Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Budapest városképének talán legmeghatározóbb építésze 1814-ben, a mai napon született.
Lovag Ybl Miklós György Ignác a 19. század második felének legfontosabb, világszerte elismert magyar építésze. Neki köszönhetjük a mai Budapest nagyvárosi arculatának jelentős részét. Ybl teljes életműve 272 tételt tesz ki, melynek egyötöde megvalósítatlanul maradt.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
1814. április 6-án született Székesfehérvárott, osztrák (más források szerint német) eredetű családban. Édesapja, idősebb Ybl Miklós kereskedő volt, a Fejér megyei választmány tagja. Fia rajztehetségét látva, az apa tizenegy évesen a bécsi Császári és Királyi Politechnikum reáliskolájába küldte az ifjú Miklóst. Érettségi után két neves építész, Pollack Mihály és a bécsi Heinrich Koch irodájában dolgozott inasként, majd Münchenben a Bajor Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Itáliában is járt tanulmányúton, itt ismerkedett meg a neoreneszánsz stílussal, melyet később igyekezett Magyarországon is meghonosítani. Hazatérve szembesült vele, hogy családjának anyagi gondjai vannak: székesfehérvári házukat is el kellett adniuk.
Kezdetben mestere fiával, Pollack Ágostonnal együtt dolgozott, közösen tervezték meg a Vas megyei Ikerváron található Batthyány-kastély átépítését. Az 1840-es évektől kezdve több mint tíz évig volt gróf Károlyi István építésze. Ő tervezte a fóti, a csurgói és a nagykárolyi Károlyi-kastélyok rekonstrukcióját, emellett a fóti római katolikus templom is az ő nevét dicséri. A templom munkálatai még 1845-ben kezdődtek, a szabadságharc miatt azonban csak tíz évvel később fejeződtek be. Károlyi gróf kikötése volt, hogy a templom a középkorra utaló romantikus stílusban készüljön, Ybl azonban kreatív megoldást választott, és a német kora középkor és a gótika jegyeit sajátos módon alkalmazva elkerülte az egyszerű utánzást. Röviddel halála előtt gróf Széchenyi István megbízta Yblt, hogy építse meg a cenki nagytemplomot: ez szintén romantikus stílusban épült.
Fótról Pestre visszaköltözve Ybl belevetette magát az egyre inkább európai metropolisszá váló város arculatának fejlesztésébe. Kezdetben még itt is romantikus stílusban alkotott – ennek bizonyítéka a Nemzeti Lovarda, illetve a Múzeum körúton álló Unger ház. Később búcsút intett a romantikának, és a neoreneszánsz jegyében alkotott. Számos nemesi család, a Festeticsek, a Degenfeldek, Pálffyk kérték fel, hogy palotákat építsen számukra Pest belvárosában, de emellett bérházakat is tervezett, ezek közül a legismertebb talán a Kálvin téren álló Geist ház. Ő tervezte a margitszigeti fürdőt, amely a II. világháború alatt súlyosan megrongálódott, ezért sajnos elbontották, a Várkert bazárt, ami olasz, német és francia függőkertek mintájára készült, és a Duna-parton álló Fővámházat is (a mai Corvinus egyetem épületét), amely 170 méteres homlokzatával a legnagyobb Ybl-műnek számít, és a maga korában számos bírálatot kapott.
Az életmű legszebb és legismertebb munkája a pesti Operaház, melynek megépítésére id. Andrássy Gyula miniszterelnök javaslatára zárt körű pályázatot írtak ki. A felkért pályázók – négy magyar és két külföldi építész – közül a zsűri végül Ybl tervét választotta győztesnek (a nyolc zsűritagból hét őrá szavazott), így 1875-ben megkezdődhetett a dalszínház felépítése. Az Operaház szintén neoreneszánsz stílusban épült, és habár helyszíne távolabb esett Pest akkori központjától, a városvezetés szándékosan tette bele az épületet a Sugárút (ma Andrássy út) kialakításának tervébe. Az építkezést folyamatosan anyagi problémák kísérték. A munkálatok elhúzódása sokakban elégedetlenkedést váltott ki, az építkezés programjáért felelős Podmaniczky Frigyes többször azzal fenyegetett, hogy leállíttatja a munkálatokat. Végül az eredetileg tervezett 1883 helyett egy évvel később, 1884 szeptemberében adták át az Operaházat, amelyhez a korábban megállapított évi 200 ezer forintos hitelkeret háromszorosát folyósította a kormány, hogy időben befejezhessék.
Hild István halála után Ybl vette át a Szent István-bazilika építését is. A korábbi tervekhez képest módosításokat javasolt, azonban még mielőtt ezeket keresztülvihette volna, a bazilika kupolája beomlott. Évekig kellett várni, mire – Ybl módosított terveinek megfelelően – újrakezdődhetett az építkezés. A kupola tetejére végül 1889-ben került fel a kereszt, a belső tér építése azonban még tovább folytatódott, és csak Ybl halála után évekkel, 1905-ben fejeződött be. A kiegyezés után Andrássy gróf a budai várat is szerette volna kibővíteni, és ennek tervével szintén Yblt bízta meg. A munka azonban elhúzódott, Ybl tervei csak halála után, posztumusz tudtak megvalósulni, ebben unokaöccse, Ybl Lajos is segített. Ybl Miklós 1891. január 22-én hunyt el. A Kerepesi temetőben található sírján, az arcélét mutató embléma alatt, nevén, születési és halálozási dátumán kívül egyetlen szó, a foglalkozása áll: műépítész.
Ha érdekesnek találtad ezt a kultbaitsztorit, olvasd el a tegnapit is:
