlyozta, ezek a termékek nem tartalmaznak tartósítószert. A gyártási folyamat részeként a gyümölcsleveket az UHT-tejhez hasonló pasztőrözési eljárásnak, vagyis egy gyors hőkezelésnek vetik alá. Ennek köszönhető, hogy hosszabb az eltarthatósági idejük. Az eljárás hátránya, hogy a termék ilyenkor veszít tápértékéből. Egy későbbi fázisban ezért is szokták visszapótolni az aromákat, rostanyagokat, illetve gyakran a vitaminokat is. Az is igaz, hogy a gyümölcslevekbe nem a legszebb és legjobb minőségű gyümölcsök kerülnek, ám ettől még biztonságosan fogyaszthatók. A hatóság a gyümölcstartalmat rendszeresen ellenőrzi.
Mire érdemes figyelni a vásárlásnál?
A szakember szerint már a termék megnevezéséből is sok minden kiderül, de a biztonság kedvéért érdemes átolvasni az összetevőket is. A gyümölcs ízét, aromáját természetesen a frissen facsart vagy préselt gyümölcslevek adják vissza legjobban, ugyanakkor ezek a legdrágábbak is. A következő minőségi kategóriát pedig a 100 százalékos gyümölcstartalommal rendelkező, de nem sűrítményből készülő italok jelentik.
