Nagyon sokan nem is sejtik, mit jelent ez a 3 betű a hírekben: te tisztában vagy vele, mire utalnak?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse a sakkjátékosok rangsorolásának máig használt rendszerét kidolgozó Élő Árpád.

A szóban forgó érték azt mutatja, hogy egy adott versenyző milyen erőviszonyban áll játékostársaihoz képest, a sakkjáték nagy reformeréről, a magyar származású Élő Árpádról kapta a nevét. A fizikus sakkjátékos, aki számszerűsítette kedvenc szellemi sportját, ma lenne 117 éves.

Élő Árpád Imre egy Veszprém megyei faluban, Egyházaskeszőn született 1903. augusztus 25-én. Tízéves volt, amikor a család kivándorolt az Egyesült Államokba. 1926-ban fizikusi oklevelet szerzett a Chicagói Egyetemen, majd Milwaukee-ban, a Marquette Egyetemen oktatott elméleti fizikát. Idővel professzori címet szerzett. Tízéves korától sakkozott, az 1930-as években már versenyszerűen űzte a sportot. Legjobb eredménye az amerikai bajnokságon elért tizedik helyezése volt 1935-ben. Wisconsin államban 1938 és 1965 között nyolcszor nyert helyi bajnokságot.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

1935-től két évig volt az Amerikai Sakkszövetség (ACF) elnöke. Az elbeszélések szerint Élőt távollétében választották meg a szervezet élére, a szórakozott professzor ugyanis lekéste az alakuló ülést. Elnökként jó szervezőkészségről tett tanúbizonyságot, időt és energiát nem kímélve munkálkodott azon, hogy a háromszáz főt számláló country clubból országos szervezetet építsen ki. Ő szervezte meg az amerikai nyílt bajnokságot (American Open), amelyen korábban sosem látott számú versenyző mérkőzött meg egymással. 1939-ben az ACF és egy másik országos sakkszervezet egyesüléséből létrejött az Egyesült Államok Sakkszövetsége (USFC). Élő bekerült az új szervezet igazgatótanácsába, és az alapító okirat megfogalmazását is részben ő végezte. 1956-tól a szövetség minősítő bizottságának elnöke lett.

Ekkoriban született meg az igény, hogy a sakkozók teljesítményét egymáshoz viszonyítva, objektíven is mérni tudják a bírák. A szövetség akkori elnöke, Jerry Spann felkérte Élőt, hogy készítsen az akkoriban használt rangsorolási rendszernél jobban működő, hibára kevésbé esélyes szisztémát. Az Élő-pontrendszer lényege, hogy nem veszi figyelembe a versenyeken szubjektív arányok alapján odaítélt pontszámokat, hanem egy statisztikai modell szerint számítja ki a versenyzők „erejét”. Egy-egy mérkőzés eredményét az egyes játékosok addigi játékerejét képviselő változó határozza meg. Ha valaki egy erősebb játékost ver meg, jobban emelkedik a saját ázsiója, mint amikor egy gyengébb ellenfél fölött arat győzelmet. Ugyanígy, minél gyengébb partnertől kap ki valaki, az annál negatívabban hat a játékos pontszámára. Az Élő-pontszám, vagyis a játékosok általános teljesítménye csak lassan, idővel változik.

Magnus Carlsen az Élő-pontszámok világcsúcstartója
Fotó: Dean Mouhtaropoulos / Getty Images Hungary

Az Élő-rendszert az 1960-as években kezdték alkalmazni Amerikában, majd 1970-től a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) is bevezette. Egy másodosztályú, kezdő sakkozó 1000–1900 pont között mozog. Profi bajnokságokon általában 2000 Élő-pontszám feletti játékosok szerepelnek, 2200 pontszám felett számít egy versenyző hivatalosan mesterjelöltnek. A világon kb. 20 ezer ember rendelkezik ennél magasabb pontszámmal. Az igazi nagymesterek a 2600 és 2700 feletti kategóriába tartoznak, előbbiben 125, utóbbiban mindössze negyven játékos található. 2800-nál magasabb Élő-pontja csupán néhány elit sakkozónak van a világon. Sokáig Garri Kaszparov tartotta a rekordot 2851 ponttal, ma a norvég Magnus Carlsen a csúcstartó, aki 2014-ben elérte a 2882 pontot. Polgár Judit 2735 ponttal jutott első helyre a női sakkozók között. A magyar játékosok közül Rapport Richárd a csúcstartó 2752 ponttal. Ma már más sportokban, bajnokságokban, például a számítógépes játékok területén is alkalmazzák az Élő-pontszámokat.

Miután 1972-ben nyugdíjba vonult az egyetemről, Élő megírta ma is alapműnek számító könyvét Sakkjátékosok értékelése a múltban és a jelenben címmel. 1982-ig szolgált a FIDE minősítő bizottságának elnökeként. 1988-ban beválasztották a Sakkhírességek Csarnokába, 1992. november 5-én, 89 éves korában hunyt el a wisconsini Brookfieldben.

Tegnapi kultbaitünkben a mágikus realizmus atyjáról, Jorge Luis Borgesről írtunk, szintén a születésnapja apropóján.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.