Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Méltóságteljesen, egyenes derékkal vonult a vérpadra, de a lefejezés a szokásosnál is kegyetlenebbre sikerült: a hóhérnak kétszer kellett lesújtania, hogy a fej elváljon a testtől. 19 év fogság után, 433 évvel ezelőtt, épp február 8-án végezték ki Stuart Mária skót királynőt.
Stuart Mária, a skótok királynője a világtörténelem egyik leghíresebb női uralkodójaként maradt fenn, akiről máig folynak a viták – vajon gátlástalan csábító, számító törtető volt, vagy csupán a nagypolitika áldozata? Az utókor leginkább tragikus haláláról ismeri Máriát, az élete azonban legalább annyira regényes volt. V. Jakab skót király egyetlen gyermeke 1542. december 8-án született, és mindössze hatnapos volt, amikor apja az angolok elleni csatában meghalt. Mivel nagybátyja, VIII. Henrik angol király igényt tartott a skót trónra, törekvéseit akadályozandó, Máriát már egyévesen megkoronázták.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Henrik igyekezett alkut kötni a skótokkal, és feleségül kérte Máriát fia, Edward számára, ők azonban inkább a franciákban láttak ideális szövetségest. Henrik halála után Máriát Franciaországba küldték, ahol rangjához méltó, reneszánsz nevelést kapott, és eljegyeztették a trónörökössel, Ferenc herceggel. 1559-ben Henrik lánya, Erzsébet került az angol trónra, Mária azonban nem ismerte el őt uralkodóként, és maga is felvette az Anglia királynője címet. Férje, II. Ferenc 15 évesen francia király lett, uralkodása azonban rövid életűnek bizonyult: vírusos fertőzésben meghalt. Az özvegy Mária ezután hazatért Skóciába.
A protestáns skót rendek gyanakvással fogadták 18 éves, katolikus királynőjüket, Máriának mégis sikerült a hatalmát megszilárdítania. 1565-ben hozzáment egy rokonához, Darnley lordjához, a frigy azonban nem bizonyult jó döntésnek. A becsvágyó, hatalmaskodó lord maga szeretett volna király lenni, és igyekezett háttérbe szorítani hitvesét. Két év házasság után azonban Mária újra megözvegyült, amikor férje egy rejtélyes robbantásban életét vesztette. A gyanú egy bizonyos Hepburn Jakabra, Bothwell grófjára terelődött, aki közismerten jó viszonyt ápolt a királynővel. Mária pedig ahelyett, hogy megbüntette volna a tettest, összeházasodott vele.
A házasság, amit sem a protestáns, sem a katolikus egyház nem ismert el, végleg kiverte a biztosítékot a skót nemesek körében. Lemondatták és bebörtönözték Máriát (helyére egyéves fiát, Jakabot választották királynak), de sikerült megszöknie és sereget gyűjtenie, azonban 1568 májusában döntő vereséget szenvedett a langside-i csatában. Angliába menekült, ahol unokatestvérétől, Erzsébettől kért menedéket. Mária kezdetben szívélyes fogadtatásban részesült, de végül itt is börtönbe vetették. Erzsébetnek politikai okai voltak rá, hogy unokahúgát bebörtönözze: nem akarta, hogy a katolikus rendek Mária segítségével próbálják megtörni a protestáns angol királynői hatalmat. Azt is tudta jól, hogyha segít Máriának, összetűzésbe kerül a skótokkal, ha viszont elutasítja őt, unokatestvére Franciaországba megy, és ott szít viszályt az angolok ellen.
Mária majdnem húsz éven át raboskodott a Fotheringay-kastélyban, ahol szerényen, munkával és imádsággal foglalta el magát. 1587-ben azonban katolikus összeesküvés szerveződött Erzsébet ellen, melynek kapcsán ő is gyanúba keveredett, és ezt a gyanút az általa írt levelek később igazolták is. Máriát bíróság elé állították és halálra ítélték. Az ítéletet február 8-án hajtották végre, több száz nemesből álló közönség szeme láttára. A magas, 44 évesen is kivételesen szép Mária elegáns, vörös ruhába öltözve vonult a vérpadra (a vörös szín a katolicizmusban a mártíromságot jelképezi). A bakónak kétszer kellett lesújtania a bárddal, csak így sikerült teljesen lefejeznie a királynőt. A hóhér – bizonyítandó, hogy sikerrel elvégezte feladatát – a hajánál fogva akarta felemelni a királynő levágott fejét. A közönség ekkor döbbenten látta, hogy a vörös hajkoronájáról elhíresült Mária parókát hordott.
Máriának nem sikerült visszatérítenie országát a katolikus hitre. 1560-ban a katolikus vallási szertartásokat hivatalosan illegálissá nyilvánították, a hívők pedig titokban, földalatti mozgalomként gyakorolták hitüket. Mária számára is csak magánmisét engedélyeztek, amikor visszatért Franciaországból. A királynő lemondatása után végleg megszűnt a katolikus hierarchia Skóciában, az egyházat feloszlatták, a papokat ellehetetlenítették. Az egyházi vagyonra a nemesség tette rá a kezét, a protestáns lelkészek a javaknak csak egy kis hányadához jutottak hozzá. A 17. századi ellenreformáció mozgalma sem változtatott a helyzeten – a jezsuitákat nem igazán érdekelte Skócia sorsa.
Stuart Mária alakja nem véletlenül vált híressé – életéről megannyi regény, színdarab és film készült. A legelső filmfeldolgozást 1895-ben rendezte Alfred Clark, az Edison cég munkatársa. Az egyperces némafilm Mária lefejezését mutatja be – stoptrükk segítségével az őt játszó színésznőt egy babára cserélték a bárd lesújtásának pillanatában. 1936-ban John Ford rendezett filmet Mária életéből Stuart Mária címmel, melyben Katharine Hepburn játszotta a tragikus sorsú királynőt. 1940-ben Németországban is készült egy film a történetből Egy királynő szíve címmel, melyet a nácik angolellenes propagandaként igyekeztek hasznosítani. Máig a legismertebb Vanessa Redgrave alakítása Mária szerepében az 1971-es Mária, a skótok királynője című életrajzi filmben, az Erzsébetet alakító Glenda Jackson partnereként. Mária karaktere (Samantha Morton alakításában) természetesen a 2007-es Elizabeth: Az aranykor című filmben is megjelenik. 2018-ban újra feldolgozták a mozivásznon Mária és Erzsébet történetét Két királynő címmel, ezúttal Saoirse Ronan és Margot Robbie főszereplésével.
De Mária regényes élete és tragikus sorsa a költőket és írókat is megihlette. A spanyol költő, Lope de Vega már a 17. században epikus költeményben dolgozta fel Mária életét, és a 18. századi skót költőfejedelem, Robert Burns is versbe foglalta a raboskodó királynő alakját. Friedrich Schillert is sokáig foglalkoztatta a téma, melyből 1800-ban írt ötfelvonásos drámát Stuart Mária címmel. A skótok legjobban tisztelt írója, Sir Walter Scott 1820-as A szerzetes című történelmi regényében örökítette meg Mária rabságának éveit. Stefan Zweig 1935-ben írt könyvet a skót királynőről – szintén Stuart Mária címmel –, melyben az osztrák szerző átfogó élet- és korrajzot nyújt az olvasónak.
Szereted a kultbait-sztorikat? Itt elolvashatod a tegnapit:
