Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mai kattintásvadászat-paródiánk Jankovics Marcell, akit bravúros animációs metamorfózisai tettek igazán ismertté.
Ma ünnepli 79. születésnapját a magyar animációs film egyik legjelentősebb alkotója, a János vitéz, a Fehérlófia és Az ember tragédiája rendezője, Jankovics Marcell.
Jankovics Marcell 1941. október 21-én született Budapesten. Édesapja, id. Jankovics Marcell banktisztviselő, apai nagyapja, Jankovich Marcell író, politikus, ügyvéd volt. Marcell kilencéves volt, amikor apját koholt vádakkal letartóztatták és életfogytiglani kényszermunkára ítélték (ahonnan az '56-os forradalom alatt szabadult), a családot pedig kitelepítették Öcsödre, és csak évekkel később térhettek vissza a fővárosba. A fiú a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Építésznek készült, azonban apja és családja múltja miatt nem végezhetett egyetemet, ezért segédmunkásként dolgozott, majd rajztehetsége révén külsősként, minden művészi vagy filmes képzettség nélkül bekerült az animációs filmezés nemzetközileg is elismert műhelyébe, a Pannónia Filmstúdióba.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Fázisrajzolóként kezdte a pályát, de tehetségének és egyedi látásmódjának köszönhetően hamar feljebb jutott a ranglétrán: a ’60-as évek első felében már rövid reklámfilmeket rendezett, 1965-től pedig a Gusztáv-sorozat rendezője és (Dargay Attila és Nepp József mellett) figuratervezője lett. Ezt a munkát inkább amolyan „kötelező körként” élte meg, nem tetszett neki különösebben a kötelező gegekre épülő animációs burleszk, szociális érzékenységét sértették a kisembereket kifigurázó történetek. Szerencsére azonban hamar bemutatkozhatott önálló rövidfilmekkel is, amelyek közül az áttörést az 1968-as Álmok szárnyán című díjnyertes reklámfilm hozta el számára, melyet az Air India számára készített.
Jankovics ebben a filmben használta először a később védjegyévé vált metamorfózis-technikát, a szabad asszociációkra épülő animációs montázs elvét. Szintén stílusának alapjává vált az archetipikus képek és kulturális utalások, „vizuális idézetek” használata. A következő években több nagy sikerű rövidfilmben fejlesztette tovább tudását és látásmódját: Hídavatás, Mélyvíz (itt geometrikus formákká bontja az emberi arcot), Mással beszélnek (ez az elidegenedésről szóló kisfilm Jankovicstól meglepő módon a tárgyanimáció technikáját alkalmazza). A magyar filmtörténet és Jankovics Marcell pályájának meghatározó mozzanata volt, amikor a nemzetközi szinten egyre jelentősebbé váló Pannónia Filmstúdió megbízást kapott az első egész estés magyar animációs játékfilm elkészítésére. Az apropót Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója adta, a kiszemelt mű pedig a János vitéz volt. Az elbeszélő költeményt Jankovics és munkatársai (köztük Nepp József, Ternovszky Béla, Szoboszlay Péter és Szabó Sipos Tamás) hosszadalmas dramaturgiai és tervezői munkával ültették át az animáció nyelvére.
A János vitéz huszonkét hónapon át készült, a herkulesi feladat azonban meghozta gyümölcsét: az 1973. május 1-jén bemutatott rajzfilm példátlanul népszerű lett, bemutatása évében több mint másfél millióan váltottak rá jegyet. Jankovics a magyar népi folklór elemeit ötvözte a korszakban népszerű pop art esztétikájával, a kultikus Beatles-rajzfilmre, A sárga tengeralattjáróra emlékeztető vizuális megoldásokat társított a Petőfi által megteremtett népi-mesei világgal. A film szinte minden percére jut egy-egy bravúros megoldás, képzettársítás, a rendező bátran használja az animációs metamorfózis lehetőségeit. Kiemelt szerepet kap a színdramaturgia: a János vitéz képi világa hatszáz különböző színtónusból áll össze, melyek a cselekmény és a szereplők érzelmi hangulatának megfelelően váltakoznak, lesznek hűvösebbek vagy melegebbek a vásznon. Érdekesség, hogy a János vitéz amerikai forgalmazási jogait megvásárolta a Hanna-Barbera stúdió, majd dobozba zárták Jankovics filmjét – a valódi céljuk ugyanis az volt, hogy megakadályozzák egy konkurens rajzfilm jelenlétét a piacon.
