Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ki kell dobni a ruhánkat, lezuhanyozni a gyereket meg a kutyát, ha jön a gép? Megdöglenek tőle a méhek és a halak? És az emberek? Utánanéztünk.
Júniusban megkezdődött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által koordinált, országos szúnyoggyérítési program. Ennek során több módszerrel irtják a szúnyogokat: elsősorban kémiai úton (földön és levegőben), de a biológiai irtás is kap szerepet.
Valóban nagyon klassz érzés békésen, vakarózás nélkül fröccsözgetni az esti vízpartokon, és tényleg baromi idegesítőek és kellemetlenek a csípések, a légi, kémiai úton történő szúnyoggyérítésnek mégis sok ellenzője akad. Ezek között vannak kifejezetten túlzó és pánikkeltő hírek (ki kell dobni a ruháinkat, ha felettünk szállt el a repülő), és akadnak mértéktartóbb, szakmailag megalapozottabb ellenzők is.
De mégis, mi a baj azzal, ha emberre állítólag nem veszélyes, kis dózisú vegyszereket szórnak ránk a levegőből? Tényleg ki kell dobni a ruhánkat, lezuhanyozni a gyereket meg a kutyát, bezárni az ablakokat, ha jön a gép? Ki tudja kerülni a játszóteret? Valóban megdöglenek tőle a méhek és a halak? És ha emberre nem hat, akkor hogyan okozhat gyerekkori figyelemzavart? Utánanéztünk.
Módszerek: bacik és vegyszer földön és levegőben
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja nagyon részletes tájékoztatást ad a szúnyoggyérítésben használt módszereket illetően, és azt is hetente követhetjük, hogy éppen melyik országrészben milyen típusú gyérítés van soron. A szúnyogok irtása során kémiai és biológiai módszereket használnak.
A biológiai módszer jóval bonyolultabb és költségesebb, de környezetbarátabb a kémiainál: ennek során ugyanis nincs szükség vegyszerekre. Két baktérium által termelt anyagot juttatnak a szúnyoglárvák közelébe, ezek az anyagok pedig csak és kizárólag szúnyoglárvákra veszélyesek, a többi élőlényt megkímélik. A módszer hátránya, hogy a kifejlett szúnyogokat már nem pusztítja el, csak a lárvákat, alkalmazásához meg kell keresni a lárvák tenyésztőhelyeit és célzottan odajuttatni a szereket - ugyanakkor épp emiatt kiemelkedően környezetbarát.
A kémiai módszerek között van a földi kémiai védekezés, ami úgynevezett melegködcseppek alkalmazását jelenti, ezt terítik szét a földön; valamint a légi kémiai védekezés, amelynek során ún. finomcseppes eljárással, repülőgépről juttatják a levegőbe a rovarirtót. A két utóbbi módszer ugyanazzal a hatóanyaggal történik. A kémiai gyérítés határozott előnye, hogy a már kifejlett szúnyogokat is elpusztítja.
Pontosan milyen vegyszert szórnak a fejünkre?
A kémiai gyérítés során a deltametrin nevű szert használják, amely a piretroidok családjába tartozik. A piretroidokat eredetileg a krizantémből vonták ki, mivel ez a növény is tartalmazza őket, de ma már gyárilag állítják elő. A szert világszerte használják rovarirtásra gyapot – és kávéültetvényeken, illetve kifejezetten szúnyogirtásra azokban a régiókban (főleg Afrikában), ahol a szúnyogok súlyos vagy halálos betegségeket is terjesztenek. A deltametrin a hidegvérű állatok idegrendszerére hat, akkor is, ha megeszik a szert, és akkor is, ha a bőrükre kerül.
A deltametrint a WHO a közepesen mérgező anyagok közé sorolja, de tudnunk kell, hogy a mérgezőség, mint sok esetben, így itt is dózisfüggő. Magyarul, ha megiszik az ember egy flakonnal, akkor mérgező, ha pedig véletlenül arra jár, ahol szúnyoggyérítés történik és ott levegőt vesz, akkor nem mérgező.
Ha a deltametrint lenyeljük vagy nagy mennyiségben bőrre kerül, akkor hasmenést, hányást, remegést és görcsöket okozhat. Szájon át ehhez, vagyis tünetek kialakulásához 2-250 mg/testsúlykilogramnyi anyagot kellene lenyelnünk, azaz egy hetven kilós embernek minimum 140 mg-ot.
Ez több ezerszerese a szúnyoggyérítés során esetleg ember közelébe jutó dózisnak, vagyis lehetetlen megmérgeződni, akármennyit állunk a repülő alatt. Emellett a levegőbe finomcseppek formájában juttatott deltametrin néhány óra alatt elbomlik – azaz nem, nem kell kidobni a ruhánkat sem. Emberre közvetlenül káros hatását a gyakorlatban szinte csak a mezőgazdasági munkások tapasztalják: sok évnyi használat után előfordul ugyanis, hogy a szerre allergia alakul ki, ami bőrviszketéssel, irritációval jár.
A sok deltametrin a figyelemzavar kockázatát növeli
A mezőgazdaságban használatos vegyszereket illetően nem példa nélküli, hogy egy-egy szerről csak évek múltán derül ki valamilyen emberre káros hatás. A deltametrint illetően a tavalyi évben jelent meg két olyan kutatás is, amely a szer eddig ismeretlen hátrányaira hívja fel a figyelmet: konkrétan arra, hogy a deltametrin hozzájárulhat a figyelemzavar kialakulásához.
Az ADHD, azaz a gyermekkori hiperaktív figyelemzavar többtényezős betegség: kialakulásának nem egy oka, van, hanem részben örökletes, részben környezeti tényezők összessége alakítja. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált, jelenleg az iskoláskorú gyerekek 8-12 százaléka érintett – ez minden tizedik gyerek, és épp emiatt sok kutatás irányul az eddig ismeretlen környezeti tényezők beazonosítására.
Egy amerikai kutatócsoport molekuláris szintű, állatkísérletes úton, valamint embercsoportok statisztikai elemzése útján alaposan körüljárta a témát. Eredményeik szerint a fejlődésük során deltametrinnek kitett egerek nagyobb eséllyel mutattak az ADHD-hoz hasonló tüneteket: beleértve a hiperaktivitást, a rövid távú memória és a figyelem zavarait, és az impulzív (ötletszerű, kontrollálatlan) viselkedést. Ezeknél az egereknél kimutatható volt a dopamin transzporter molekula (DAT) magasabb szintje, ami az ADHD-s emberekre szintén jellemző.
A szakemberek szerint az USÁ-ban az utóbbi években megnőtt a deltametrinnek kitett gyermekek száma. Ez paradox módon egy jó dolognak köszönhető: ugyanis kivonták a forgalomból a még ennél is veszélyesebb rovarirtókat, így többen használnak piretroidokat, mint korábban.
A szer lebomlási terméke gyakrabban mutatható ki gyermekek, mint felnőttek vizeletében, ami arra utalhat, hogy a fejlődésben lévő gyermekek a felnőttekhez képest kisebb dózisban érzékenyebbek a szer hatásaira. Az emberekkel végzett vizsgálatok során a kutatók 6-15 év közötti gyerekeket néztek, több mint kétezer gyerek adatait elemezték. Kiderült, hogy azok, akiknek a vizeletében kimutatható mennyiségben van jelen a szúnyogirtó lebomlási terméke (azaz a szervezetükbe jutott a szer), kétszer nagyobb eséllyel élnek ADHD diagnózissal.
Egy másik, szintén 2015-ös amerikai vizsgálat során több mint hatszáz iskoláskorú gyermek adatait elemezték. Azt, hogy a gyerekek ki voltak-e téve a piretroid típusú rovarirtó szerek hatásainak, szintén vizeletvizsgálattal igazolták. Azok a gyerekek, akiknek a vizeletében piretroid-maradványokat találtak, kétszer nagyobb eséllyel voltak ADHD-sok. A szer az ADHD tünetei közül elsősorban a hiperaktív tünetek esélyét fokozta, a figyelemhiányt kevésbé, és fiúk esetében kifejezettebb volt a hatása, mint lányok esetében.
A kutatók szerint arról van szó, hogy a deltametrin a fejlődő idegrendszerben megváltoztatja a dopamin nevű hírvivő molekula anyagcseréjét. Erre utalnak az állatkísérletek eredményei, azaz az egérben kimutatható magasabb dopamintranszporter-szint. A dopaminanyagcsere megváltozása pedig hozzájárulhat az ADHD kialakulásához. A szakemberek szerint a fenti adatok tükrében elég valószínű az összefüggés, még pontosabban mindezt követéses vizsgálatokkal lehetne igazolni. Erre nagy szükség lenne, hiszen az eredményeknek fontos közegészségügyi vonzatai lehetnek.
Ja, és a méhek is megdöglenek
A deltametrin tehát elsősorban az ízeltlábúak körében szedi áldozatait, sajnos azonban nem tudja megkülönböztetni a szúnyogot a méhektől meg a katicától: ahol a vegyszer kiszórják, ott összességében gyérül az ízeltlábú-populáció. Épp ezért hazánkban a szúnyoggyérítés során a kémiai, légi akciók előtt minden esetben értesítik az adott településen bejegyzett méhészeket, hogy a permetezés idejére zárják be a méheiket: a szer ugyanis elpusztítaná azokat. Szintén emiatt a földi kémiai irtást csak este-éjszaka végzik, amikor a méhek már kaptárba vonultak.
Sajnos a vadon élő méheket nem tudjuk értesíteni és bezárni, ezért azok gyakrabban áldozatul esnek a rovarirtásnak. Ezzel csupán az a probléma, hogy a méhek és egyéb rovarok porozzák be a növényeket, és ha túlságosan megritkítjuk a méheket, akkor az ökológiai kockázatot jelent a növények számára is.
A rovarok pusztulása a növények mellett a madarakat is érinti, mármint azokat, akik amúgy rovarokkal táplálkoznak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a szúnyoggyérítéshez köthetően az utóbbi években 50-64 százalékkal csökkent a lakott területeken élő fecskék, elsősorban a szúnyogokkal táplálkozó molnárfecskék száma. Azaz ha nincs szúnyog, fecske sincs. Az Egyesület egyébként nem ellenzi a szúnyoggyérítést, sőt, csak épp a környezetbarátabb módszereket szorgalmazná.
A deltametrin a rovarok mellett egy sor vízi élőlényre is veszélyes: bár a vizsgálatok szerint a halakat nem pusztítja el, de egyes kétéltűek, rákok, puhatestűek áldozatul eshetnek az irtásnak. Így részben azokat az élőlényeket is pusztítja, amelyek a vizek algásodását gátolják, vagyis ha túltoljuk az irtást, akkor algásodnak a vizek. Az algás víz pedig nem csak ronda, hanem csökkent oxigéntartalma miatt nehezebben tudnak benne túlélni a halak, így közvetett módon mégis káros lehet a halak számára is.
A fentiek valóban óvatosságra intenek, ugyanakkor fontos tudni, hogy hazánkban az országos szúnyoggyérítési program csak lakott területeken zajlik: az erdők és természetes vizek fölé nem szórnak direkt rovarirtót.
Azt akarom, hogy többet permetezzenek, vagy, hogy kevesebbet!
A Katasztrófavédelem kidolgozott menetrenddel rendelkezik a szúnyoggyérítést illetően, azaz megvan, melyik településen mikor, milyen típusú gyérítés lesz, melyiket hányszor ismétlik. Mindemellett ha még így is sok a szúnyog és úgy érezzük, jól jönne még egy kör gyérítés, akkor ezt lehet nekik jelezni az alábbi linken is megtalálható elérhetőségeken.
Ha épp ellenkezőleg, azt szeretnénk, hogy inkább kevesebb legyen, vagy ne is legyen kémiai szúnyogirtás, használják kizárólag a biológiai, környezetbarátabb és valószínűleg hosszú távon emberbarátabb módszereket, akkor beléphetünk a biológiai szúnyogirtásért kampányoló Facebook-közösségbe. Vagy ezen az oldalon aláírhatjuk a petíciót, amely a kémiai szúnyoggyérítés beszüntetését és a környezetbarát módszerek alkalmazását támogatja.
