Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhősét, Wittelsbach Erzsébetet Ferenc József császár lepte meg egy házassági ajánlattal. A lánykérést megelőzően a Habsburg–Lotharingiai-ház 23 éves uralkodójának azonban Sisi nővérével, Ilonával volt házasságügyben találkozója, ahova az ifjabbik Wittelsbach lány csak kísérőként utazott.
1898. szeptember 10-én Genfben brutális merénylet áldozata lett Erzsébet magyar királyné. A szépségéről és a magyarok iránti rokonszenvéről ismert Sisi halála megrázta a közvéleményt.
Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia 1837. december 24-én született Münchenben Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő nyolc gyermekéből harmadikként. Foggal a szájában született, ami a babona szerint rendkívüli pálya és szerencse előjelének számított. Testvéreivel együtt a bajor királyi udvartól távol, apja possenhofeni kastélyában nevelkedett. Jól úszott, lovagolt, hegyet mászott, és apjához hasonlóan fütyült az etikettre. Harmadik testvérként nem igazán számíthatott rangján felüli házasságra, a sors szeszélye folytán mégis az egyik legjelentősebb európai dinasztia császárnéja lett.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
1853-ban a 23 éves Ferenc József császár édesanyja, Zsófia főhercegné nyomására a felső-ausztriai Bad Ischlbe utazott, hogy egy esetleges házasság céljából találkozzon Erzsébet nővérével, Wittelsbach Ilonával. Az útra az alig tizenöt éves Sisi is elkísérte anyját és nővérét. A dolgok nem egészen a várt módon alakultak: a császár Ilona helyett a fiatal, tűzrőlpattant Erzsébetbe szeretett bele. A két család beleegyezett a frigybe, és augusztus 19-én Ferenc József eljegyezte menyasszonyát, így Sisi a Habsburg Birodalom leendő császárnéjaként hagyta el az üdülővárost. A következő év április 24-én a császári pár Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában kimondta a boldogító igent.
A tizenéves császárnénak nem volt könnyű dolga. Bohém apja mellett úgy nőtt fel, hogy sohasem kellett a protokollal törődnie, most pedig belecsöppent egy világba, ahol az udvari etikett, a származás és a külsőségek jelentettek mindent. Ezeknek az elvárásoknak nem tudott, de nem is akart megfelelni. Műveltség terén is sok pótolnivalója volt. Folyamatos megaláztatások érték a császári udvarban, legfőbb riválisa anyósa, Zsófia főhercegné volt. Az akaratos asszony hírében álló Zsófia mindent megtett, hogy éreztesse Erzsébettel alacsonyabbrendűségét. Sisi gyenge idegrendszere nehezen bírta az állandó harcot, és egészségét az is kikezdte, hogy házassága első négy évében három gyereket szült.
A császári pár legidősebb gyermeke, Zsófia 1855-ben jött világra, őt egy évvel később egy másik lány, Gizella követte. A zsarnoki anyós kisajátította a két lány nevelését, szándékosan távol tartotta őket Erzsébettől. A császárné végül kierőszakolta, hogy magával vihesse két lányát 1857-es magyarországi körútjára. Az utazás alatt a kétéves Zsófia tífuszban meghalt, és a tragédiát Erzsébet gondatlanságának számlájára írták. Egy évvel később megszületett a várva várt trónörökös, Rudolf. Zsófia főhercegné teljesen kisajátította magának a fiú nevelését, így Rudolfot nagyanyja elvárásainak megfelelően, spártai körülmények között nevelték.
A császárné lelki és testi egészsége folyamatosan romlott, mély depresszióba zuhant. Orvosai tanácsára 1859-ben tengeri körutazásra indult, Madeirán, Korfun, Velencében járt, végül visszatért apja bajorországi kastélyába. Két évet töltött a bécsi udvartól távol, ez idő alatt teljesen megváltozott. Önbizalmat gyűjtött, rájött, hogyan képes erélyesen fellépni és érvényesíteni másokkal szemben az akaratát. A császári palotába visszatérve sikeresen harcolta ki önállóságát, és képes volt érvényesíteni akaratát a gyereknevelésben és az államügyekben egyaránt. A szabad szellemben nevelt Erzsébetnek nagy szerepe volt abban, hogy férje fokozatosan engedett az abszolutizmusból és liberalizálta a birodalom kormányzását.
A császárnénak az 1867-es kiegyezés létrejöttében is fontos szerepe volt. Bizalmasa és felolvasónője, a kecskeméti származású Ferenczy Ida ismertette meg Erzsébetet Andrássy Gyula, Deák Ferenc és Széchenyi eszméivel. A császárné több levelet írt férjének, melyben a kiegyezés mellett érvelt. A tárgyalások során jó barátságot kötött Andrássyval, a későbbi magyar miniszterelnökkel. A viszony annyira közeli volt, hogy egyesek azt gyanították, szerelmi affér van kettejük között. Habár erre semmi bizonyítékot nem talált az utókor, a pletykák szárnyra kaptak, olyannyira, hogy sokan a császári pár negyedik gyermekét, az 1868-ban, Budán született Mária Valéria főhercegnőt Andrássy lányának gondolták. A kiegyezés létrejöttekor Sisi a boldogságtól eltelve azt mondta: „Több millió magyar foglalja imába a nevemet!”. 1867. június 8-án, a budai Nagyboldogasszony-templomban Ferenc Józsefet magyar királlyá, Erzsébetet királynévá koronázták.
A bécsi udvarban továbbra is boldogtalan Erzsébet Korfu mellett Budán és a magyaroktól ajándékba kapott gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte a legtöbb idejét. Felkérte Falk Miksát, hogy tanítsa meg magyarul és avassa be a magyar kultúra, történelem és politika rejtelmeibe. Legkisebb lányával kizárólag magyarul beszélt. Sokat lovagolt és verseket írt: a kontinens legjobb női lovasa és költője szeretett volna lenni – előbbi sikerült neki, utóbbi már kevésbé. A nagy német költő, Heinrich Heine stílusa inspirálta költeményeit, melyekben gyakran Titánia tündérkirálynőnek nevezte magát. A lovaglás mellett kitartóan tornázott – ezt a sportot végképp nem tartották elegánsnak –, úszásban, hegymászásban, távgyaloglásban és vívásban is jeleskedett. Gyakran diétázott, hogy megőrizze karcsúságát.
A kiegyezés utáni időszakban már menthetetlenül megromlott a kapcsolat a szabadelvű, élni vágyó asszony és szigorú elvek, pontos beosztás szerint élő férje között. A felek elhidegültek egymástól, Ferenc József gyakran szeretők oldalán kereste a boldogságot. Rudolf koronaherceg 1889-es öngyilkossága után a pár végleg elhidegült egymástól. Sisi, aki saját gyengeségét és a bécsi udvar zordságát okolta fia haláláért, teljesen magába zárkózott. Élete végéig gyászban élt, folyamatosan ingázott kedvenc rezidenciái között, vagy külföldön tartózkodott, útjaira egyedül legfőbb bizalmasát, Ferenczy Idát vitte magával. Egyetlen célja az volt, hogy minél távolabb legyen Bécstől.
1898. szeptember 9-én Erzsébet felolvasónője társaságában Genfbe érkezett, ahol Hohenembs grófnőként jelentkezett be az egyik szállodába. Másnap úgy döntött, hajókirándulásra indul a Genfi-tavon. A kikötőben egy Habsburg-ellenes olasz anarchista, Luigi Lucheni fellökte a császárnét, és egy hegyesre élezett reszelővel szíven szúrta. A támadás után Erzsébet azonnal lábra állt, így kísérői azt gondolták, nem szenvedett súlyos sérülést. A társaság továbbindult és felszállt a hajóra. A fedélzeten azonban Erzsébet rosszul lett – társai a fűzőjét kigombolva szembesültek vele, hogy a támadás pont a szívét érte. A vérveszteség ájulást eredményezett, a császárné, mielőtt eszméletét vesztette, utolsó szavaival azt kérdezte: „Mi történik velem?”. A kapitány visszafordította a hajót, az eszméletlen Sisit szállodai szobájába vitték, az orvosok azonban már nem tudtak segíteni rajta.
Erzsébet váratlan, tragikus halála megrendítette az Osztrák–Magyar Monarchiát. Hatalmas temetésben részesítették, Bécsben a kapucinusok templomának császári kriptájában helyezték örök nyugalomra, fia, Rudolf mellé. Magyarországon különös tisztelettel adóztak emlékének, településeket, utcákat, tereket, Duna-hidat neveztek el tiszteletére. Legendája, az alakja köré épült Sisi-kultusz ma is virágzik, Ausztriában és idehaza egyaránt. Életét színpadon, operákban, musicalekben és több filmben is feldolgozták. A leghíresebb ezek közül az 1955–57-ben készült, idehaza is nagyon népszerű Sissi-trilógia, melyben Romy Schneider alakította Erzsébet szerepét. Bár a három film története sok helyütt távol áll a valóságtól, a trilógia nagyban segítette a Sisi-kultusz életben tartását és további terjedését.
Az 1936-os The King Steps Out című hollywoodi produkció a fiatal Ferenc József és Erzsébet szerelmét dolgozta fel. 1940-ben az Erzsébet királyné című magyar filmben Karády Katalin játszotta a címszerepet. Romy Schneider újra a császárné bőrébe bújt Luchino Visconti 1973-as filmdrámájában, a II. Lajos bajor király életét feldolgozó Ludwigban. A színésznő azért vállalta el a felkérést, mert szeretett volna leszámolni a körülötte kialakult cukormázas Sisi-képpel. 2009-ben kétrészes osztrák tévéfilm készült Erzsébet életéről. 2018-ban magyar tévéfilmben dolgozták fel a királyné halálát – a Pajer Róbert rendezte A merényletben Kováts Adél játszotta Sisi szerepét.
Tegnapi kultbaitünkben az orosz és az egyetemes irodalom egyik legnagyobb regényíróját, Lev Tolsztojt mutattuk be:
