Diák, tanár, szülő, Facebook: ki kit jelöl be és miért?

Olvasási idő kb. 4 perc

Tanár például soha nem jelölhet be gyereket, mert az nincs abban a helyzetben, hogy vissza merje utasítani. Szabályok és tanácsok.

A kamasz korosztálynak már-már közösségi média-használati alapvetés: „Semmiképpen se jelöld be anyádat”. Nyilván megvan ennek a bölcsen kidolgozott elméleti háttere: senki sem akarja, hogy a hülye vicceit, és a még hülyébb posztjait az anyja kommentelje a haverok előtt, nem is beszélve a szülők szemének legkevésbé sem szánt szelfikről.

Ugyanakkor mintha ugyanez az elv nem mindig működne a fiataloknál más felnőttekkel, vagy a tanárokkal szemben. Ezen a nyáron azt vettem észre, hogy a gyerekem és az unokahúgaim tini barátnői, barátai egyre-másra jelölgetnek be ismerősnek. Ez egyrészt megható, mert mégiscsak a bizalom és a szeretet jele (esetleg a gyűjtőszenvedélyé). Másrészt viszont eléggé furcsa érzés, mivel a Facebook-ismerőseim eddig felnőttek voltak, és hát az én megosztott vicceim és fotóim ezeknek a hozzám közel álló felnőtteknek szóltak, semmiképpen sem gyerekeknek.

Ahogy mondjuk, egészen másképp viselkedik az ember, amikor a barátaival bulizik, és egészen más a helyzet akkor, amikor családi, vagy gyerekes összejövetelen vesz részt. Oké, mindkettőn sok ember van, és szól a zene, de ezzel a hasonlóságok véget is értek.

Elkezdtem keresni az iránymutatást erre a helyzetre, és nagyon jó cikkbe botlottam, amit Prievara Tibor írt. Őt nemes egyszerűséggel szupertanárnak neveznénk, kicsit bővebben sok szempontból példaképe azoknak a pedagógusoknak, akik a tanítást nemcsak a hagyományos, poroszos módon tudják elképzelni. Erről a kérdésről is nagyon hasznos dolgokat írt le, amiken tanárként és szülőként is érdemes elgondolkozni.

Visszajelölni, vagy nem jelölni vissza?

Prievara természetesen a tanár-diák kapcsolatról ír, és van mit tanulni belőle. Abból indul ki, hogy a közösségi médiával megjelent a „publikus magánélet”, ami persze önellentmondás, de a lényeg az, hogy míg régen világosan elválasztható volt, hogy hol ért véget egy tanár nyilvános élete, és hol kezdődött a magánélet, ez a határvonal a közösségi médiával megszűnt. Bármi, amit közzé teszünk a Facebookon, egyetlen megosztással közkinccsé tehető, ezért eléggé tudatosan kell használni a felületet.

Tanárként tehát a következőket teszi:

  1. Szól, hogy szervezzenek a tantárgy köré egy Facebook csoportot, így tudnak úgy is kommunikálni, hogy nem „barátok”.
  2. El szokta mondani, hogy ha valaki bejelöli őt, visszajelöli, és nem sértődik meg. Ugyanitt azt is elmondja, hogy ha valaki ezt nem szeretné, bátran közölheti, hogy nem jelöl vissza senkit, és ezért ne haragudjanak meg.
  3. Ha valakinek több ideje van, nyisson egy „Diákok” mappát, és a nem publikusnak szánt posztoknál, az adatvédelmi beállításoknál a lista alapján szelektáljon.
  4. Van, aki szerint egyszerűbb a képlet: az, hogy visszajelöli-e, attól függ, hogy a diák milyen okból jelölte be. Ha csak azért, mert a diákja, akkor utasítsa el a kérést. Ha van közös érdeklődési kör (pl. ugyanannak a csapatnak szurkolnak), akkor fontolja meg a visszajelölést. Amennyiben családtag, vagy közelebbi ismerős, akkor nyilván jelölje vissza. Ez egy világos és egyértelmű válasz a kérdésre, nem meglepő módon az Egyesült Államokból.

Vagyis nagyjából minden jó, mindent lehet, csak világos elvek mentén, amit a felnőtt ismertet a gyerekkel, hogy annak ne kelljen találgatnia, elbizonytalanodnia, hogy mi lehet az oka, ha nem a várt válasz jön.

„Ha elfogadom diákok felkérését, akkor tisztában kell lennem azzal, hogy tudomást szereznek, és véleményt mondanak a magánéletemről, ha olyan képeket vagy egyéb tartalmat osztok meg. És innentől kezdve ez nem magánélet, hiszen ha szexi nővérke vagyok a baráti társaságban farsangkor, akkor esetleg az iskolában is új becenevem lesz. És nem védekezhetem azzal, hogy az nem a publikus életem része.” – írja Prievara. 

Na de hogy működik visszafelé?

Sehogy. Prievara szerint tanár semmiképpen sem jelölhet be diákot soha, semmilyen okkal. Ezzel ugyanis berántaná egy olyan publikus helyzetbe, ahol a gyerek mondjuk az alá- és fölérendeltség miatt nem meri nem visszajelölni a tanárát (holott esetleg a háta közepére sem kívánja a dolgot.)

Ebben a helyzetben is lehet csoportot létre hozni, és ezekben úgy lehet kommunikálni egymással, hogy egyébként nem ismerősök, nem látják egymás „privát” dolgait.

Szülő jelölhet be tanárt? 

Megkérdeztük Prievara Tibort, hogy pedagógusként mit gondol erről. Ő rögtön a gyakorlati, vagyis a kommunikációs oldalát nézte. Azt mondja, neki egyszer lehet a Facebookon a gyerekről írni, utána lezárja a témát. Nem fog chaten beszélgetni a gyerekről hosszasan egy szülővel sem. Igaz, neki akkor is lehet írni, ha valaki nem az „ismerőse”.

Emellett persze mindig odafigyel, hogy mit oszt meg, mit látnak a privát oldalán, és az mindenkinek vállalható legyen, így például oktatáspolitikai állásfoglalást is csak nagyon ritkán és visszafogottan posztol.

A kérdésre, hogy nem érzi-e zaklatásnak, vagy tolakodásnak, ha egy szülő a Facebookon akar „barizni”, beszélgetni vele, egy félmosollyal válaszolt: vele nem lehet barátkozni, ha nem akar, ezt hívják felnőttnek.

Természetesen szívesen veszi, és megköszöni, ha egy szülő fontos információt oszt meg vele a gyerekről, és a kérdésekre is gyorsan és korrektül válaszol. De a lelkizés, barátkozás, a „hogyvagymivanveled” ki van zárva.

Ön jelölte már be a gyereke tanárát a Facebookon csak azért, mert a gyereke tanára lett? És ha igen, miért, mit akart tőle? Előnyöket a gyereknek? Barátkozni? Vagy semmit? Akkor miért jelölte be? 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.