És Leicestershire összes iskolásának meg kell majd néznie. Eléri vajon a kívánt hatást vagy csak megrémítit a tizenéveseket?
Angliában nagy port kavart a 2015. november 13-án meggyilkolt Kayleigh Haywood története: a 15 éves lány Facebookon ismerkedett meg későbbi gyilkosával, a nála 12 évvel idősebb Luke Harlow-val, aki 2 héten át írogatott neki (2643 üzenetet váltottak), amíg meggyőzte, tagadja le szülei előtt, hová indul, és menjen fel hozzá a lakására, a Leicestershire-i Ibstockban.
Az apa a novemberi estén a lányt legjobb barátnője házához vitte kocsival, Kayleigh viszont nem oda ment be, hanem átsétált ismeretlen csábítójához, aki leitatta és bántalmazta őt. Az est folyamán áthívta szomszédját, Stephen Beadman-t, aki megerőszakolta Haywoodot, kiment vele a közeli erdőbe, ott agyonverte és elásta holttestét – írja a Daily Mail.
A gyilkosokat elkapták, ítéletüket várják a Nottingham-i bíróságon, miközben a Leicestershirei rendőrség a szülők jóváhagyásával figyelemfelkeltő-elrettentő kampányt csinál az esetből: forgattak egy hátborzongató 5 perces filmet 'Kayleigh's Love Story' (Kayleigh szerelmi története) címen, mely nyersen és őszintén mutatja be a lány életének utolsó 2 hetét. A kedves üzenetváltástól a titkolózáson át az erőszakig és a gyilkosságig.
A rendőrség a környék összes középiskolájában be akarja mutatni a filmet a 11 évesnél idősebbeknek, hogy felhívják arra a figyelmüket, mennyire nem ártatlan játék idegenekkel csetelgetni. A lány szülei áldásukat adták a filmre, mely "figyelmeztetésként szolgál" a többi gyereknek és szülőnek, valamint "gyönyörű lányuk tragikus hagyatéka".
A szándék mindenképp nemes, de nézzen bele a kisfilm trailerébe:
Az 5 perces film elejére ki is írják, hogy 15-ös karikát kapna, ha moziban mutatnák be. Készítői remélik, hogy nem csak a környék 11 évesei látják majd a kemény képsorokat, hanem a világon sok iskolában bemutatják őket. Kérdés, hogy hogyan tudja ezt a videót értelmezni egy 11 éves? Lehet, hogy csak halálra ijed az egésztől, rémálmai lesznek hetekig. De az is lehet, hogy valakinek pont egy ilyen erős figyelmeztetés védi meg az életét.
"Mi nem fogjuk már soha látni gyönyörű lányunkat, Kayleigh-t. Nem ölelhetjük, szerethetjük, nem védhetjük meg. A szívem minden nap minden percében majd' meghasad. Megszakad apja, Martin és testvére, Kyle, összes gyermekünk és mindenki szíve, aki ismerte és szerette Kayleigh-t. Megváltozott a világ örökre abban a percben, amikor Kayleigh megkapta az első Facebook üzenetet. De szentül hisszük, hogy Kayleigh él, és nem csak a szívünkben.
Azt szeretnénk, ha megvédhetne más gyerekeket most és a jövőben: amikor a rendőrség decemberben megkérdezett minket, hogy csinálhatnak-e filmet Kayleighról, nem hezitáltunk. Azt akartuk, hogy elkészüljön ez a film. Ez egy figyelmeztetés a szülőknek és a gyerekeknek is, hogy az online csábítás létező veszély. Azt akarjuk, hogy minden 11 évnél idősebb gyerek lássa a filmet itt és külföldön. Mert ez a film a mi gyönyörű lányunk tragikus hagyatéka" – mondta a film sajtóbemutatásán az áldozat édesanyja, Stephanie Haywood.
"A tavaly novemberi tragikus események mély nyomot hagytak iskolánk és a környék közösségében. Még mindig küzdünk a tragédia okozta fájdalommal. Léteznek ugyan remek figyelemfelhívó anyagok, de még így is túl sok fiatal találkozik olyan emberekkel, akiket nem ismer. Ennek ritka tragikus kimenet volt Kayleigh esetében, de az ő története azt a fontos üzenetet hordozza, hogy ez veled is megtörténhet! Ez a film más, mint a többi, erős, érzelmes, mélyen érint és igaz. Egy Leicestershire-i lány történetét meséli el, és azt, mi vezetett egy tragikus gyilkossághoz. Az ország összes iskoláját bátorítom, hogy mutassák meg ezt a videót a felső tagozatosoknak" – mondta Eddie Green az Ashby School egyik vezető tanára.
Mit mond erről a pszichológus?
Vajon szerencsés dolog egy ilyen filmet minden iskolásnak megmutatni? Hogyan reagálnak rá például az osztálytársak, akiknek végig kell nézni? Megkérdeztük pszichológusunkat Cziglán Karolinát, aki így fogalmazott:
"Az, hogy egy valós tragikus esetből film készül, ezt levetítik és beszélgetnek róla, önmagában hasznos és jó ötlet. A legfontosabb, hogy legyen lehetősége a fiataloknak a film feldolgozására is, azaz ne menjenek haza a bennük keletkezett érzésekkel, megfogalmazhassák a gondolataikat szabadon, közösen megbeszéljék a látottakat.
A lényeg, hogy milyen légkörben zajlik ez, és hogy a hangsúly ne az ijesztgetésen legyen, hanem inkább azon, hogy hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket.
Az is fontos, hogy életszerű javaslatokkal álljanak elő a felnőttek, például ne azzal, hogy márpedig chaten senkivel nem állunk szóba - ezt úgysem fogják betartani, hanem azzal, hogy amíg valakit nem ismerünk, csakis nyilvános helyen, nappal találkozzunk vele, ne fogadjunk el tőle semmilyen ételt, italt, amit nem ott szolgáltak fel, legyen gyanús, ha rögtön fel akar hívni a lakására, legyen gyanús, ha azt akarja, más ne tudjon a hollétünkről stb.
