Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az énekes-szövegíró-képzőművész Rutkai Bori nemrég nyílt gyűjteményes kiállításán beszélt nekünk arról, hogy alkotásai közül jelenlegi fő kedvencei a horgolt ruhák, a Budapest Bárt pedig olyan énekesnői iskolának tekinti, ahol a többi előadó mind az ő kis titkos tanára.
Mintha csak valamiféle bizarr, mégis imádnivaló meseország elevenedne meg a MakettLabor új kiállításán: a Medence Csoport „fizikai és szellemi alkotóműhely” főhadiszállásán és kiállítóhelyén ugyanis Rutkai Bori gyűjteményes kiállítása várja a színre szomjazókat. A – többek közt – a Specko Jedno és a Budapest Bár virgonc énekesnőjeként ismert előadó az alkotásnak szinte minden területén otthonosan mozog, legyen szó szövegírásról, festésről, vagy éppen video-munkákról.
A horgolás nem csak a nagymamáké
Az énekes-képzőművész ugyanis 2001-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem video szakán diplomázott, és azóta is folyamatosan, egyre nagyobb svunggal pörgő spirálokban ontja magából az alkotásokat. Sőt, gyűjteményes kiállításán azt is bizonyítja, hogy a ma már sokak által csupán a nagymamák kiváltságaként kezelt horgolás is csodákra képes. Ezt a tudatot erősítendő a Kétezer Eleven című kiállítás tereiben néhány alkalommal horgolás, hurkolás-workshopokat is tart – legközelebb február 6-án 11-16 óráig –, ahova a résztvevőknek csupán egy 3-as vagy 4-es horgolótűt, fonalvarráshoz egy vastagabb tűt és tetszőleges mennyiségű fonalat kell vinniük.
Amint azt a mellékelt ábra is mutatja, Rutkai Bori sokféle technikával dolgozik, üdítően élénk fantáziájának csak a csillagos ég – vagy még az sem – szabhat határt. Meseszerű, mégis erős szimbolikával bíró festményei mellett objektekkel, textilekkel és kisfilmekkel is találkozhatunk a MakettLabor tágas terében, amelyet úgy lepnek el a sokszor képregényszerű, folytatásos „történetek”, mintha csak egy nagymúltú, vénséges gyűjtő szentélyébe léptünk volna. Bár itt minden alkotás külön érdekesség, valahogy mindegyik mindegyikkel összefügg – és nem csak amiatt, mert az alkotó közös.
Horgolt terepasztal zakatoló játékvonattal
Rutkai Bori elmondása szerint az általa használt rengeteg technika közül mindegyiket kedveli: „Mindegyik nagyon kell, mindegyik olyan számomra, mint az élet oldószere. Az éneklés, a festés is oldás, a horgolás is egy nagyon oldott állapot, jó ezekben elmerülni, ezekből inspirációt meríteni”. Kérdésünkre elárulta: meglehetősen illusztratív festményei esetében általában már az elején megvan a fejében egy kép, szöveg, gondolat vagy szimbólum, amit aztán felvisz a vászonra, de sokszor épp a spontaneitás segíti ki.
A kiállításon is látható Kukutyin ágytakaró-terepasztalt például a Medence Csoport felkérésére, egy bútorkiállításra alkotta meg, a kezdeti bizonytalanságból pedig egy hepehupás reggeli ágy látványa billentette ki. Az ehhez hasonlóan dimbes-dombos, horgolt terepasztal egyébként a legkisebbek kedvenc tárgyának bizonyul a kiállításon, hiszen a látványt egy körbe-körbe zakatoló játékvonat teszi kézzelfogható élménnyé.
Kurvák önfeledt csoportja a téren
És ha már élmény: kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy a címeivel már önmagában sikerül általános derültséget keltenie a szemlélőben. Persze ez annak is betudható, hogy Rutkai Bori sokszor egy-egy saját dalszövegből, versből meríti ezeket: a Kurvák önfeledt csoportja a téren a Szűz csillagjegy konstellációjába rendeződik éppen cím például a Specko Jedno Keresztúton című dalának szövegében bukkan fel. Emellett a Nagyon szőrös ismeretlen katona emlékművét megkoronázza az anyatermészet, illetve a Szerzetes alulnézetből cím feltehetően már látatlanban is nagy kedvet csinál azoknak, akik még nem látták volna a festményeket élőben.
Néhány képtől szívesen megszabadulna
A szó szerint és átvitt értelemben is igencsak színes válogatás láttán felmerült bennünk a kérdés: vajon Rutkai Bori mennyire ragaszkodik az alkotásaihoz? „Nagyon sok olyan festmény van, amitől nem merek megválni, most a fő kedvenceim a horgolt ruhák, nagyon jól mutatnak ezeken a babákon. Sajnos ragaszkodó vagyok, egyébként meg nagyon rossz üzletember: tőlem olcsón lehet festményt kapni, ha nagy nehezen ráveszem magam” – mesélte az énekesnő.
Persze előfordul, hogy épp az ellenkezője áll fenn, azaz akad olyan kép, amelytől szívesen megszabadulna. Az ilyen, fájdalmasabb képek közé sorolja például a Szabadkőműves Kelemenné-korszak képeit: nagyon szeretné, ha elvinnék ezeket, mert ő nem tenné ki őket a falára. Az ilyen jellegű munkákkal kapcsolatban elmondta: „Kifestem magamból, megfogalmazok egy fájdalmat, de ez nem egy szép erőt sugároz, hanem konzerválja azt az állapotot – még ha annak a rossz állapotnak a kezeléséről szól is. Inkább a vidámabbnak tűnő, jó színes képeimet szeretem”.
Legálisan kiélhetem a vonzódásom a revühöz
A pozitív energiákat árasztó képei közül különösen kedveli a jóga-ászanát ábrázolót, amire egy jógakönyvben talált rá. Bevallása szerint nagyon tetszenek neki az ászanák szövegei, ezek egyikét emelte ki alkotásán: „Az akarat nyílvesszőivel átlyukasztom a gondok szívét”. Tervezi, hogy több ilyet megfest, ami jó inspiráció lehet akár neki, akár annak, aki megveszi, illetve a szöveg révén megerősítést is jelent.
Az egészen sajátos, felismerhető vonásokat hordozó Rutkai Bori-univerzumot (a zenekarokat, alkotásokat) látva elgondolkodtunk, vajon hogyan éli meg a Budapest Bár-fellépések némileg kötöttebb feladatát. „Ez nekem azért fontos, mert énekesnői iskolának is tekintem, a többi énekestől különböző dolgokat tanulok anélkül, hogy ők ezt észrevennék. Nekem ők és a zenészek is ilyen kis titkos tanáraim. Tinédzserkoromban nagyon is szerettem ezt a műfajt, van egy mániákus vonzódásom a revühöz, amit itt legálisan kiélhetek”.
Rutkai Bori Kétezer Eleven című kiállítása február 14-ig látható a MakettLaborban, ahol a záróestén 18 órától a Medence Csoporttal közös alkotás, a Szerelem-Oltár körül a Specko Jedno muzsikál majd.
