Akarunk mesterséges intelligenciát a tantermekbe?

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A mesterséges intelligenciától, ami előre jelzi, a diák mikor fog megakadni a feladatban, a személyre szabott tanárig. Betekintés az oktatás jövőjébe

Vivienne Ming elméleti neurológus azt állítja, hogy bármit meg tud jósolni egy gyerekkel kapcsolatban: hogy mennyi pénzt fog keresni, vagy, hogy meddig fog élni. Előre megmondja, hogy milyen végzettséget fog szerezni, sőt, még azt is, hogy melyik kérdésre nem fogja tudni a helyes választ a záróvizsgán.

Nem, nem kristálygömbje van, hanem egy mesterséges intelligencián alapuló szoftvere, amely megfigyeli a gyereket, kezdve a tanulási szokásaitól, és társadalmi interakcióitól a kognitív modellezés és a gépi tanulás kombinációján át. Ez utóbbi fogalmak persze elég homályosak azoknak, akik nem foglalkoznak a témával, sebaj, ez is a világhoz tartozik, hogy mindenhez nem érthetünk. 

Semmi sem fest világosabb képet egy társadalomról, és annak jövőjéről, mint az adott ország középiskolái

Ugyanakkor az osztálytermeket röhögve maga mögött hagyja a hihetetlen sebességgel változó világ, és benne az egyre mélyülő társadalmi különbségek, a példátlan globalizáció és a technológiai újítások.

Fotó: lucasfilm

A Siri által kezelt határidőnaplótól az önvezető autókig a mesterséges intelligencia (AI – artifical intelligence) a feje tetejére állította a világot, kivéve persze az oktatást, mert az, mint egy masztodon, csak áll, és nem reagál gyakorlatilag semmire. Habár a tőzsdén már rég számítógépek kereskednek az ember helyett, az iskola nagyjából ugyanúgy néz ki, mint a 12. században.

A gyerekek ugyanolyan rendezett sorokban ülnek évszázadok óta, és az euklideszi geometriáról tanulnak, miközben szénné unják magukat. Jó, a mai gyerekek oda vannak ragadva az IPad-jükhöz, ugyanakkor a technológia szinte alig tesz hozzá valamit a tanulásukhoz – legalábbis egyelőre. A mesterséges intelligencia megjelenése az osztálytermekben azonban olyan áttörést ígér, amire régóta várnak a diákok – írja az Ozy.com.

Na de mi értelme a Nagy Testvérhez hasonlatos megfigyelésnek? Alapvetően ugyanarról a szisztémáról beszélünk, amely képes volt legyőzni a világ legjobb pókerjátékosát, csakhogy most más a célja: megérteni a középiskolai tanulókat – magyarázta Ming, hogyan építhetnének egy jobb jövőt a jelenlegi kisiskolásoknak. A mesterséges intelligenciától, amely előre jelzi, hogy a diák mikor fog megakadni a feladatban, az intelligens, személyre szabott tanítóig, íme, egy kis betekintés az oktatás jövőjébe.

Hogyan tudja a mesterséges intelligencia fellendíteni a középiskolai oktatást?

Ming szerint ez egy nagy kihívás. El kell képzelni egy olyan modellt, amelyben a technológia hagyományosan nem egy kolonc, hanem az oktatás szerves része. Mostanában egyre többen tanulnak MOOC rendszerben (massive open online courses, vagyis interneten keresztül sajátítják el a tananyagot, és sosem járnak fizikailag az „iskolában”), vagy más, virtuálisan elérhető tananyagból.

Ami pedig a legizgalmasabb az AI vezérlésű tanulásban, képzeljék el, hogy 30 gyerek ül a tanteremben, és a mesterséges intelligencia folyamatosan monitorozza, hogy egytől egyig hogyan fejlődnek a gyerekek, miközben a maguk természetes útján tanulnak.

A tanárnak nem kell várnia a dolgozatok eredményeire, vagy a vizsgákra, hogy megtudja, hogy hol tartanak a gyerekek, mármint egyenként mindegyik, mivel mindig világosan ott van, látszik. A rendszer pedig ezeken az információkon alapuló ajánlásokat is tesz a szülőknek és a tanároknak, hogy hogyan tovább.

Vannak, akik az érzelemkifejezés mesterséges intelligencia általi felismerését kutatják, például annak érdekében, hogy a tanár tudja, hogy mikor kell beavatkoznia egy diákja munkájába. A legtöbb ember nehezen képzeli el, hogy milyen lesz, ha az oktatástechnológia megjelenik az iskolában. Nagyjából arra kell gondolni, hogy a tanulás egy személyre szabott, és az egyes diákokhoz pontosan passzoló kalanddá fog válni. A tananyag sima megértése helyett a diákok szellemi fejlődése áll majd a középpontban.

Miért nincs még jelen a technológia a tantermekben?

Az edukációs technológia valóban nem egy sikertörténet, miközben egy csomó elképesztően bölcs és valóban szükséges projekt pedig nem ment át a gyakorlatba, mint például a mesterséges intelligencián alapuló tanító, amely felismeri a diák hibáját, és javaslatot tesz a kijavítására. Jelenleg úgy néz ki az oktatástechnológia, hogy harminc gyerek ül a monitor előtt, és órákon át bámulja, miközben a tanár teljességgel kiszorul a dologból.  A jelenlegi kutatások pedig Ming szerint olyan irányba mennek, hogy nemhogy kiegyenlítenék, de még inkább csak elmélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Mik lehetnek a veszélyei az AI megjelenésének az iskolákban?

Valójában nem mindig van szükség a technológiára az oktatáshoz. Ming szerint a legtöbb ed-tech felhasználó olyan kifejezésekkel jön, mint a „személyre szabottság”, holott minden diákot ugyanabba a kategóriába suvasztják bele, aztán kapálózhat, hogy kövesse az elvárásokat. Úgy kezelik őket, mintha minden diák egyforma lenne. De mi van azokkal, akik mégsem ugyanolyanok? Állandóan ott van a félelem, hogy elveszítik az igazi, egyszeri és megismételhetetlen emberi kapcsolatot az egyes gyerekekkel.

A gépi tanulás elfogult? Gyakran, például a Google arcfelismerője időnként gorillaként azonosítja a feketebőrűeket, a Facebook Auschwitz-ot pedig játszótérként. A mesterséges intelligenciának, akárcsak egy embernek – attól függnek a reakciói, hogy hogyan „nevelik”. Van egy skála, hogy ezek a rendszerek mennyire képesek kezelni az egyik legáltalánosabb dolgot: az átlagos gyereket.

Csakhogy, nincs átlagos gyerek. A mesterséges intelligenciának arra kell fókuszálnia, hogy megértse az egyes emberek közötti különbségeket ugyanúgy, ahogy a hasonlóságokat. Igazából senki sem tudta megoldani ezt a problémát. De ha nincs tudomásod a dologról, akkor az AI sem fog tudni mit kezdeni vele.

Mit tud tenni az AI az egyébként is változásban lévő középiskolákkal?

A középiskolások éppen az átmenetben élnek a gyerekkorból a felnőttkorba. Kicsit olyan, mintha most esnének át a tűzkeresztségen. Mit tehet az AI abban a környezetben, ahol… elkezded megérteni a saját érzéseid, öntudatra ébredsz, kialakul a saját gondolkodásmódod, és képes leszel önálló és strukturált tervezésre. A középiskola átmenet a védett gyermekkorból a felnőttek világába. Ez nem oktatás, erről szól az egész játék.

Izgalmas lehetőség olyan technológiát létrehozni, ami kevéssé foglalkozik a megszokott magolással és többet azzal, hogy (a középiskolások) céltudatosabbakká válhassanak. Ming szerint az lenne a jó, ha az AI a tinik gondolkodásmódjára hatna. Az AI személyre szabott feladatokat kreálhatna minden egyes diáknak, hogy motiváltabbak és kreatívabbak lehessenek, és ez elkísérje őket egész életük során.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?