A János vitéz készítése során folytatott gigászi küzdelem inspirálta a Sisyphus című kisfilmet: a mindössze kétperces, fekete-fehér kontúrvonalakra épülő mű, melyet 1976-ban a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjára jelöltek, az ókori történetet dolgozza át az emberi sors univerzális allegóriájává. A zsírkrétával rajzolt háromperces Küzdők – melyben egy szobrász és szobra faragják egymást párhuzamosan – hasonló vizuális eszközökkel boncolgatja a művészi alkotás, mű és alkotó viszonyának kérdését. A Pannónia kecskeméti műtermének vezetője, Mikulás Ferenc kereste meg a János vitézzel sikert arató rendezőt a magyar népmeséket feldolgozó rajzfilmsorozat ötletével. Az 1977-ben indult szériát Jankovics több mint húsz éven keresztül gondozta rendezőként, forgatókönyvíróként és tervezőként, a kiváló vizuális ötletekkel felvértezett Magyar népmesék pedig mondhatni kultuszmű lett, amit mindenki ismer. A Kaláka együttes főcímdaláról és Szabó Gyula ízes narrációjáról jól ismert sorozat több nemzedék számára is emlékezetes maradt.
A pusztai népeknek állít emléket, a hun, avar, magyar mondavilágból táplálkozik Jankovics második egész estés rajzfilmje, az 1981-es Fehérlófia. A rendező eredetileg számos mesét, mondát kívánt összegyúrni, „az idő és a tér ismétlődő természetét” kívánta bemutatni, a kultúrpolitika azonban szemére vetette, hogy ez ellentmond a marxizmus előre haladó történelemszemléletének, így végül két mesét, a címadó Fehérlófiát és a Fanyűvőt választotta ki a cselekményhez. Jankovics azt remélte, hogy művével minél szélesebb rétegeket – elsősorban a fiatalokat – tud megszólítani, a siker azonban ezúttal elmaradt. A bonyolult szimbolikára épülő film idehaza mind a kritika, mind a közönség körében megbukott, mindössze négy-ötszázezer néző váltott rá jegyet (ami akkoriban elég kevésnek számított). A Pannónia stúdió a nagy kreatív és anyagi befektetéssel járó film kudarcát látva parkolópályára állította az alkotót, aki ezután inkább Kecskeméten folytatta a munkát. A külföldi kritikusok ellenben jóval lelkesebben fogadták a Fehérlófiát, olyannyira, hogy 1984-ben Los Angelesben beválasztották minden idők 50 legjobb animációja közé.
A televíziós munkát Jankovics a Mondák a magyar történelemből sorozattal folytatta, egész estés animációval pedig 2002-ben jelentkezett ismét (Ének a csodaszarvasról). Közben folyamatosan dolgozott grandiózus terve megvalósításán, Madách Imre világdrámája, Az ember tragédiája megfilmesítésén, amelynek projektjén több mint harminc éven keresztül munkálkodott. A forgatókönyv még 1983-ban született, a rendszerváltás körüli, majd azt követő filmes recesszió viszont hosszú időre gátat szabott a munkának. Jankovics többek között – Charles Solomon amerikai animációtörténész ajánlására – a Disneynél is dolgozott, hogy pénzt szerezzen filmje befejezésére. A Nap birodalma című projektből, melyben Jankovics művészi konzultáns szerepet vállalt, végül nem lett semmi: az inka civilizáció fénykorának idején játszódó történetet a Disney vígjátékká dolgozta át, és Eszeveszett birodalom címen valósította meg.
A végül 2011-ben bemutatott Az ember tragédiája különlegessége, hogy a különböző történelmi korszakokban játszódó színeket az adott kor művészetének stílusában jeleníti meg a rendező. Az egyiptomi síkművészet, a görög vázafestészet, a bizánci ikonfestészet vagy éppen a falansztert megjelenítő pop art Jankovics határtalan kreativitásával válik az animációs közeg részévé. Jankovics Marcell filmes munkája mellett illusztrátorként is jelentős életművet tudhat maga mögött: népszerű műve a Mesék Mátyás királyról című kötet, melynek illusztrációihoz a Corvinák iniciáléit, díszítéseit, motívumait használta fel. Munkásságáért már 1978-ban Kossuth-díjjal jutalmazták, 2007-ben Prima Primissima díjas, 2013-ban Magyar Örökség díjas lett. A nyolcvanhoz közel is aktívan dolgozik, jelenleg Arany János Toldijából készít egész estés rajzfilmet, melyet tévésorozat formájában is láthat majd a közönség.
Tegnapi kultbaitünkben a korszakos francia költő, Arthur Rimbaud kalandos életét mutattuk be.
