Ezért nem kell kiakadni egy fütyis színezőn

Olvasási idő kb. 4 perc

Baj, hogy létezik? Nem! Odaadnám a gyereknek? Nem tudom. Mi felnőttek elég érettek vagyunk a kifestőhöz: nem. Lehet, hogy nekünk kéne felnőni.

Hét közepén robbant be a köztudatba, hogy létezik egy elsősöknek szánt kiadvány, ami egyebek mellett meglehetősen direkten tárgyalja a szex témakörét is, kendőzetlen - de nem trágár - szavakkal, elég sematikus rajzokkal világosan elmagyarázza, hogyan és miből lesz a gyerek, mit csinál anya és apa, amikor nagyon szeretik egymást. 

Ahogy arra számítani is lehetett, egyből kitört a botrány, ahogy a HVG összeállításából kiderül, mindjárt számos fronton is, a fideszes-libsi tengelytől a Szodoma és Gomora vízión és a félrement a korosztályi ajánláson át a nincsen ezzel semmi bajig.

Update: Pszichológusunk elemzését a színezőről itt olvashatják.

Szabad léteznie ilyen kiadványnak?

Maradjunk elsőre annál a kérdésnél, hogy baj-e, hogy az újságosnál saját pénzünkből és szabad akaratunkból megvásárolhatunk egy ilyen színezőt. Szerintem ez egyértelmű: miért lenne? Akinek nem tetszik, nem veszi meg, ennyire egyszerű. Akinek tetszik, megveszi. Aki ennél tovább megy ebben a vitában, az már megint az értelmetlenül hörgők táborába állt be.

Én megvenném-e a gyerekemnek?

Az enyémek kicsit idősebbek, mint a célcsoport, ezért megpróbáltam visszaemlékezni, néhány évvel ezelőtt a kezükbe adtam-e volna ezt a kiadványt. Nem. Igen. Nem tudom. Igen. Talán. Ezek voltak az első reakcióim, ebben a sorrendben.. 

Ma már ott tartunk - általában -, hogy a gyerekek felvilágosítása nem 14 éves korban, egy nagy levegővétellel és egy nagy(on kínos) beszélgetéssel történik, hanem fokozatosan. Mindig kérdeznek, és mindig annyit mondunk, amennyi épp elég.

Kép az eredeti, 1975-ös, Per Holm Knudsen által jegyzett kiadványból

A hogyan lesz a baba téma elég hamar előkerül, és elég sokáig elégséges válasz rá, hogy apa és anya nagyon szerették egymást, és szerettek volna egy kisbabát, és lett nekik. Aztán jön a hogyan, és egy darabig jók vagyunk azzal, hogy apa is ad egy kis sejtet meg anya is, és abból lesz a baba.

Aztán jön az oké, de KONKRÉTAN hogyan rakják ezeket anya hasába, és akkor elő kell állni a farbával. És itt többnyire még mindig nem gimnáziumban vagy felsőben járunk, hanem oviban vagy az alsó elején. Válaszolunk, ahogy tudunk, aztán elkönyveljük az adekvát reakciót: FÚÚÚÚÚÚÚJ. (esetleg: És EZT ti is csináltátok? KÉTSZER IS???? FÚÚÚÚJ!)

Őszinte leszek, végül nem jutottam dűlőre ezzel a kérdéssel, mert egyfelől ez a kiadvány tényleg elég meredek, másfelől tetszik a bevállalóssága és a nyíltsága, de bizonytalan vagyok, nem lenne-e túl sok egy elsősnek. Ezért meg is kértem gyerekpszichológus szakértőnket, írjon róla ő is, stay tuned, napokon belül jön a szakvélemény. (Update: itt van)

Ugyanakkor, ha most lenne hat éves a gyerekem, talán könnyebben tudnám, hogy igen vagy nem, és akármelyiket választanám is végül, örülnék neki, hogy ez egy létező opció, még akkor is, ha a válaszom végül nem.

Miért ilyen nehéz ez?

De miért ilyen nehéz ez a téma? Már sokszor írtunk róla, hogy a szexualitással, pláne annak örömszerző funkciójával kapcsolatos beszélgetés a gyerekkel időnként nehéz. Akkor is, ha a családban nyíltak vagyunk. Ha nem tabu a test. Ha mindig próbálunk válaszolni a kérdésre. Egyszerűen azért, mert az a viszony, ahogy a gyerekhez kapcsolódunk, teljesen más síkja az életünknek, mint ahogy a férjünkhöz kapcsolódunk. 

Ugyanakkor arról is egyre több szó esik, hogy azért is olyan nehéz ez a téma felnőttek között is, részben azért is akkora tabu, mert nem tanultunk meg erről beszélni, nincs semleges töltetű - nem orvosi, nem dedós, nem trágár - neve a szerveinknek, nem szoktuk megfogalmazni a szexhez, szeretkezéshez kapcsolódó érzéseket, érzeteket, vágyakat.

A gyerekek életében több felfokozott szexualitású szakasz is van, egyik éppen oviskorban, ez persze még más érdeklődés, mint a kamaszkori, de nagyon is létező és intenzív érdeklődés (a bugyiban matató ovist ki nem látott még?), ami aztán néhány évre elcsendesedik, mielőtt kamaszkorban újult erővel tör felszínre. És ami óriási előny a kicsiknél: nagyon nyíltan kérdeznek, még nincsenek zavartban, nem érzik a tabut, és nem ciki nekik velünk megbeszélni a kérdéseiket. 

Ebből a szempontból remek egy ilyen kiadvány, vagy bármilyen kiadvány, ami elősegíti, hogy tőlünk tudja meg a tutit, és ne a félművelt haverjaitól vagy egy vécében az orra alá dugott pornójelenetből. Sőt, nem szuper, hogy direkt arra biztatja őket, hogy beszéljék meg a témát velünk?

Talán csak az a helyzet, hogy nekünk, szülőknek kéne felnőni ehhez a színezőhöz.

(A szülők lapja találata szerint egyébként a kiadvány egy 1975-ös angol nyelvű füzet magyarítása.)

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.