Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Bálint Ágnes, a magyar televíziózás hőskorának meghatározó személyisége, akinek fantáziája szülte életre Mazsolát és Tádét, a Tévémacit, a Futrinka utcát, Frakkot, de a Magyar népmesék és a Vízipók-csodapók készítésében is közreműködött.
Bálint Ágnes 1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban, a Duna mellett. Már kisgyerekként megmutatkozott kimeríthetetlen fantáziája, rajz- és írói tehetsége: ötéves korában önszorgalomból megtanult írni-olvasni, korai olvasmányélményei (például Karl May és Jókai Mór regényei) meghatározónak bizonyultak számára. Hatéves korától írta és rajzolta a saját maga által kitalált meséket, tizennégy éves korától már publikálta is őket – Fánni, a modern tündér című meseregénye folytatásokban jelent meg a Magyar Úriasszonyok folyóirat mellékletében. A székesfehérvári leánygimnázumban, majd Budapesten az angolkisasszonyok zárdájában tanult – ez utóbbi intézményt az ott uralkodó szigorú rend miatt nem igazán szerette. Sokkal nagyobb lelkesedéssel vetette bele magát a tanulásba, amikor érettségi után felvették a bécsi Frauenakademie (Női Akadémia) művészeti iskolába, ahol könyvillusztrálást és plakátrajzolást tanult.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
1941-ben megjelent első teljes meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, melyet a következő évben a második követett, Cimborák címmel, a következő években született írásainak többsége azonban dobozban maradt. A háború után egy külkereskedelmi vállalatnál kezdett dolgozni adminisztrátorként, közben négy nyelven – németül, angolul, oroszul és franciául – is megtanult folyékonyan. Már kétgyermekes anyuka volt, amikor 1958-ban szerkesztő-dramaturgi állást kapott az akkor még gyerekcipőben járó Magyar Televízióban: az ő feladata lett a Gyermek- és Ifjúsági Osztály vezetése, ahol kamatoztathatta mindazt a tehetséget és tudást, amit meseíróként szerzett. Bálint Ágnes érdeme a hazai gyerekműsor mint műfaj megteremtése és felvirágoztatása, melyben munkatársai, Kelemen Endre, Rockenbauer Pál és Tarbay Endre segítették. Míg kezdetekben a naponta jelentkező gyerekműsor abból állt, hogy egy bemondó mesét olvasott fel, ezt hamarosan állandó bábműsorok váltották fel. A Mi újság a Futrinka utcában?, majd a már színesben forgatott Mazsola és Tádé örök klasszikusaivá váltak a magyar televíziózásnak.
Szintén Bálint Ágnes ötlete volt a Tévémaci figurája, aki 1963-tól kezdve jelentkezett minden este az Esti mese szignáljaként. A karakter viszonylag egyszerű ötletből született: akkoriban szinte minden gyerek macival aludt el, így a készítők joggal gondolhatták, hogy a kedves, szerethető figurát a kis nézők közel fogják érezni magukhoz. A Tévémaci többször is megújult, haladt a korral és az új technikákkal (például a színes televízió elterjedésével), legismertebb változata a Foky Ottó által készített, stop-motion technikával forgatott verzió, mely 1982-től majdnem három évtizeden keresztül volt látható a tévében. A bábfilmek mellett Bálint Ágnes sok más területen is bizonyította tehetségét: ő készítette például az első környezetvédelemmel kapcsolatos gyerekműsort, Kuckó címen.
Dramaturgként és forgatókönyvíróként részt vett szinte az összes legendás magyar rajz- és bábsorozat készítésében: Mirr-Murr, a kandúr, Kukori és Kotkoda, Mikrobi, A kockásfülű nyúl, A legkisebb ugrifüles,Vízipók-csodapók, illetve a Csukás István által megálmodott Pom Pom és A nagy ho-ho-horgász is részben neki köszönhetik létezésüket. Ő kezdte el csokorba gyűjteni a magyar népmeséket, melyből Jankovics Marcell irányításával született nemrég hungarikummá nyilvánított rajzfilmsorozat. Szeleburdi család és Szeleburdi vakáció című ifjúsági regényéből Palásthy György készített játékfilmet. Kevésbé sikeres, de bizarrsága miatt már-már kultstátuszba emelkedett sorozata az 1988-as Szimat Szörény, a szupereb. Számos meséjét, televíziós művét könyv formájában is kiadták, műveit számos nyelvre, köztük németre, oroszra, szlovákra, sőt még japánra is lefordították. Ő maga is rengeteg művet, például a Grimm-meséket is lefordította magyarra.
Három évtizedes munka után ment nyugdíjba a televíziótól, férje, dr. Németh Sándor 1989-es halála után visszavonult a szélesebb nyilvánosságtól, de továbbra is aktív maradt, számos külföldi gyereksorozatnak, például a Garfield rajzfilmes változatának is ő írta a magyar szövegét. 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2016-ban posztumusz Magyar Örökség díjat nyert. Egy nappal nyolcvanhatodik születésnapja után, 2008. október 24-én hunyt el, búcsúztatásán a Farkasréti temetőben a pályatársak nevében Csukás István mondott beszédet.
Tegnapi kultbaitünkben a zenetörténet világában kalandoztunk: Liszt Ferenc életétől írtunk.
