Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Romhányi Józsefet nemcsak állatverseiért szeretjük, de számos mesefilm bravúros szövegét is neki köszönhetjük.
A magyar nyelv igazi bűvésze volt, az ő szövegeivel élvezhettük Frédi és Béni kalandjait, és tőle származnak a Mézga család és Doktor Bubó legjobb szövegei is. A költőként, műfordítóként, forgatókönyvíróként és humoristaként is ismert Romhányi Józsefet nem véletlenül becézték Rímhányónak.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
1921. március 8-án született Nagytétényben, zsidó származású közjegyző édesapa és katolikus édesanya második, legkisebb gyermekeként. Eredetileg zenésznek készült, brácsázni tanult a Zeneakadémián. A világháború alatt szovjet hadifogságba került, az Uralba vitték, ahol majdnem belehalt a hastífuszba. Korán megmutatkozó leleményessége azonban itt sem hagyta el. Fogolytársaival zenekart alapított, és mókás előadásokkal szórakoztatta az őröket, ezért cserébe könnyebb munkára, konyhai kisegítésre osztották be. Hazatérve először nem tudta, mihez kezdjen magával, különböző lapokba próbált humoreszkeket írni. Egykori osztálytársa, Várkonyi Zoltán meghívta, dolgozzon konferansziéként az országot járó haknitársulatoknál. Romhányi hamar feltalálta magát ebben a szerepkörben: két szám között mókás verseivel szórakoztatta a közönséget, hatalmas elismerést aratva.
Kemény Egon zeneszerző ajánlására az ’50-es évek elején bekerült a Magyar Rádióhoz, ahol dramaturgként dolgozott. Később a Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett, és a Magyar Televízió Szórakoztató Osztályát is vezette. Az olykor szigorúságot kívánó vezetői munkakörökben azonban sokszor szorongott. Jobban szerette költőként, fordítóként elengedni a fantáziáját és nyelvi leleményességét. Legismertebb munkája a Flintstone család, vagyis Romhányi fordításában a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki magyar szövege. A rajzfilmsorozat szövegét Romhányi nemcsak egyszerűen lefordította magyarra, de teljesen átdolgozta, rímekbe szedte, telepakolta szójátékokkal, nyelvi bravúrokkal. Nagyon alapos munkát végzett, szótagról szótagra leírta, mondhatni lekottázta az (egyébként semmilyen rímet nem tartalmazó) angol szöveget, és aprólékosan fűzte fel rá a magyar fordítást. A siker természetesen hatalmas volt, de az csak városi legenda, miszerint az amerikaiak Romhányi szövege alapján visszafordították angolra a dialógusokat.
„– Frédikém, személyesen magára öntötték ezt a szerepet.
Mondja csak, ismeri a terepet?
A nézők tekintetét állta már hosszan?
– Egyszer játszottam egy darabban, még az általánosban.
– És mi volt? Hamlet? Rómeó? János vitéz?
– Ugyan már, belőlem ilyet kinéz?
Mind beöltöztünk jelmezbe.
Volt pillangó, nyuszi, medve...
– Mi volt maga?
– Én? Egy csiga.
– Ez szereposztási hiba.”
„De hagyjuk a teketóriát,
rosszkedvem jegét a teke töri át.”
„Ne hibázzatok, úgy figyelek a bakira,
mint Mauglira Bagira.”
„Ismerek egy jó görkoris helyet,
ahol modern korik vannak a kőkori helyett.”
„Amíg tart a kőkorszak
legyen mindig lőporszag.”
Nepp József rendezővel közösen írta a Mézga család és a Kérem a következőt sorozatok forgatókönyvét, az ő zsenijét dicsérik az olyan szófordulatok, mint a köbüki, az akerkiter, a csőrmester vagy a lúdtalponálló. Szintén közreműködött a Mekk Mester sorozat, a Ludas Matyi és a Hófehér forgatókönyvében. Emellett operalibrettókat és dalszövegeket is írt, musicalek és operák szövegét fordította magyarra. Több nemzedék számára is alapműnek számít Szamárfül című verseskötete, melyben tréfás, nyelvi humorral operáló állatverseit gyűjtötte csokorba.
Utolsó munkája a Macskák szövegének magyar fordítása volt, azonban Andrew Lloyd Webber musicaljének magyar premierjét már nem láthatta. 1983. május 7-én, hosszú, fájdalmas betegség után hunyt el, hatvankét évesen. Halála előtt nem sokkal Érdemes Művész kitüntetést, három évvel később életművéért posztumusz eMeRTon-díjat kapott.
Tetszett ez a kultbait-sztori? Itt elolvashatod a tegnapit is:
