1969. január 19-én elhunyt Jan Palach cseh egyetemi hallgató, aki három nappal korábban az ország szovjet megszállása elleni tiltakozásként felgyújtotta magát a prágai Vencel téren a Nemzeti Múzeum épülete előtt.
1968 augusztusában szovjet tankok vonultak be a csehszlovák fővárosba, eltiporva a prágai tavaszként ismert reformkísérletet, mely Alexander Dubček pártfőtitkár kezdeményezésére „emberarcú szocializmust” szeretett volna megvalósítani. Miután Leonyid Brezsnyev többszöri „elvtársi figyelmeztetése” ellenére sem változott a helyzet, a keményvonalas szovjet vezetés végül úgy döntött, fegyveres erővel vet véget a renitenskedésnek, és a Varsói Szerződés országainak haderői (Románia kivételével) megszállták Prágát. Dubčeket és híveit gyorsan eltávolították a vezetésből, és visszavonták a reformokat. Öt hónappal később egy húszéves egyetemista elkeseredett tettre szánta el magát: tiltakozásként a prágai tavasz eltiprása ellen nyilvánosan felgyújtotta magát.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Jan Palach érettségi után történelmet és filozófiát szeretett volna tanulni a Károly Egyetemen, de végül a túljelentkezés miatt csak a közgazdaság-tudományi egyetem agrárgazdasági szakára vették fel. Palach aktívan részt vett a hallgatói életben, és lelkesen politizált is, például különböző szamizdatokat terjesztett. A prágai tavasz még jobban felkeltette a közélet iránti érdeklődését: alapítója volt az egyetem hallgatói tanácsának, vitákban, találkozókon vett részt. 1968 nyarán elfogadták a kérelmét, ősztől átiratkozhatott a Károly Egyetemre. Ekkorra azonban már leverték a reformmozgalmat, ami elkeserítette Palachot. Az ősz folyamán több tiltakozó tüntetésen is részt vett, és barátai elmondása szerint valamiféle radikális akcióra készült, mint a prágai rádió elfoglalása és követeléseinek beolvasása.
A drámai tettre végül 1969. január 16-án került sor a zsúfolt Vencel téren, a Nemzeti Múzeum épületétől nem messze, rengeteg szemtanú előtt. Palach a térre érkezve a szökőkút mellett levette a kabátját, majd elővett egy éter feliratú üveget, melynek tartalmát magára öntötte, és meggyújtotta. A lángoló fiú átfutott a téren az autók között a Vencel-szobor felé, azonban még mielőtt odaérhetett volna, egy bolt előtt összeesett. A tömegből többen is a segítségére siettek, próbálták oltani a lángokat. A még eszméleténél lévő Palach kérésére a járókelők felolvasták a táskájából elővett levelet, melyben megindokolta tettét. A mentők gyorsan kórházba szállították a diákot, akinek három napig küzdöttek az életéért. Az orvosok sem a sajtót, sem a rendőröket nem engedték be, csakis Palach anyja és bátyja mehetett be a kórházba. A fiú egyértelműen megismételte a levelében leírtakat: nem öngyilkossági kísérletről, hanem tiltakozó akcióról van szó, melyet a dél-vietnámi buddhista szerzetesek önégetése inspirált.
A csehszlovák sajtó igyekezett minél jobban elhallgatni a drámai eseményt, Palach temetésének időpontját azonban nem tudták eltitkolni. A búcsúztatáson majdnem félmillió ember jelent meg, a szertartás nagyszabású tüntetéssé változott. A következő napokban országszerte spontán tüntetések, tiltakozások kezdődtek. Habár Palach halálos ágyán azt kérte, ne kövessék őt mások, tettét többen is leutánozták. Februárban egy 18 éves diák szintén a Vencel téren gyújtotta fel magát, Jihlavában pedig áprilisban végzett önégetést egy fiatal. Négy nappal Palach tette után a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében lett öngyilkos ugyanezzel a módszerrel a mindössze 17 éves Bauer Sándor. Az ipari tanuló Bauer, aki a barátai szerint sokszor nyíltan kritikusan nyilatkozott a kádári diktatúráról, két darab nemzeti színű zászlóval a kezében vált a lángok martalékává.
Jan Palach emlékezetét a csehszlovák pártállam igyekezett minél jobban kitörölni: sírkövét, majd síremlékművét is eltávolították, azonban amikor így sem tudták elejét venni a megemlékezők áradatának, végül kihantolták és elhamvasztották a holttestet. Ma Csehországban több emlékmű és utcanév is viseli a mártír egyetemista nevét. 2016. január 16-án a prágai Rudolfinium koncertterem előtt felállították John Hejduk cseh származású amerikai szobrász és építész alkotását, egy Palachra emlékező, két darabból álló absztrakt emlékművet, melyen David Shapiro amerikai költő Jan Palach temetése című verse olvasható. 2018-ban Robert Sedlaček rendezésében játékfilm készült Palach történetéből.
Ha kíváncsi vagy más kultbait cikkekre, olvasd el ezt is:
