KÖLYÖK

A cigányiskola olyan, mint az adóelkerülés

2017. január 11., szerda 14:08 |

Az iskolai szegregáció bizonyos szempontból olyan, mint a környezetszennyezés, vagy az adóelkerülés: könnyen meg lehet magyarázni, hogy ki miért csinálja, sőt, vannak, akik kifejezetten hasznot húznak belőle, össztársadalmi szinten azonban rendkívül káros jelenség, aminek végeredményben mind megisszuk a levét.

Ennek ellenére (vagy éppen ezért) a szegregáció létezik – ahogy az adóelkerülés és a környezetszennyezés is. Ráadásul nagyobbrészt nem is az oktatáspolitika, hanem éppen hogy az érintettek a motorjai a szegregálódás folyamatának.

Persze nem akarnak ők rosszat másoknak, csak a saját gyereküknek akarnak jót, vagyis a szegregáció nem cél, csupán a döntés velejárója.

Az MTA Gyeremekesélykutató Csoportja a 23 leghátrányosabb helyzetű térségben azt kutatta, hogy kik azok, akik inkább vállalják a gyerek ingáztatásával járó kényelmetlenséget, de semmiképpen sem szeretnék a helyi iskolát igénybe venni. Illetve mik az indokaik, és milyen következményekkel jár ez a döntés.

GettyImages-180873206
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Mint kiderült, ezekben a leghátrányosabb helyzetű falvakban így dönt szinte mindenki, aki megteheti: vagyis a középosztálybeli, tanult, és nem roma anyák jellemzően elhordják a helyi iskolából a gyerekeiket. Hátrahagyva ezzel a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekeit, és nem kis mértékben hozzájárulva a szegregálódáshoz.

Miért baj?                                               

Még mindig nagyon sokan nem értik, hogy miért baj az, ha a gyerekek képességeik, szociokulturális hátterük, vagy mondjuk aszerint, hogy romák vagy nem romák, egymástól elkülönülten tanulnak. Hiszen minden iskolában van csoportbontás matekból, ami nagyon helyes: a jók szárnyalhatnak, a kevésbé ügyeseknél pedig így több időt fordíthatnak a felzárkóztatásra. Csakhogy ez az iskolai elkülönülés szintjén nem egészen így néz ki. 

Ha ugyanis egy iskolából, vagy osztályból kiemelik a jókat, az végeredményben a hátrányos helyzetű gyerekek még nagyobb lemaradásához vezet, holott éppen az iskola – mi más? – kellene, hogy kiegyenlítő szerepet töltsön be. Így azonban a leghátrányosabb helyzetű gyerekek integrációjának esélyei és jövőbeli kilátásai is jelentősen romlanak.

Az ő bajuk? Hát nem egészen.

Na de mi közük van ehhez a jól szituált, középosztálybeli családoknak? Végső soron annyi, hogy össztársadalmi szinten, segély, vagy központilag finanszírozott közmunka formájában ők, az adófizetők fogják eltartani azokat, akik megfelelő képzettség hiányában a piacról nem tudnak megélni. Vagyis igaz, hogy a jobb képességű és hátterű gyerekek a jobb iskolából kikerülve, felnőttként többet fognak keresni, ebből azonban sokkal több pénzt kell a nagy számú lemaradók eltartására fordítani az adójukból.

Egyre jobban leszakadnak

A hosszú távú hátrányok mellett azonban rövid távú problémákkal is szembe kell nézniük a szegregált intézményben maradóknak. Egy 2009-es kutatás szerint (Kertesi és Kézdi) a szegregált intézményekben egyértelműen romlik az oktatás minősége. Ennek három oka van. Az első, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatása nagy többletterhelést jelentene, amit a pedagógusok többsége nem tud felvállalni, inkább lecsökkenti a gyerekek iránti elvárásokat, követelményeket.

A második, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egy osztályban való tömörítése kedvezőtlen csoportnormákhoz, szubkultúrához vezethet, ahol akár kiközösítéssel is járhat az, ha valaki tanulni szeretne.

A harmadik pedig, hogy az oktatási rendszer anyagilag nem értékeli a tanárok plusz erőfeszítéseit, ami kontraszelekcióhoz vezet. A szegregálódó osztályokat, intézményeket a magasabban képzett, jobb pedagógiai eszköztárral rendelkező szakemberek elhagyják, a szolgáltatások minősége pedig leromlik. Holott éppen itt lenne szükség a legjobb, legtapasztaltabb, elhivatott szakemberekre.

Egy másik kutatás szerint (Fejes, 2013) 20–25%-ra becsüli azt a kritikus arányt, ami fölött a roma gyerekek tanulóközösségbeli aránya maga után vonja az oktatási környezet és színvonal csökkenését.

Tehát etnikai problémáról beszélünk?

Nem egészen. Igaz ugyan, hogy azokban az osztályokban, ahol a roma gyerekek többségbe kerülnek, csökkenni kezd az osztály iskolai teljesítménye, amit a kompetenciamérések is igazolnak. Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy nem a roma gyerekek rontják le az osztály teljesítményét, hanem a roma gyerekek arányának növekedésével párhuzamosan az egész osztály teljesítménye romlik, mivel olyan mechanizmusok lépnek életbe, amelyek mindenkire hatnak. Az ilyen osztályokban az összes gyerek rossz(abb)ul teljesít, a nem romák is.

És erről bizonyos mértékben a tanárok is tehetnek, mivel a többségében roma osztályt eleve gyengébbnek könyvelik el magukban, megbélyegzik őket, ami visszahat a gyerekek teljesítményére. Az alacsony elvárás pedig úgy működik, mint egy önbeteljesítő jóslat, ami alól szintén nem tudják kivonni magukat a gyerekek.

Menő lesz nem tanulni és nem továbbtanulni

Szegregált közösségekben szintén gyakran alakul ki a már idézett, Kertesi és Kézdi által leírt „tanulással szembehelyezkedő kortárscsoporti szubkultúra”, és hogy rögtön le is fordítsuk: szívatják, és kiközösítik, aki tanul és tud valamit, ráadásul az a menő, aki a legpofátlanabb a tanárral, és a legkevésbé teljesíti az iskolai kötelezettségeit. Ez egy nagyon erős csoportnyomás, és az ilyen közegbe bekerülő diákok jellemzően „problémássá” válnak.

Ugyanakkor nem csak a tanulmányi eredményeket, és ezzel együtt a továbbtanulás esélyét, de a szándékot is jelentősen lerontja, ha egy osztály túlnyomórészt roma gyerekekből áll. Messing és Molnár 2008-as kutatása szerint, ha a roma gyerekek aránya meghaladja egy osztályban a 40 százalékot, meredeken zuhanni kezd az érettségit adó iskolában továbbtanulni szándékozók aránya.

GettyImages-180873108
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Egyénileg racionális döntés, társadalmilag viszont csapda

Aki tehát megteheti, (vagyis a középosztálybeli, magasabb végzettségű, nem roma szülők), az nyilvánvalóan el szeretné kerülni, hogy a gyereke ilyen környezetbe kerüljön. Itt a csapda ebben az egész helyzetben. Bár a társadalom számára hosszú távon nagyon kedvezőtlen hatásai vannak, az egyén szintjén teljességgel racionális reakció gyermekek elhordása a marginalizálódó intézményekből.

A szülő tehát, amint megneszeli, hogy a helyi iskola szegregálódni kezd, úgy értékeli, jobban jár, ha elviszi onnan a gyerekét - okkal. Ezzel pedig máris tett egy további lépést az elhagyott intézmény spontán szegregálódásáért. 

A szülőkhöz hasonlóan az iskolák részéről is racionális, hogy a jobban haladó” és „tehetséges” diákokat kiválogatják előmenetelük – és nyilván az intézmény jó hírnevének fenntartása – céljából. A szegregáció így a racionális szelekció mellékterméke, vagyis nem cél, hanem végeredmény, a dolog velejárója.  

A Kiss Márta által jegyzett tanulmány végül megjegyzi, hogy az írásnak nem célja a megoldási lehetőségek tárgyalása, csak annyi, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben mért eredményekkel bizonyítsa az égető társadalmi probléma kezelésének fontosságát.

Szerkesztői kiegészítés

Kedves jelenlegi és leendő hozzászólók! Attól, hogy nem tudjuk egy probléma megoldását, a probléma még létezhet. Ez a helyzet az iskolai szegregációval. Nem tudjuk a megoldását, nem csak mi, hanem például az oktatáskutatók sem, akik pedig nálunk lényegesen többet tudnak erről a kérdésről. De ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne érdemes foglalkozni a témával, adott esetben elgondolkodni rajta.

Szerintem nagyon szemellenzősnek kell lenni ahhoz, hogy ne legyen egyértelmű, sokkal, de sokkal normálisabb, prosperálóbb országban élhetnénk, ha a felnövő generációknak jobb esélyei lennének tanulásra, munkára, végső soron pedig nem csak emberhez méltó életre, de arra is,  hogy adóbefizetővé váljon, eltartsa magát, hozzátegyen a közöshöz. És nem csak a gyerekek 40 százalékának.

Ez olyan cél (kellene legyen), ami mindenkinek érdeke, mert például egy normálisabb, prosperálóbb országból talán nem vágyódna el a gimnazisták negyede, ami nekem, szülőként például tetszene, mert azért kevesen vannak azok, akiket kifejezetten boldoggá tesz a gondolat, hogy a gyerekük majd innen 1500-3000-7000 kilométerre éli le az életét.

Ahhoz, hogy ez valaha bekövetkezhessen, arra is szükség lenne, hogy mi, az emberek, a szülők, a társadalom fontosnak érezzük ezt a kérdést, és egyszer talán elegendő nyomást tudjunk gyakorolni például arra, hogy menjen annyi pénz az oktatásba, amivel megkezdhető lenne ennek a helyzetnek a megoldása.

Felesleges nekiugrani a torkunknak, amiért ilyen cikkeket merünk írni. Leírtuk: érthető szülői magatartás, hogy a saját gyerekének mindenki az elérhető legjobbat szeretné nyújtani. De pont arról (is) kéne szólnia egy társadalomnak (és oktatási rendszerének), hogy azok a gyerekek se vesszenek el, nőjenek bele egy reménytelen életbe, akik számára ez a szülők révén nem elérhető. 

KOMMENTEK

  • 2017.01.11 22:16:37Ramos

    Kár, hogy sem a cikkíró, sem az "önző" hozzászólók nem gondolják végig, hogy a cigányok iskolázatlansága csak egy része annak a társadalmi katasztrófának ami felé halad Magyarország.
    - A demográfiai trendek szerint 2050-re (amikor én 74 éves leszek, tán) akár 8 millióra is lecsökkenhet Magyarország, mert ugye bevándorlót nem fogadunk be.
    - 2050-ben a 8 millió hazánkban élőből lesz 3,5 millió nyugdíjaskorú, legfeljebb 1,5 millió kiskorú, azaz marad 3 millió aktív korú, de közülük is lesz legalább 1 millió funkcionális analfabéta cigány és félmillió magyar proli.
    - Vagyis 2050-ben - a jelenlegi trendeket kivetítve - akár legfeljebb 1,5 millió keresőnek kéne eltartania 6,5 millió keresőképtelent.
    - Ez nyilván lehetetlen közgazdaságilag, így 2050-re vagy ténylegesen összeomlik a magyar állam, és legjobb esetben valamiféle EU-gyarmat leszünk, vagy rengeteg pénzzel feljavított oktatással és a szegregáció legszigorúbban tiltásával valahogy "civilizáljuk" a még szaporodóképes cigányokat, vagy veszünk egy nagy lélegzetet, és befogadunk 1 millió ukrán, 1 millió albán és 1 millió török bevándorlót...
    Ráadásul a fentebb felvázoltak még mindig csak a demográfiai szemlélet, nem vettem figyelembe egy csomó egyéb tényezőt, pl. ha tényleg eldurvul a globális felmelegedés (mezőgazdaság összeomlása, stb.), világpolitikai változások (EU szétesése miatt újra szovjetorosz csatlósok leszünk), stb.
    200 évvel ezelőtt "csak" attól féltek nemzetünk nagyjai, hogy a magyar nyelv nem ápolása miatt elnémetesedünk, elszlávosodunk. Ma viszont szinte minden ujjamra jut valami hosszútávú gebasz, ami 2050-re lehúzhatja Magyarországot a vécén... És ezek között csak egy tétel a cigányok helyzete, a szegregált oktatás.

  • 2017.01.11 22:32:21sírjatok

    "akár 8 millióra is lecsökkenhet Magyarország, mert ugye bevándorlót nem fogadunk be. "
    Azért adunk boldog-boldogtalannak kettős állampolgárságot, mert nem fogadjuk be a bevándorlót, ne má... Az igaz, hogy a zöldhatáron átkúszó "no fingerprint, germany germany"-t skandáló Ali Abdulra nem tartunk igényt, de attól még bőven van Magyarországra bevándorlás. Nyilván nem akkora arányban, mint Angliába, de még így is pozitívban vagyunk.
    [link]

    Az elöregedés mindenhol probléma amúgy Nyugaton, nem csak Magyarországon. Ez van, ha a gyerekvállalást nyűgként, teherként kezeljük, az anyukát meg lesajnáljuk, mert nem csinál karriert. Ezt is lehet szoftosan kezelni, pl. nyugdíjkorhatár emelése, gyerekvállalás szorgalmazása. Pl. az adókedvezmény a gyerekvállalóknak tök jó ötlet szerintem, mert ezt eleve csak azok tudják igénybevenni, akik adóznak.

    "valahogy "civilizáljuk" a még szaporodóképes cigányokat,"
    Ez is egy opció, csak ahhoz be kéne látni, hogy a finomkodó módszerek nem működnek. Ne legyenek illúzióink, ahogy lenne valami komolyabb rákényszerítő mechanizmus, egyből megjelennének ajvékolni emberek, hogy ez rasszizmus.

    "Ma viszont szinte minden ujjamra jut valami hosszútávú gebasz, ami 2050-re lehúzhatja Magyarországot a vécén"

    Ezek nem csak magyar problémák, minden országban hasonlóak. Nem kell parázni, majd meglátjuk, mások hogy csinálják, vagy majd kitaláljuk :D

  • 2017.01.11 22:41:21Nazareus

    sirjatok: valahogy nem stimmel, amit mondasz. A megadott linken az van, hogy 2016-ban 1,3 bevándorló jutott 1000 lakosra Magyarországon. Ez 13000 bevándorlót jelent. A kivándorlók minimum 70ezren voltak. Ebböl nehezen jövünk ki pozitiv eredménnyel.

  • 2017.01.11 22:58:54sírjatok

    "valahogy nem stimmel, amit mondasz."
    Ez nem a bevándorlók száma, hanem a "migration rate", azaz a be- és kivándorlók különbsége. Tehát 13 ezerrel többen jöttek be, mint ki.

  • 2017.01.11 23:01:57sírjatok

    De le is van írva, pont ott:
    " This entry includes the figure for _the difference between the number of persons entering and leaving a country_ during the year per 1,000 persons"

    illetve alább elmagyarázza, a pozitív szám nettó bevándorlás, a negatív nettó kivándorlás.

    Egyébként ha rákeresel a "migration rate of hungary" szavakra, elég sok forrás van.

    Ettől persze Magyarország népessége még fogy, a természetes fogyás miatt (kevesebb ember születik mint amennyi meghal).

  • 2017.01.11 23:09:17Nazareus

    Nem olvastam el a descriptiont, bocs :) Persze kérdés, hogy mi alapján számolnak. Ha a KSH adatai alapján, akkor az messze nem lesz igaz. A KSH adatai akár többszörösen is eltérhetnek a valós adatoktól. Ráadásul a KSH szerint is kivándorló ország vagyunk:[link]

    (Igaz, ez 2015-os cikk)

  • 2017.01.11 23:13:40Ramos

    sírjatok: az "1.3 migrant(s)/1,000 population (2016 est.)" csak a ki/be vándorlási különbözet, ami nem csak önmagában jelentéktelen, de a szaporodás csökkenése is bőven felülmúlja, amire te is utalsz (v.ö. évente egy kisvárosnyi / 35 ezer főnyi emberrel vagyunk kevesebben). Ha csak a trianontúli magyarokra számítunk, az is zsákutca, hiszen ők is demográfiai lejtmenetben vannak...
    A nyugat-európai mintakövetés jól hangzik, de Írországot kivéve ahol még úgy-ahogy van természetes többlet, abban ki tudja (lusta vagyok utánanézni:), hogy mekkora az aránya a harmadik világbeli bevándorlók szaporodási kedvének... Bizony, hiába mondják, hogy Hollandia így, Svédország úgy tartja még magát természetes növekedésben, ezen országokban is egy-másfél millió friss afroázsiai bevándorló van már.

  • 2017.01.11 23:15:51sírjatok

    Sajna nincs előfizetésem, így nem tudom olvasni, csak az elejét. Az azt írja, hogy "egyre jobban kivándorló" meg hogy "növekedést mutat a kivándorlás", ami kétségkívül igaz, mert a bevándorlás sokkal erősebb volt 1995 és 2005 között, nem látok rá adatot, hogy mennyi is az annyi.

    Itt egy másik forráson pl. csak 0.6 a ráta, ami még mindig pozitív, de már csak alig.
    [link]

    Ettől függetlenül a lényeg az, hogy VAN bevándorlás is, a kivándorlással összemérhető mértékű, tehát nem kell parázni, nem ürül ki az ország - pontosabban nem ettől.

  • 2017.01.11 23:20:40sírjatok

    Ramos:
    "csak a ki/be vándorlási különbözet, ami nem csak önmagában jelentéktelen, de a szaporodás csökkenése is bőven felülmúlja, amire te is utalsz"

    Ez teljesen igaz, csak azt a népszerű közhihedelmet szerettem volna cáfolni, hogy "mindenki itthagyja az országot".

    "Bizony, hiába mondják, hogy Hollandia így, Svédország úgy tartja még magát természetes növekedésben, ezen országokban is egy-másfél millió friss afroázsiai bevándorló van már."

    Ez is igaz. De nyugi, a pestisben sokkal többen haltak meg oszt mégis itt vagyunk :D Valami majd csak lesz.

  • 2017.01.11 23:29:54Ramos

    Sírjatok: Én nem is írtam semmit a kivándorlásról, mert arról még nem olvastam prognózist sehol. :)

    Mondjuk ezt nehéz is lenne előre vetíteni, úhogy ránézésre a kivándorlásnak nem is a mennyisége, hanem a minősége jelenthet egy újabb hosszútávú gebaszt...
    (Ez viszont patent az iskolai szegregálással: amúgy teljesen érthető és elfogadható "önzésből" azért vándorolsz ki Magyarországról, mert jobb életet akarsz magadnak és családtagjaidnak, de - tömeges méretekben - ezzel csak még rosszabb helyzetbe hozod az otthon maradókat, mint közösséget...)

  • 2017.01.11 23:42:33sírjatok

    Ramos:
    "úhogy ránézésre a kivándorlásnak nem is a mennyisége, hanem a minősége jelenthet egy újabb hosszútávú gebaszt"

    Hát ez meg olyan, hogy ha feltételezzük, hogy a munkaképes, esetleg szakképzett emberek vándorolnak ki, akkor ide be is nyilván azok vándorolnak, hiszen mitől lenne ez valamilyen speciálisan magyar tulajdonság.

    A szegregálással a párhuzam valóban áll, de szerintem ez messze nem olyan mértékű. Meg hát ahogy nézzük a nyugati fejleményeket itt a migrációval kapcsolatban, mintha kezdene kicsit kopni ennek a varázsa is :D

  • 2017.01.11 23:49:33Szalay Miklós

    A következő linken letölthető egy írás, melyben megtalálható, hogy milyen elvek mentén lehetne sikerre vinni a hátrányos helyzetű kisebbségek, a cigányság felzárkóztatását, és van benne egy konkrétabb programjavaslat is. (Utóbbi az írás végén található. Emellett szó van benne még arról, hogy hogyan lehet helyesen szemlélni, jellemezni, összehasonlítani különféle csoportokat, és hogy milyen módszerek állnak rendelkezésre az előítéletek csökkentésére.):

    [link]

    (A legfelső sor a kép tetején, "A csoportok problémáinak kezelése". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ. Ajánlom még belőle idevágólag az "Attitűdök, sztereotípiák, előítéletek" című részt.)

  • 2017.01.12 00:08:28sírjatok

    Szalay Miklós:
    Idézet a linkedről:
    "Természetesen a deszegregációt is ésszel kell csinálni, például:
    - Csak olyankor érdemes belevágni, ha tényleg elsősorban előítéletek okozzák, nem pedig valódi összeférhetetlenség."

    Áháá, itt a probléma. Hogy empirikus megfigyelésünk alapján NEM az előítéletek okozzák a szegregációt, hanem a valós összeférhetetlenség. Ha csak az előítélet lenne, hogy "a c osztálytársak rosszul tanulnak, zavarják az órát", akkor igazából nem is lenne gond a szegregáció, hiszen akkor nem romlana le a csak c osztályok teljesítménye.

    Az utána következő programodat is átfutottam, ez jó lenne, csak szerintem gyakorlatban kivitelezhetetlen (megbukna mind a cigányság, mind a többség ellenállásán, mind azon, hogy túlságosan drasztikus lépéseket kellene tenni a hatékonyság érdekében), bár ki tudja hogy változik majd a politikai széljárás.

    Idézet szintén onnan:
    "A gond tehát, mondhatni,a kultúrával lehet, nem a bőrszínnel"

    De ez most valami dogma? Ha azt látjuk, hogy a feketék jobbak a fizikai aktivitásokban, akkor ez azért van, mert ez a kultúrájuk? Nem lehet, hogy ténylegesen előnyben vannak genetikai okokból?

    És ha ezt a feketék -> mozgás relációban beláttuk, akkor miért gondoljuk azt, hogy genetikai különbségek kizárólag az izmok tónusában, a tej vagy alkohol megemésztésénkek kérdésében, vagy a bőr színében lehetnek? Mi okozza azt a dogmatikus hitet, hogy az emberek közt, genetikai alapon, semmiféle különbség nem lehet észbeli teljesítményben?

  • 2017.01.12 00:11:28Ramos

    Szalay Miklós: érdekes a "könyved", de a "A csoportok problémáinak kezelése" fejezet végén csak egy referencia könyvet adtál meg. Abban esetleg vannak külföldi példák deszegregált, stb. oktatási alternatívákkal való kísérletezésekre, vagy túlnyomórészt saját elgondolásaidat részletezed? Utóbbi eredeti gondolkodásra utalna, de kár lenne kihagyni a nyugati próbálkozások tanulmányozását...

  • 2017.01.12 01:23:20vilagpolgar

    @-JzK-:
    "Azonban mint tudjuk, az IQ és a többi logikai készséget mérő teszt nem a csoportonként eltérő lexikális tudást méri, hanem a nyers logikai készségeket. [...]
    Ez azonban teljesen független attól, hogy valaki magyar, lengyel, mozambiki vagy indonéz. A matemtikai és a logikai készség kulturális háttértől függetlenül mérhető."

    Ez tévedés. Az IQ nem hogy nem mérhető pontosan, de nincs is egzaktul definiálva. Ha egy másik ország IQ tesztjét megírod, átlagosan 8-10 ponttal kevesebbet fogsz kapni. Aztán ha 2-3 évet ott élsz, akkor visszamegy az eredmény a "magyar IQ teszt" szintjére. És ez csak a kulturális hatás.
    A össze olyan tanulmány, ami IQ alapján fejtegette a fehér rassz felsőbbrendűségét, alapvető metodikai hibáktól szenved.

  • 2017.01.12 02:14:46prometheus_X

    Az ex-nejemmel annó pár éve befogadtuk egy cigány barátunkat pár hónapra a lakásunkba. Értelmes srác volt, szakmunkás végzettségű, kisebb zűrökkel a múltjában, jól ismertük. Sokmindenben segített cserébe de nem is ez volt a legtanulságosabb az egészben számomra, hanem amikor úgy jött haza állásinterjúról, hogy mesélte, 5 helyen járt és bár a telefonos egyeztetéskor még volt hely, mire odaért "már betöltötték a helyet". Látni az arcát valakinek egy ilyen nap után teljesen más, mint olvasni róla. Döbbenetes és dühítő egyszerre.

    Ebben a témában senki se szent. És valószínűleg minél inkább hiszi valaki, hogy az övéi márpedig igen, annál kevésbé van igaza. Mert a valóság igazában sajnos az is megbúvik, hogy valaki minél többet hallja és tapasztalja, hogy születése okán minősül darabszarnak, annál valószínűbben hiszi el és törődik bele, tart inkább az "övéivel", mert onnan legalább nem utálják ki. Miközben még mindig ott tartunk, hogy ha fehér kolléga lop a munkahelyről akkor az megmagyarázható (mert a főnök g*ci, zsidó, vagy csak mert a Jóska szeret otthon kreatívkodni na, a cégnek különben se hiányzik ez az 1-2 apróság, és sorolhatnám de mindenki ismeri a jelenséget), ha cigány teszi ezt akkor viszont mocskoscigánytolvaj.

    A szegregáció viszont nem fog megszűnni, amíg a rasszok meg nem szűnnek. Az embernek sajnos szüksége van rá, hogy valakit utálhasson és arra kivetíthesse a félelmeit, a sérelmeit, meg az önmaga azon részeit amitől okádna ha szembesülni merne vele valaha is rendesen.

  • 2017.01.12 05:01:41cardiobascuralis 2

    Tényleg kurva hátrányos, ha nem cigányok közé íratja be az ember a gyerekét.
    Hiszen akkor hogy tanul meg lopni?
    (Orbánnál nem kérdés, maga is cigány.)
    Meg hogy verik meg akkor naponta a 6-7 évvel idősebb osztálytársai, ami valószínűleg elengedhetetlen az egészséges lelki fejlődéshez?
    Ráadásul ha nem cigányok közé jár, a végén még megtanul írni-olvasni 14 éves korára, de lehet, hogy még a számokkal is képes lesz a négy alapműveletre, ha fejben nem is, de legalább papíron.

    A cikk írója teljesen elmebeteg.
    Az ilyenek miatt kellene beszántani az Indexet.

  • 2017.01.12 05:06:50cardiobascuralis 2

    "hogy Hollandia így, Svédország úgy tartja még magát természetes növekedésben, ezen országokban is egy-másfél millió friss afroázsiai bevándorló van már"
    Gondolod, exportáljuk oda a cigányainkat, nekik már meg se kottyan?
    Azon azért elcsodálkoznék, ha a svédeknél-hollandoknál 10% néger lenne (bár a hollandokról esetleg még elképzelhető, mert elég nagy gyarmatbirodalmuk volt, de a svédeknél max. eszkimók jöhetnének számításba).

  • 2017.01.12 05:13:55cardiobascuralis 2

    "akár 8 millióra is lecsökkenhet Magyarország, mert ugye bevándorlót nem fogadunk be.
    - 2050-ben a 8 millió hazánkban élőből lesz 3,5 millió nyugdíjaskorú, legfeljebb 1,5 millió kiskorú, azaz marad 3 millió aktív korú, de közülük is lesz legalább 1 millió funkcionális analfabéta cigány és félmillió magyar proli."

    Úgyhogy ezek mellé nyilván hiányzik még 1 millió kecskebaszó, mert abból most éppen iszonyatos a hiány. A dolgozó 3 milliónak is milyen jó lenne még 1 millió élősködőt eltartani a mostaniakon kívül, nem?

    A cigányok felzárkóztatása egyébként egyetlen módon lenne lehetséges:
    A megszületett gyerekeket születéskor elvenni a szülőktől, és valami odafigyelős helyen felnevelni, és ezt megtenni 2 generáción át. A cigány szülőknek meg a gyerekek után nem adni semmi segélyt, hogy ne ezért menjenek át tenyészcigányba.
    Így is kellene hozzá 2 generáció, de legalább utána beilleszkednének a magyar társadalomba, nem alkotnának egy élősködő, haszontalan, a társadalmat csak károsító rákos sejtet annak a közepén, mint most (tisztelet az igen kis részarányú kivételnek).

  • 2017.01.12 05:18:51cardiobascuralis 2

    ősbölény
    "Vicces: kommentem első részét nem fogadta be a honlap, sem első küldéskor, sem sokadszorra. Isten bizony, nem az 5. ponttól kezdve töltöttem fel."

    Lehet, hogy szimplán csak több mint 2000 karakter (vagy inkább 1800, mert a 2000-et már ritkán fogadja be a szakértő indexesek által alkotott kiváló minőségű blogmotor - a faszért nem lehet Disqust használni, talán mert az működne is?).

  • 2017.01.12 09:05:07Sanyi 32

    Korrekt írás! Gyermekem szeret tanulni, néha hazajön azzal panasszal, hogy a többi iskolatársa miatt folyton fegyelmezés van az órán, alig haladnak. Frusztrálja ez a helyzet. Magam is elgondolkoztam, hogy átíratom más iskolába, osztályba. Egyenlőre várunk... (hátha javul a helyzet) Gyerekem figyelmét arra hívtuk fel, hogy ennek ellenére Ő arra koncentráljon ami a feladata.
    És most jön a lényegi rész: Cigány vagyok, és a többségi magyar szülők gyerekei azok akik nem bírnak magukkal és fenntartják a pedagógust, az én cigány gyerekem szenvedi ezt meg. A dolognak két oldala van, és ebből látszik nem pusztán faji kérdés. Ennyi

  • 2017.01.12 09:25:23wmiki

    indexes cikk vs. valóság.
    Csak az a baj, hogy továbbmennek...

  • 2017.01.12 12:04:50Tomasz_a_gozmozdony

    Őőőőő... egyszerű nyelvre lefordítva, ha szegregálódnak, mégjobban leszakadnak, ugye. Tehát ha a gyerekemet ilyen osztályba járatom, attól nem a kis füstösek lesznek okosabbak hanem az enyém hülyül le az ő szintjükre. Otthagyom? Dehogy hagyom. Most komolyan, megint mindenki hibája, csak a tanulni nem akaró, életképtelen kis cigányé nem??

  • 2017.01.12 12:41:43Ráérek

    prometheus_X,

    te milyen iskolába járatod a gyerekeidet??? Remélem, valami jó kis integrációs helyre, ahol van 30-40%-nyi felzárkóztatandó kispurdé....

    Nyomod a hülye PC-bullshit mantrát a kirekesztésről, utálatról.....

    Nettó marhaság!

  • 2017.01.12 14:09:40Bobby Newmark

    Mondok én megoldást: bentlakásos intézmény, katonai szintű szigorral és szoros napi beosztással, akár beleVERVE a gyerekbe, ha máshogy nem megy. Lényegében átnevelőtábor. Máshogy nem megy, ahol már tizenegy-két éves korban az álomfoglalkozás a sikeres bűnöző meg a keresett kurva, ott drasztikus lépések kellenek.

    Ja, hát ez drága, és nem teljesen egyeztethető össze a mai politikai korrektséggel? Hát ez van, vagy eredmény van, vagy kifogás.

  • 2017.01.12 14:13:42Bobby Newmark

    ubu1a: "Lefordítva: El kell jutni odáig fejben, hogy ne önző módon viselkedjünk egy közösségben, hanem mérlegeljünk és tudjunk áldozatot hozni a közösségért."

    Hát, röviden lófaszt, babám.
    Ha az a választásom, hogy úgy hozok áldozatot a közösségért, hogy a gyerekem egy suttyó lesz, de legalább egy osztálynyi suttyó cserébe egy paraszthajszálnyival kevésbé lesz suttyó, akkor inkább azt választom, hogy majd más hozza meg ezt az áldozatot, köszi szépen, én, meg a nemsuttyó kölköm meg majd fizetjük segélyben a különbözetet.
    Nincs az az ember, aki valami elbaszott társadalmi elvért, ami full totálisan bizonytalan, beáldozza a gyereke jövőjét. TE SEM tennéd meg, ha arról lenne szó.

    Ez nem három másodperces bevásárlókocsi vissza nem tolás, itt a saját gyerek egész kibaszott élete a tét. Azzal nem játszadozik senki.

  • 2017.01.12 14:20:43Medgar

    Sanyi 32:[link]

  • 2017.01.12 15:45:44Lady Ann

    A probléma megoldását a probléma felismerésével lehet elkezdeni. A szegregáció kerülése a probléma elmismásolása. A jó matekos és a rossza matekos gyerekeket külön csoportba lehet tenni, hogy gyengébbeket felzárkóztassák és a többi se unatkozzon? Akkor ezt más tárgyakban is meg kell lépni. De az egészet ott kéne kezdeni, hogy a tanári szakma megbecsült legyen és a fegyelemért akár biztonsági őr segítségével megvédjék a tanárokat a pampogó szülőktől - meg a gyerekektől is, ha kell.

  • 2017.01.12 17:32:33Chayenne

    Hát lehet, hogy a cigány gyereknek rossz, de az én lányomnak tuti jó lesz cigány mentes iskolába járni! Én meg inkább az ő érdekeit tartanám szem előtt ha kedves cigány és liberális honfitársaim megengedik! :-)

  • 2017.01.12 19:02:13elemes

    Csányi Vilmost szeretném etalonnak hozni:

    [link]

    "...ha egy osztályban 10 százalék cigány gyerek van, akkor pont megfelelő a helyzet, mert akkor kezelhető a szituáció, és kulturális értelemben is integrálódnak a kisebbségi kultúrához tartozó gyerekek. Ha azonban az arány 40 százalék, akkor vége a rendnek, a nyugalomnak. A pedagógus megőrül, és esély sincs az integrációra.

    Ez ugyanúgy igaz a bevándorló népességre is. Nem hiszem, hogy egy-egy állam az említett 10-12 százalékos korlátnál többet fel tud szívni. Ennek pedig az is a feltétele, hogy ne egy tömbbe telepedjenek le. ... Nem arról van szó, hogy az afgán vagy szír kultúra nem lenne értékes. Egyszerűen csak az a helyzet, hogy ha megengedem, hogy a nagyon eltérő kultúrák egy államban egymás mellett legyenek, akkor megágyazok bizonyos konfliktusoknak, amit jobb lenne elkerülni."

  • 2017.01.12 19:04:43elemes

    @Chayenne:

    ...pont ezért jó Primilla példája a környezetvédelemmel. Rövid távon JÓ környezetszennyező cuccokat használni, mert olcsóbbak és magasabb az életszínvonal, ki ne szeretné a kényelmet?

    Viszont hosszú távon a saját lányod életét teszed tönkre azzal, hogy szennyezed a környezetet (az ő környezetét) és olyan cigány lakossággal (többséggel!!!) kell majd együttélnie, akik némiképp leszarják az általad tisztelt és lányodra örökített kultúrát.

  • 2017.01.12 20:16:22midnight coder

    @elemes: Csányi Vilmos egy nagyon népszerű emberke aki a sok libbantnak azt mondja amit hallani szeretnének. De a valóság ezzel szemben az, hogy a mai átlagos iskolában a tanárok a 25-30 fős osztályokban még az átlagos, rajzfilmcsatornák nevelte gyerekekkel is egyre nehezebben tudnak boldogulni (nem beszélve a szülőkről), ha pedig ebből még vagy 10 rétinéger akkor kb. kezelhetetlenné válik a helyzet. Sem a rétinéger nem fogja tudni követni a többit - amitől persze még tovább csökken a motivációja és nő az agresszivitása, sem a normális gyerekek oktatására nem jut elég erőforrás mert azt elviszik a hátrányos helyzetűek.

  • 2017.01.12 20:21:01midnight coder

    @elemes: "Ez ugyanúgy igaz a bevándorló népességre is."
    Rohadtul nem mindegy, hogy milyen bevándorlóról van szó. Nagyon más egy arab vagy néger, és más egy kínai, vietnami. A távol-keletiek már akkor magas kultúrát építettek, amikor az előzőek még a fákon ugráltak, és ez a különbség azóta csak növekedett.

  • 2017.01.12 20:28:12cardiobascuralis 3

    elemes:
    Hát én jártam cigányokkal egy osztályba (egyszerre sosem volt több 2-nél, és mivel akkor még nagy létszámú osztályok voltak, ez a 10% alatt maradt), kb. 10-zel, ahogy folyamatosan kibuktak meg hozzánk buktak, hát nem nagyon integrálódtak.
    Aztán 13-14 évesen már kimaradoztak, mert inkább otthon dugtak iskolaidőben.

    midnight coder:
    Azt azért érdemes hozzátenni, hogy ma a fehér gyerekek is (a többség) kb. úgy viselkednek, mint a mi időnkben a cigányok.

    Sanyi 32:
    Hidd el, te meg a gyereked azért a kivételek vagytok.
    Remélem, találtok valami megoldást, mert az értelmes cigány gyerekek elkallódásáért viszont nagyon kár. De azért figyelj oda a barátaira is, hogy ne vigyék bele semmi rosszba.

  • 2017.01.12 21:23:06Nprobe

    "holott éppen az iskola – mi más? – kellene, hogy kiegyenlítő szerepet töltsön be"
    Nem! Az iskolának fejlesztő szerepet kell betöltenie!
    Hülyítsük, fogjuk vissza a jó képességűt, hogy a rosszabb képességű ne érezze magát hátrányban? Ne már!

  • 2017.01.12 21:26:57Onereality

    Ertem a mondanivalot, kedves Primilla, hogy az egesz egy ongerjeszto fekete lyuk, ha senki nem tesz semmit, a szegregalt osztalyokbol a jelenlegi szuletesi aranyokkal folyamatosan szegregalt telepulesek, regiok alakulnak, ahonnan reg elmenekult, aki tudott, es elore vetiti egy szegregalt orszag kepet, sok pelda volt/van ra, hogy az elit elkulonul, nemcsak a romaktol, hanem a feher proliktol is, - de hogy ez ne igy legyen, azert mas gyerekek elomenetelet, kiteljesedeset bealdozni,,,nem realis,,,

  • 2017.01.12 21:50:03Androsz

    @elemes: "a saját lányod életét teszed tönkre azzal, hogy szennyezed a környezetet, és olyan cigány lakossággal (többséggel!!!) kell majd együttélnie..."

    Elég találó a cigányok és a környezetszennyezés egymás melletti említése. :-]

    Budapesten csak ma háromszor láttam olyan jelenetet buszon, metrón, amelyben cigányok veszekedtek vagy hangoskodtak. A jelenlegi többségnek ez a stílus láthatóan kellemetlen. Pedig az ingerküszöb emelkedett, kényszerűségből, amióta az emberek a buszon telefonálnak.

    A környezetszennyezéssel és más hosszútávú problémával az a gond, hogy az ember abban reménykedik, hogy addig majd csak történik valami. És ahogy azt kommentelők írták is, a rövid távú kényelem könnyen elnyomja a hosszútávú előnyök iránti megbecsülésünket, ha az a kényelmet olyannak érezzük, ami csak elfogadhatóvá teszi a mindennapokat. Kevesen érezhetik igazán fontosnak, hogy papír táskát vegyenek 100 forintért, ha 50 forintért olyan nejlonszatyor is kapható, amely kibírja, ha a saláta vagy a fagyasztott pizza párás. Vagy kevesen aggódnak azért, ha a húsz különféle műanyag zacskóba és fóliába csomagolt árut huszonegyediknek szintén egy műanyag zacskóba rakodják. És mi ez ahhoz képest, hogy a szülő attól tart, hogy a gyerekét zaklatják, meglopják, megverik az iskolában vagy az onnan hazafelé vezető úton? A probléma, meglehet, önmagát tartja fenn. De az első lépés valóban az volt, hogy ezt a mai polkorrekt tébolyban le merte írni valaki, és még az Index is ráterelte a figyelmet.

  • 2017.01.12 21:51:29Androsz

    Páran szóba hozták azt, ami ebben az esetben szerintem is a probléma nagyobb részét okozza: a cigány szülőket. A kisiskolás cigánygyerek talán még formálható lehetne, még elő lehet hozni belőle az emberben alapvetően ott levő lehetőségeket. (A cigányok általánosságban vajon hogy nevelik a kisgyerekeket? Nem lehet, hogy nem olyan rosszul, mint később? Nem lehet, hogy ott kellene beavatkozni?) De ma a tanárok védtelenebbek, mint régen, és teljesen megértem, ha nem akarnak a sipítozó, hadonászó, fenyegetőző szülőkkel szembekerülni. A nem cigány – magyar, ahogy ők hívnak bennünket – gyereke szülei szintén jól érthetően félnek a mindenféle apróságtól kiszámíthatatlanul és eléggé gátlástalanul felbőszülő cigány szülőktől. Vajon mi jönne ki eredményül, ha összegyűjtenénk, hol és kik támadták meg legtöbbször az intézkedő rendőröket, és hol a leggyakoribb az önbíráskodás? Nem annyira a cigány gyerek okozza a szegregációt, mint a felnőtt cigányok.

    "Attól, hogy nem tudjuk egy probléma megoldását, a probléma még létezhet."

    Helyes. Bárcsak hajlandó lenne a világ tudomásul venni a létező problémákat! Miért kell mindig a hangulat kritikussá válásáig halogatni a kultúrák, nemzetiségi mentalitások közötti ellentétek létezésének beismerését?

  • 2017.01.12 23:13:51elemes

    @midnight coder:

    "a mai átlagos iskolában a tanárok a 25-30 fős osztályokban még az átlagos, rajzfilmcsatornák nevelte gyerekekkel is egyre nehezebben tudnak boldogulni (nem beszélve a szülőkről)"

    Ma az megy áltiba tanárnak, akit máshova nem vesznek fel, de fizikai munkát azért nem akar végezni. tulajdonképp csoda, hogy ott tart az oktatás, ahol. ennyire okos nép a magyar :-)

  • 2017.01.12 23:17:57elemes

    @Androsz:

    "De az első lépés valóban az volt, hogy ezt a mai polkorrekt tébolyban le merte írni valaki, és még az Index is ráterelte a figyelmet."

    a polkorrektség nem a leírás tilalma (lenne), csak mostanra sok helyütt üres héj maradt.

    megoldás meg lenne, csak ahogy mondod, a pillanatnyi kényelem feledteti a hosszabb távon várható katasztrófát, sokan pont ezért isznak.

  • 2017.01.12 23:19:46elemes

    @Nprobe:

    "Nem! Az iskolának fejlesztő szerepet kell betöltenie!"

    igen, a Lauder Javne iskola esetleg, meg British School, csak ki tudja megfizetni oda a tandíjat.

    "Hülyítsük, fogjuk vissza a jó képességűt, hogy a rosszabb képességű ne érezze magát hátrányban? Ne már!"

    Érdemes megnézni az elmúlt évtizedek jó képességű gyerekeinek életútját. Szász Marci, megvan?

  • 2017.01.13 04:25:02cardiobascuralis 3

    elemes:
    Mondjuk Szász Marci lehet, hogy gyerekkorában is egy kicsit túllihegett jelenség volt.

  • 2017.01.13 09:52:06Ráérek

    elemes: ilyen egyedi példák SEMMIT nem bizonyítanak.
    A zsenik egy elhanyagolható tized-század %-át teszik ki egy iskolás korosztálynak. Mondhatni, statisztikai hibahatáron belüliek.

    Az átlag középszórását kell megnézni.... És ha - ahogy az előttem szólók már leírták - gyakorlatilag a jobb sorsra érdemes átlagkörülieket LEFELÉ nivellálják (hogy a lilaködös iskolai kiegyenlítés megvalósuljon), az papíron qrvajól néz ki, de az ország szempontjából tragédia. Nem beszélve a gyerekek és családok egyéni tragédiájáról. .-(

  • 2017.01.13 09:57:15Ráérek

    Még egy dolog.... Nem a kivételes, egyedi példa Szász Marcit kell nézni, hanem pl. a Fazekas, a Piaristák, a pannonhalmi Bencések, a miskolci Földes stb. stb. (és itt még az első száz legjobbon túliak is játszanak!!!) iskolákban végzett gyerekek sorsát.
    De hasonló példákat már általános iskola szintjén is lehetne hozni.
    Egészen nyilvánvaló, hogy egyik menő iskola sem kényszerintegráló környezetben van.
    És ismét, amit már előttem is említettek: félelmetes, hogy a magasztos eszmeként, llilaködös célként lebegtetett integrációt a jobb sorsra érdemes gyerekeinkre akarják rálőcsölni! Hogy ők szenvedjék meg. És nincs rá sem külön pénz, külön pedagógusi háttér. :-(((

    Holmi - sosem bizonyított - polkorrektség által elvárt kutatási eredmények lobogtatására SENKI nem fogja beáldozni a gyereke sorsát.

  • 2017.01.14 02:35:30LibsiPszicho

    Az IQ a pszichológia egyik legproblematikusabb területe, valóban nem született róla soha egyértelmű definíció. Leginkább olyasmit tesz; 'változó problémahelyzetekhez való sikeres alkalmazkodás széleskörű és rugalmas gondolkodási készséggel'. Amit az IQ tesztek valójában mérnek (hivatalosan: MAWI - Magyar Wechsler Intelligencia Teszt) az az ISKOLAALKALMASSÁG. (Erre is fejlesztették ki őket!) Mármint a ma létező oktatásra való kognitív alkalmasságot. A cigány gyerekek valóban sokkal alacsonyabb IQ értékeket érnek el, mint a nem cigányok. Szerény véleményem szerint ez nem genetikailag kódolt hátrányosságuk (bár a cigány kultúrában jellemző incesztus és beltenyészet valószínűsíti a genetikai állomány romlását is), ez azonban az ISKOLAALKALMASSÁG szempontjából rendkívül mindegy. A TÉNY az, hogy kevésbé alkalmasak a megszokott, elterjedt, hagyományos, írásbeliségre és stb. alapozódó oktatásra, mint más gyerekek. Ahogy azt előttem kifejtették, a probléma lényege a kontraproduktív kultúra ellenállása az asszimilációval szemben - nem hanyagolják el eléggé a gyerekeket ahhoz, hogy az iskola lényegi hatással lehessen rájuk. Sőt kialakul/folytatódik az iskolával, az intézményességgel, többségi kultúrával, törvénnyel, stb. opponáló szubkultúra.

  • 2017.01.14 12:42:33R2D2 & C3PO

    Szerintem elkezdődött egy folyamat, hogy idejében elkezdjék befolyásolni a gyerekeket. A probléma az, hogy a pedagógusok képzése egyáltalán nem megfelelő, a kommunikációjuk pedig gyatra. (A 3 évesek kötelező óvodáztatására gondolok, konkrétan.)
    Elsősorban ezzel kellene foglalkoznia az oktatáspolitikának - azt maximálisan elismerem, hogy baromi nehéz dolguk van olyan karral, ahol nem tudnak különbséget tenni a kötelező és a választható között... Nota bene: az erre adott kormányzati válasz viszont katasztrófa. Mondhatni egyik kutya, a másik eb.
    További gondolatom az, hogy a közép- és felsőosztályt érdekelté kellene valahogy tenni abban, hogy az alsóosztály jóllétéért felelősséget vállaljanak. De az is igaz, hogy ez nem egyszerűen magyar, inkább globális probléma. Aki kitalálja, tutira Nobel-díjat kap! A cégeket biztos lehetne motiválni pénzzel, de a magánszemélyeket is!
    Az iskolákat, óvodákat ösztönözném arra, hogy közösségeket építsenek. Az alternatív sulik pont ezért sikeresek. Nyilván ehhez e szerint kiválasztott vezetők, plusz e szerint képzett pedagógusok kellenek. Az oktatás nem csak szimplán tanítás, hanem nevelés: kommunikáció, menedzsment. Ezek sajnos nem jelennek meg a képzésben, nemhogy az intézményekben. (Hát, és, ha valaki képes erre, az nem 100 rugóért fog gürizni pár gyerekért, legyen ez társadalmilag bármennyire hasznos. Ergó jól kéne fizetni a pedagógusokat!)

  • 2017.01.15 18:40:07elemes

    @Ráérek

    "Nem a kivételes, egyedi példa Szász Marcit kell nézni, hanem pl. a Fazekas, a Piaristák, a pannonhalmi Bencések, a miskolci Földes stb. stb. (és itt még az első száz legjobbon túliak is játszanak!!!) iskolákban végzett gyerekek sorsát. De hasonló példákat már általános iskola szintjén is lehetne hozni. Egészen nyilvánvaló, hogy egyik menő iskola sem kényszerintegráló környezetben van."

    Nem, ezek azok az iskolák, amelyek "előre válogatott" gyerekeket vesznek csak fel (megtehetik). Egy Nahalka István nevű tanár gyűjtött adatokat pár éve arról, hogy az egyes gimnáziumoknak mekkora a HOZZÁADOTT ÉRTÉKE, és ebben a rangsorban a híres gimik nem túl jó helyen végeztek.

    "És ismét, amit már előttem is említettek: félelmetes, hogy a magasztos eszmeként, llilaködös célként lebegtetett integrációt a jobb sorsra érdemes gyerekeinkre akarják rálőcsölni! Hogy ők szenvedjék meg. És nincs rá sem külön pénz, külön pedagógusi háttér. :-((( "

    Egyrészt, lehet választani: az integrációt szenvedjék meg, vagy az integráció elmaradásának következményeit? Az utóbbit sokkal súlyosabbnak tartom.

    Másrészt, MI MAGUNK vagyunk azok, akik leszarjuk a gyerekeink jövőjét, amikor a taníttatásukat a maradékelv alapján kontraszelektálódó pedagógusokra bízzuk. Jelentkezzen, aki hajlandó több adót fizetni azért, hogy jobban fizetett pedagógusok tanítsák a gyerekeinket. Nem látom a tülekedést.

  • 2017.01.15 18:49:55elemes

    @R2D2 & C3PO:

    Igen, tényleg a pedagógusok béremelésével kéne kezdeni, nem üvegpalotában megálmodott reformokkal. Csak ennek is hosszú az átfutása. Ha most meghirdetünk egy programot, hogy tíz éven keresztül évi 20%-kal emeljük a pedagógusbéreket (legyen mondjuk ez az alapbér), akkor 2-3 év múlva fogják ezt elhinni a tanári szakra jelentkezők, átrendeződnek a felvételi ponthatárok, és a legjobb képességű diákokból egyre többen fognak tanári pályára jelentkezni.

    További öt év, mire az első néhányszáz tanár ebből a rétegből az iskolákba kerül, és szembetalálja magát a konzervatív szervezeti kultúrával. További tíz év, mire az iskolákban a tanári kar fele már az új rendszerben jelentkezettekből kerül ki, és további tíz év, mire érettségiznek az első olyan osztályok, akiket már ez a pedagógusgárda tanított. Ha most rögtön elkezdjük, arminc év után jelentkeznek az első pozitív gazdasági hatások. A finnek megcsinálták ezt: 70-ben kezdték, most élvezik a gyümölcseit.

    Ezzel szemben nálunk kb az helyzet, hogy “...A sportlétesítmények építésekor különös figyelmet fordítanak rá, hogy az építmények az olimpia után is használhatóak legyenek. A sportversenyek idejére felépített utakat, kórházakat és iskolákat már eleve úgy tervezték meg, hogy azokat utólag könnyen stadionokká lehessen alakítani.”

  • 2017.01.15 23:59:24R2D2 & C3PO

    Szerintem a jelenlegi tanári kart is lehet agymosni. Ott van a kötelező továbbképzés...

    Első lépésként elég lenne betartani a korábbi törvényt, ami a minimálbérekhez rögzítette a tanári illetményeket. Utána azokat megemelni.
    A stadionokat nem annyira érzem ide illőnek, mert a bér fix költség, a stadion egyszeri... A pénzt társadalmilag mindegy, hova öntik. Aszonták a suliban.

  • 2017.01.16 11:12:29elemes

    @R2D2+C3PO:

    "A pénzt társadalmilag mindegy, hova öntik."

    Pont a hatékonyság miatt nem mindegy. Ha van két cég, az egyik szarul dolgozik, a másik jól, mégis az előbbi kapja meg a pénzt, akkor a pénzmennyiség nem változik, ugyanúgy "terül szét" (a szarul dolgozó cég alkalmazottai is elköltik a fizetésüket stb), a különbség csak az, hogy amit te megvásárolsz, az OKÉ vagy SZAR.

    A szocializmusban is ez volt: egyre több minden lett SZAR, és ezek kumulálódva óriási lemaradáshoz vezettek, bele is roppant a rendszer. Úgy látszik, nem tanultunk belőle, még nagyobbat kell esni :-))))

SZÓLJON HOZZÁ!

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés