Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahol zöld van, ott kullancs is lehet. Terjesztett betegségek, a megelőzés módjai, és teendők kullancscsípés után.
A természet néha furcsa tréfákat űz: sajnos az a helyzet, hogy az osztálykirándulások időszaka éppen egybeesik a kullancsszezonnal. A tavaszi nagy hullám már tart, az első nagy kullancsinvázióra márciustól júniusig kell számítani, a második pedig majd szeptemberben, a tanév eleji kirándulások, kiruccanások idején fog elkövetkezni, a dögök meg röhögnek a markukba.
A rossz hír az, hogy a kullancsok több százféle betegséget képesek terjeszteni, ebből itthon a Lyme-kór és a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) a leggyakoribb. Előbbi ellen oltóanyag ugyan nincs, de antibiotikummal kinyírható a kórokozó, a kezelés viszont nagyon fontos, mert ha nem kapják el időben, a betegség évtizedekig rombol. A kullancs-encephalitis akár halálos kimenetelű is lehet, de legalább van ellene oltóanyag.
A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás elleni védőoltást sosem késő beadatni, mondjuk ha még csak most kezdünk hozzá, a jelenleg tartó tavaszi hullámban már nem fog megvédeni semmitől. A védettség kialakulásához legalább két oltásra van szükség (a teljes védettség három oltás után alakul ki), amit általában egy hónap eltéréssel kell beadatni, majd pár évente (oltóanyagtól függően) ismételni kell. Ha gyorsított rendben adják az oltást (egy hónap alatt a három), a védettség hamarabb kialakul, viszont az ismétlő oltásra is hamarabb lesz szükség, amit észben kell tartani. A kullancs-encephalitis elleni oltásról a háziorvosnál, vagy a házi gyerekorvosnál kell érdeklődni, ő írja fel és adja be a vakcinát.
Viszont, ha most lélekszakadva be is szerezzük az oltóanyagot, vagy már korábban gondosan beoltattuk a családot, akkor is érdemes egyéb módokon távol tartani magunktól a gusztustalan kis élősdiket. Magyarországon a Dunántúl és az Északi-középhegység területén fordulnak elő nagy számban fertőzött kullancsok, és sajnos egyre kiterjedtebb területen. Érdekességként megjegyezzük, hogy tőlünk Nyugatra, például az Alpok területén sokkal több a fertőzött kullancs, ennek ellenére sokkal kevesebb megbetegedés történik, mert ott a lakosság átoltottsága sokkal nagyobb, mint itthon, komolyabban veszik a figyelmeztetést, és sokkal jobban ismerik és alkalmazzák a védekezés módjait.
Az Állami Népi Tisztiorvosi Szolgálat összegyűjtötte, hogy mit tegyünk, hogyan védekezzünk, és hogyan védjük a gyerekeket a kullancscsípéstől. Ha sikerül megúszni, és nem is kapunk el semmiféle kórságot a ránk vetődött dögtől, a csípés helye akkor is még hetekig viszketni fog, szóval jobb az ilyesmit teljesen elkerülni.
A kullancsok általában a levelek, fűszálak végén kapaszkodnak meg, alkalmas pillanatot keresve arra, hogy az arra járók tollazatára, bundájára, ruházatára felkapaszkodjanak. A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is. Vagyis nagyjából mindenhol, ahol van egy talpalatnyi zöld.
Az ÁNTSZ javaslatai tehát a következők:
Használjunk kullancsriasztó szereket, amelyeket a bőrünkre, esetenként pedig a ruházatunkra juttathatunk. A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása.
Figyeljünk a ruházatra! Ha a túra/séta során világos színű ruházatot viselünk, akkor azon könnyebben észrevehetjük a ránk kapaszkodó, sötét színű kullancsokat.
Takarjuk el bőrt! Erdei-mezei séta során jó szolgálatot tesz a zárt cipő és a hosszú zokniba betűrt hosszú nadrág, ezzel is nehezítjük, hogy a kullancs megtalálja a harapható bőrfelületet.
Vizsgáljuk át a gyereket! A haját is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancs mihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát. A korai eltávolítás a kórokozók átvitelének megakadályozására is alkalmas.
A kullancsot ki kell szedni! A kullancs eltávolításához legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot határozott mozdulattal húzzuk ki a bőrből.
Oltasson! A kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással.
A tejet mindig forralva igya! Mivel a megfertőzött haszonállatok teje is közvetítheti a vírust, fontos a nyers kecske- és tehéntej fogyasztás előtti forralása, amellyel a kórokozó elpusztítható.
Dokumentáljon! A kullancseltávolítás után maradt sebet, ha lehetőség van rá, langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordulhat, hogy a sebben marad az apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Ez azonban már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor, mint egy apró szálka, idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.
Ezen kívül még azt is javasolják, hogy erdei túra alkalmával nem szabad letérni a kijelölt ösvényről, mert az aljnövényzetből könnyen ráugrik a gyanútlan túrázóra a kullancs.
A saját kert is lehet kullancsos
Semmiképpen sem szeretnénk fölöslegesen ijesztgetni a gondos szülőket, de sajnos a saját kertben, vagy játszótereken, közparkokban ugyanúgy össze tudja szedni a gyerek a kullancsot, mint az erdőben. Én egyszer a saját szememmel láttam, amikor egy városi szabadtéri rendezvényen ráugrott a gyerekem szőke fejére a rohadt parazita. Mondjuk nem is élte túl az akciót, mert rögtön összenyomtam.
A fenti tanácsokon kívül erre az esetre azt szokták javasolni a szakemberek, hogy lehetőleg a benapozott részeken játszassuk a gyereket, azt nem szeretik a szóban forgó gusztustalan pókszabásúak. És persze lehetőleg kenjük be a kölyköt kullancsriasztóval.
Azért túlpánikolni nem kell a dolgot, ha a bőrbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és eltávolítjuk, akkor nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe, ugyanis az állat jellemzően csak a beszúrást követő néhány óra múlva juttatja fertőzött nyálát az emberbe. Hazaérve mindenképpen tartsunk kullancsvizitet! – javasolja az ÁNTSZ.
