Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mai kattintásvadászat-paródiánkban a Wright fivérek első repülésére emlékezünk.
1903. december 17-én szállt fel a levegőbe a történelem első repülőgépe, Wilbur és Orville Wright találmánya. A testvérpárt egy gyerekkori játék inspirálta a szerkezet elkészítésére, melyen hosszú évekig dolgoztak. Találmányuk új korszakot nyitott az emberiség történelmében.
Wilbur Wright 1867. április 16-án született az Indiana állambeli Milville-ben, öccse, Orville 1871. augusztus 19-én látta meg a napvilágot az ohiói Daytonban. Édesapjuk egy protestáns felekezet, a Krisztusban Egyesült Testvérek Egyházának püspökeként szolgált, a hívek számára újságot is szerkesztett. A családfő okolható a testvérek repülés iránti szenvedélyének megszületéséért: 1878 karácsonyán egy helikopterre emlékeztető 50 centis játékmodellt vett fiainak ajándékba, mely elbűvölte a fivéreket – miután a játék tönkrement, maguk konstruáltak egy újat. A műszaki tehetséggel megáldott testvérek később más szerkezeteket is építettek, szívesen foglalkoztak szerelgetéssel. Kézügyességüket minden bizonnyal édesanyjuktól örökölték, aki szívesen készített egyedi játékokat gyermekeinek.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Ugyan Wilburnek és Orville-nek még három testvére volt, a két fivér között a kezdetektől különleges, szinte szimbiotikus kötelék állt fent. Mindketten műszaki főiskolára jártak, de tanulmányaikat nem tudták befejezni: Wilbur egy sportsérülés miatt volt kénytelen félbehagyni az iskolát, Orville-t a költözés akadályozta diplomája megszerzésében. Műszaki tehetségüket kihasználva különböző vállalkozásokba fogtak, nyomdát alapítottak, majd újságírásba kezdtek, végül egy kerékpárok javításával, tervezésével és gyártásával foglalkozó céget hoztak létre 1892-ben. A vállalkozásból megkeresett pénzüket a repülés iránti érdeklődésükre költötték, számos ötlettel és kitartó próbálkozással a siklórepülés tökéletesítésén dolgoztak.
Szorgos és nagyon alapos kutatómunkával láttak hozzá a feladathoz, kutatásaikat az alapoktól, a hajózás leghétköznapibb ismereteitől kezdték, végigvették a repülés különféle elméleteit Leonardo da Vincitől a kortársakig. Napokat töltöttek a természetben a madarak megfigyelésével, ellesték és kielemezték a szárnyas állatok repülési technikáit. Nyomon követték a német Otto Lillenthal munkáját, aki 1896-ban készített kétfedeles siklógépet, a találmány azonban nem vált be: felszállás után a földbe csapódott, feltalálója halálát okozva. A testvérpár bicikligyártó műhelyében születtek meg a repülés máig érvényes és alkalmazott alapelvei, itt kristályosodott ki többek között a háromtengelyű vezérlés gondolata és a szárnyhajlítás technikája. Szintén a műhelyben épült a világ első, fából készült propellerje. A fivéreknek nagy segítségére volt egyik alkalmazottjuk, Charles Taylor, aki a légcsavar és a szárny formájának kikísérletezésére szolgáló szélcsatorna megépítését vállalta, és ő alkotta meg a világ első léghűtéses, négyhengeres repülőgépmotorját is.
Egy meteorológus ismerősük javaslatára Daytonból az észak-karolinai Kitty Hawkba helyezték át székhelyüket, ahol az Atlanti-óceán közelsége miatti erős széljárás sokkal kedvezőbb feltételeket biztosított a tesztrepülésekhez. A helyiek eleinte szkeptikusan, félelemmel vegyes ámulattal fogadták a különös kísérleteket végző fivéreket, akik olykor órákat töltöttek azzal, hogy a tengerparton a sirályokat nézték. Wilbur és Orville 1900 és 1902 között három kétfedelű siklógépet épített, a harmadikat kormányozhatóvá tették, 1903-ra pedig sikerült megépíteniük első motorral és légcsavarral hajtott gépüket, melynek a Wright Flyer I. nevet adták (később átkeresztelték Kitty Hawkra).
A kétfedelű, faszerkezetű, impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A pilóta az alsó szárnysíkban, hason fekve helyezkedett el, ő irányította a gép dülöngélő mozgását, részben a szárnyak előtt elhelyezett vezérsík (magassági kormány) mozgatásával, részben saját testsúlyának áthelyezésével. A motor sokkal jobb volt, mint a legtöbb akkoriban gyártott hasonló szerkezet, elég könnyű és erős volt ahhoz, hogy repülőgépben használják. A fa légcsavart – nem meglepő módon – biciklilánc hajtotta. A gép megépítése kétezer (akkori) dollárba került, a szárny fesztávolsága 12 méter, a szerkezet tömege 340 kiló volt.
Az év végére a testvérek már biztosak voltak benne, hogy képesek lesznek repülőgépüket a levegőbe emelni, a december 14-én történt első tesztrepülés azonban kudarccal végződött: a Flyer I. szárnya a földbe csapódott. A baleset nem tántorította el Wrightékat, akik ezután napokon keresztül javították, foltozták a szerkezetet, és három nappal később, december 17-én reggel 10 óra 35 perckor a Wright Flyer sikeresen a levegőbe emelkedett. A testvérek felváltva emelkedtek a levegőbe, mindketten kétszer – az első repülés során Orville 39 métert repült tizenkét perc alatt, melyet egy híressé vált fényképen is megörökítettek. Az utolsó, negyedik repülés során sikerült csak Wilburnek hosszabb ideig pontosan irányítania a motoros gépet, ekkor 59 másodperc alatt 260 métert sikerült megtenni a levegőben.
Bár ez a nap jelentette a repülés történetének kezdetét, a kísérletnek alig öt szemtanúja volt (négy életmentő és egy környékbeli fiú), és a sajtót is teljesen hidegen hagyta, mindössze egyetlen újság, a Cincinnati Enquirer jelentette meg a hírt másnap. A tekintélyes tudományos folyóirat, a Scientific American egyenesen kacsának minősítette a repülés tényét. A feltalálókra ezután további hosszú munka várt, mire tökéletesíthették a szerkezetet: 1905-ben a Flyer II.-vel már több mint fél órát sikerült a levegőben maradniuk, a Flyer III. (ami ma a washingtoni Smithonian Múzeumban látható) már képes volt könnyedén fordulni, bukfenceket és csavarokat végrehajtani a levegőben – ezt a verziót tekinthetjük a világ első gyakorlatban is működő repülőgépének. A két feltaláló hamarosan megszerezte repülőgépére a szabadalmat, így 1906-ban a világ elé állhattak találmányukkal.
Wilbur és Orville egy csapásra világhíres lett, és elindult a repülőgépek máig tartó tökéletesítésének, fejlesztésének folyamata. A következő években újabb és újabb repülési rekordokkal és légi bukfencekkel ejtették ámulatba a közönséget, Wilbur, aki olykor már két órán keresztül is képes volt a levegőben tartózkodni, még arra is vállalkozott, hogy utasokat vigyen magával. Később szabadalmi vitába keveredtek a csűrőlapok miatt – ugyan a hosszas jogi hercehurca az ő győzelmükkel ért véget, megbecsülésükön jókora csorba esett. A repülés a következő években rohamos iramban fejlődött – elsősorban a hadiiparnak köszönhetően –, az első világháborúban már légi csatákban küzdöttek egymással a vakmerő pilóták.
A Wright testvérek mindketten agglegények maradtak. Wilbur – aki tréfásan azt mondogatta, nincs ideje repülésre és feleségre is – 45 évesen hunyt el tífuszban, 1912. május 30-án. Öccse több mint három évtizeddel élte őt túl, repülőgépmotorokat gyártó sikeres vállalkozó lett, végül 1948. január 30-án érte a halál, 76 éves korában. Az első sikeres repülés színhelyén, Kill Devil Hillsben emlékművet emeltek a feltalálók tiszteletére. Abban, hogy kit illessen a dicsőség, két állam vetélkedik egymással – Ohio, ahol a repülőgépet tervezték és Észak-Karolina, ahol a sikeres kísérlet megtörtént. Egyesek megkérdőjelezik a Wright fivérek elsőségét, és azt állítják, hogy a német–amerikai Gustav Weisskopf két évvel korábban, 1901. augusztus 14-én már a magasba emelkedett saját maga tervezte gépével.
Tegnapi kultbaitünkben Kodály Zoltánról emlékeztünk meg születésének évfordulója apropóján.
