Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aki nem szereti, az is használja – megváltoztatta az életünket.
A legnagyobb közösségi oldal aktív felhasználóinak száma ma már meghaladja a kétmilliárd főt, az előrejelzések szerint pedig 2030-ra akár ötmilliárdos is lehet a Facebook tábora. De honnan indult mindez? Mark Zuckerberg már a középiskolában lelkesen programozott, többek között készített egy Synapse nevű zenelejátszó programot, melynek „mesterséges intelligenciája” képes volt kiismerni a felhasználók zenehallgatási szokásait. A programra a Microsoft és az AOL is felfigyelt, és állást ajánlottak Marknak, ő azonban inkább a Harvardot és a továbbtanulást választotta.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A közösségi oldal ötlete is a középiskolából származott: az oktatási intézményekben volt ugyanis egy program, mely nyilvántartotta a tanulók és az oktatók fotóval ellátott adatait. A tanárok és a diákok is Facebooknak hívták ezt az adatbázist. Zuckerbergnek ez adta az ötletet, hogy 2003 októberében – először csak viccből – elkészítsen egy weboldalt Facemash „Hot or Not?” (Szexi vagy sem?) névvel, melybe feltöltötte diáktársainak az egyetemi adatbázisból lopott arcképét. A látogatók két fotó közül szavazhattak, melyiket tartják vonzóbbnak. A vicc bejött – a Facemashnek már a legelső órában 450 látogatója volt, 22 ezer oldalletöltéssel. Az egyetem vezetése hamarosan töröltette az oldalt, Zuckerberget pedig fegyelmi eljárással sújtották (amit később visszavontak).
Az ifjú zseni és társai ekkor látták, mennyire nagyon népszerű lehet egy olyan weboldal, melyen a látogatók egymás fényképét, sőt akár személyes adatait böngészhetik, összehasonlíthatják magukat másokkal. Ezen felbuzdulva 2004. február 4-én indították be a thefacebook.com oldalt, mely kezdetben a harvardi diákok belsős közösségi platformjaként működött, és a hallgatók bejelölhették rajta, kikkel járnak közös kurzusokra. Az oldal híre rohamosan terjedt, a hónap végére már a diákság fele csatlakozott, márciusban pedig két másik egyetemen, a Yale-en és a Stanfordon is elindult a hálózat, melyhez nyáron a középiskolák is csatlakoztak. Szeptemberben bevezették az üzenőfal funkciót, decemberben pedig a felhasználók száma elérte az egymilliót.
Ekkor lépett a képbe Sean Parker, a Napster társalapítója, aki szobatársakból közös cégtulajdonosokat faragott, és egyengette útjukat a világsiker felé. Kijavította a kezdeti hibákat, a céget átkeresztelte Facebookra, megvásárolta a facebook.com domainnevet, és Palo Altóba helyezte át a vállalkozás főhadiszállását. Az egyetemek és középiskolák után hamarosan már a cégek is rendelkezhettek saját közösségi hálózattal, 2005-től pedig már a nemzetközi színtéren is megjelent a weboldal.
A nagy – és elkerülhetetlen – ugrás az volt, amikor a Facebook teljesen nyilvánossá vált. Ez 2006. szeptember 26-án történt, ekkor született meg a ma ismert Facebook, melyhez bárki csatlakozhat, aki idősebb 13 évesnél, és saját e-mail-címmel rendelkezik. Habár a kezdeti években veszteségesen működött, a Facebookra hamar le akartak csapni – Zuckerberg egy 750 millió dolláros és egy 2 milliárdos ajánlatot is elutasított. Végül 2009-ben kezdett először nyereséget termelni a vállalkozás. 2012-ben a felhasználók száma átlépte az egymilliárdos küszöböt.
No de lássuk, hol is tart ma a közösségimédia-óriás. 2,41 milliárd felhasználó facebookozik naponta, közülük 2,2 milliárdan az okostelefonjukon is használják a platformot. Az oldal a 18-34 év közötti fiatalok körében a legnépszerűbb. Egy felhasználónak átlagosan 155 ismerőse van, egymilliárdnyian tagjai legalább egy Facebook-csoportnak. Becslések szerint kb. 120 millió hamis Facebook-profil létezik. Percenként 400 új felhasználó regisztrál, 317 ezer állapotfrissítés születik, 243 ezer új fotót töltenek fel, és 54 ezer hivatkozást osztanak meg. A lájkgomb bevezetése (2009 szeptembere) óta 1,13 trillió kedvelés született.
A legkedveltebb oldal a Facebook maga, 214 millió követővel, második helyezett a Samsung 159 millióval. A legnépszerűbb híresség a facebookozók körében Cristiano Ronaldo, akinek az oldalát 122 millió felhasználó követi, ezzel a dobogó harmadik helyét foglalja el. A nagyobb vállalkozások 93 százaléka használja a Facebookot reklámcélokra, ez több mint 5 millió hirdetőt jelent. A vállalat 43 ezer munkavállalót foglalkoztat, és évi nettó 22 milliárd dolláros bevételt termel. A harmincöt éves Mark Zuckerberg 80 milliárd dolláros vagyonával jelenleg a világ ötödik leggazdagabb embere.
A Facebook jelenleg 101 nyelven elérhető, és több mint 300 ezer felhasználó segít a fordításokban. A magyar változat 2008 novemberében indult, szintén közösségi alapú fordítás segítségével. Ma hazánk a 44. helyezett a legtöbb felhasználóval rendelkező országok rangsorában. A magyar internetezők 85 százaléka regisztrálva van a közösségi hálóra. A legnépszerűbb magyar oldal a Norbi Update (1,37 millió követő), második helyen Tibi atya áll (1,32 millió), míg a bronzérem tulajdonosa a zenész Havasi Balázs (1,3 millió).
A Facebook az elmúlt másfél évtizedben globális jelenséggé nőtte ki magát, és alapvetően átalakította az emberi kapcsolatokat, az üzleti és a politikai kommunikációt egyaránt. Napjainkban szinte mindenki a közösségi hálón keresztül tartja a kapcsolatot barátaival, ismerőseivel, olvassa a híreket, diskurál a különböző fontos vagy kevésbé fontos ügyekről. Pszichológusok hada próbálta elemezni, hogyan hat mindez a kapcsolatainkra, az önértékelésünkre. Különösen a fiatalok, tizenévesek körében ad okot aggodalomra a tény, hogy a Facebookon és más közösségi oldalakon akaratlanul is összehasonlítjuk magunkat másokkal – sztárokkal, személyes ismerőseikkel – és gyakran (sokszor hamisan) úgy érzik, kevésbé vonzók, sikeresek, mint a képeken, videókban szereplők. Szintén sokat vizsgált probléma a közösségi médiától való függőség – egyes szakemberek a szerencsejátékosokhoz vagy a láncdohányosokhoz hasonlítják azokat, akik képtelenek leszakadni a Facebookról, pszichés elvonási tüneteket észlelnek magukon, ha nem használhatják.
A közösségi háló politikaformáló hatására jó példa a Hoszni Mubárak egyiptomi elnök elüldözését eredményező 2011-es tüntetési hullám, melyet nagyrészt a Facebookon szerveztek, majd az elnök lemondatását is ott közölték. Mubárak bukása után hálából egy egyiptomi férfi a Facebook keresztnevet adta újszülött gyerekének. Zuckerberg vállalatát természetesen a botrányok sem kerülték el – leginkább az adatvédelemmel kapcsolatban támadkák sokan a Facebookot. 2015-ben a brit Cambridge Analytica politikai tanácsadó cég 87 millió felhasználó személyes adataihoz férhetett hozzá, és ezt többek közt Donald Trump elnöki kampányában hasznosították. Az ügy miatt a Szövetségi Kereskedelmi Hatóság (FTC) tavaly ötmilliárd dollárra büntette a Facebookot.
A Facebook születéséről és Mark Zuckerbergről szól David Fincher 2010-es, három Oscar-díjat nyert filmje, A közösségi háló, melynek alapjául Ben Mezrich Véletlenül milliárdos című könyve szolgált. A South Park alkotói már 2010-ben maró szatírájuk tárgyává tették a Facebookot: a Nulla ismerősöd van című epizódban Stan szó szerint a közösségi háló rabja lesz, miután a Facebook (a magyar verzióban Frászbook) teljes valójában beszippantja őt a virtuális világba.
Érdekelnek más kultbait-sztorijaink is? Itt megtalálod a tegnapit:
