Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Puskás Tivadar, aki a világ számos nagyvárosában megfordult, volt aranyásó, feltaláló és vállalkozó is.
Ditrói Puskás Tivadar elszegényedett székely nemesi família sarjaként született Pesten, 1844. szeptember 17-én. A családi vagyont dévaj életet élő nagyapja, majd apja, Puskás Ferenc hajózási vállalkozó tékozolta el. Szülei első gyermekeként jött világra, egy öccse született, Ferenc. Tivadart gyerekként katonás fegyelemben nevelték: a nemesi ifjak számára létrehozott bécsi Theresianum diákja volt, majd mérnöki tanulmányokba kezdett, először az osztrák fővárosban, majd a pesti Műegyetemen. Kalandvágyó természete, szabad szelleme miatt nehezen viselte a kötöttségeket és a fegyelmet. Apja halála után megszakította tanulmányait és állást vállalt, hogy segítsen a családnak. 1866-ban az apjától örökölt kevéske pénzen Angliába utazott.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Londonban megbízást kapott a Waring cégtől, hogy képviselje a vállalatot az erdélyi keleti vasút építésénél, a társaság azonban néhány év után csődbe ment. Puskás Bécsbe költözött, ahol saját vállalkozásba fogott, utazási irodát alapított – kedvezményes vonatjegyek és a világkiállításra szóló belépők árusításával jelentős vagyonra tett szert. Következő útja az Újvilágba vitte: Coloradóban próbált szerencsét aranyásóként. Lenyűgözte őt az „amerikai álom”, az újabbnál újabb találmányok, az ezernyi lehetőség. Európába visszatérve Londonban és Brüsszelben távíróközpont létesítésének tervével házalt, a mecénások azonban nem sok fantáziát láttak a dologban. Amikor értesült róla, hogy Alexander Graham Bell szabadalmaztatta a telefont, tudta, hogy a telegráf korának leáldozott.
1876-ban ismét átkelt az Atlanti-óceánon, hogy találkozzon a telefon atyjával. Először Bell, majd a korszak sztárfeltalálója, Thomas Alva Edison érdeklődését próbálta felkelteni saját találmányai iránt. Mérnöki állást kapott Edison Menlo Park-i műhelyében, a történet szerint itt dolgozta ki a telefonközpont ötletét, de az információk homályosak azzal kapcsolatban, vajon tényleg a magyar mérnök érdeme-e a telefonközpont feltalálása. Puskás sohasem állította magáról, hogy ő lenne a találmány szülőatyja, Edison volt az első, aki – 1911-es magyarországi látogatásakor, már Puskás halála után – úgy nyilatkozott, néhai kollégájáé az érdem. Maga a találmány sem teljesen eredeti: a telefonközpont elve megegyezik az F. M. A. Dumont francia mérnök által 1850-ben megálmodott távíróközpontéval. Az is tény, hogy a Puskásnak tulajdonított találmányt Charles Scribner szabadalmaztatta, és az első, 1878-ban a Connecticut állambeli New Havenben létesített telefonközponthoz sem volt köze a magyar feltalálónak.
Az is tény viszont, hogy Puskás vezetésével – aki Edison európai megbízottjaként dolgozott – épült meg az első párizsi telefonközpont 1879-ben. Ugyanebben az évben Puskás hazatért, hogy öccsével közösen nekilásson a telefonközpontok létesítésének az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Budapesten 1881-ben jött létre az első központ, huszonöt előfizetővel. Öt évvel később Baross Gábor miniszter államosította az egyre terebélyesedő budapesti telefonhálózatot, és Puskásnak adta bérbe. A hálózat folyamatosan bővült és modernizálódott, és ez kimerítette a cég anyagi lehetőségeit. Puskás részvényei 1890-ben a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek, ekkor a feltaláló és a magyarországi telefontársaság útjai elváltak. Bár találmányai révén bőséggel folyt hozzá a pénz, balul sikerült banki ügyletei miatt Puskás gyakran került nehéz helyzetbe anyagilag. Testi és szellemi egészsége is megromlott, pánikbetegség tüneteit diagnosztizálták nála.
Hamarosan új találmánnyal jelentkezett: 1892-ben Bécsben szabadalmaztatta a telefonhírmondó ötletét. A találmány lényege, hogy egy mikrofonba olvasott hírt vagy bármilyen más szöveget egyidejűleg számtalan telefonkészülékben, a város különböző pontjain hallani lehet. Ezzel Puskás a rádióműsor közvetlen elődjét találta ki – ő maga „beszélő újságnak” nevezte az ötletet. Szorgos munkájának hála a következő év februárjában a Budapesti Telefonhírmondó Szolgálat megkezdhette nyilvános adását. A „hangos újságot” egy külön erre a célra felfogadott szerkesztőség látta el hírekkel. Távirati stílusban olvasták fel a legfontosabb belföldi, nemzetközi politikai és közérdekű híreket, a tőzsdeárfolyamokat és a pontos időt. A telefonhírmondó hamar nagy népszerűségre tett szert, a hírek mellett idővel nyelvleckét, zenei és színházi közvetítéseket és más szórakoztató műsorokat is „sugároztak” a hallgatóknak. Folyamatos újítások, fejlesztések mellett a telefonhírmondó még a két világháború közötti időszakban is üzemelt, csak 1943-ban szüntették be véglegesen az adást.
Puskás Tivadar azonban már nem érhette meg találmánya sikerét. Egy hónappal a telefonhírmondó-szolgálat elindulása után, 1893. március 16-án agyvérzésben elhunyt budapesti lakásán. Haláláról elsőként az általa létrehozott hírmondó számolt be. Nevét az ország számos településén utcanév őrzi. Az 1912-ben alapított Távközlési Technikum 1953-ban vette fel Puskás Tivadar nevét. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1957-ben alapította az évente kiosztásra kerülő Puskás Tivadar-díjat. 1973-ban a feltaláló kalandos életéről Gyárfás Endre forgatókönyvéből Uraim, beszéljenek! címmel készült tévéfilm, melyben Bánffy György alakította a főszerepet. 1980-ban A vállalkozás költője címmel dokumentumfilmben is megörökítették alakját.
A legenda szerint a magyar mérnök-feltalálótól származik a világon mindenütt elterjedt, telefonáláskor használt „Halló” szó. Edison műhelyében, a telefonkészülékek tesztelése során Puskás a magyar hallom szót egyszerűsítette le, amikor próbaképp beleszólt a kagylóba. Állítólag Puskás és Edison is írásban megerősítette, hogy a „halló” kifejezés nem egyezik az angol hello és a német hallo üdvözlő szavakkal.
Tegnapi kultbaitünkben Korda Sándorról, a nagy brit (de igaziból magyar) filmrendező-producerről írtunk:
