Péntek reggel felolvastam a gyereknek, hogy milyen lesz a félévi bizonyítványa. Volt is nagy szipogás, ő akarta elmondani, lelőtték a poénját, nem ér.
Nagyjából az utolsók között, idén végre a gyerekem iskolájában is bevezették az e-naplót. Mondanom sem kell, a magam részéről imádom az ilyesmit (Primilla vagyok, és techfüggő), az elsők közt telepítettem a telefonomra és a tabletemre a megfelelő alkalmazást. És mivel a gyerek jó tanuló, naponta többször is csekkoltam, mi újság, van-e már újabb ötös. Nem mintha baj lenne, ha nincs, vagy ha rosszabb jegy érkezne, de hát az ötös, az mégiscsak olyan érzés, mintha hájjal kenegetnének: itt a bizonyíték, hogy milyen okos gyerekem van, hát nem csodálatos? De.
Egy idő után viszont kezdtem megfigyelni, hogy a gyerek által hazaszállított hírek, és az e-naplóban található bejegyzések bizonyos szinkronhiánnyal küzdenek: mondhatni, szinte semmi összefüggés nincs köztük. Jön a gyerek, beszámol egy osztályzatról, majd nézem az e-naplót, semmi. Végül harmadnap, vagy két hét múlva bekerül egy jegy, amit vagy sikerül beazonosítanom egy régebbiként, vagy nem.
Az a baj, hogy elvesztettem a fonalat.
A kedvenc sztorink e-napló témában pár hete esett meg, amikor péntek reggel, a piros lámpánál felolvastam a telefonomról a gyereknek, hogy milyen lesz a félévi bizonyítványa. Ők ugyanis még nem kapták meg, de az e-naplóban már ott volt az eredmény. Gyakorlatilag a szülő vitte a hírt a gyereknek, és nem fordítva. Volt is nagy szipogás, hogy ő akarta elmondani, lelőtték a poénját, ez nem ér.
Félreértés ne essék, szerintem jó dolog az e-napló, azoknak a szülőknek meg még jobb, akik valami miatt nem bízhatnak benne, hogy a gyerek mindig beszámol otthon az osztályzatairól, hiszen valamilyen szinten mégiscsak képben maradnak. És ezen kívül is van még egy csomó előnye, például azonnal (na jó, egy-két hetes, hónapos átfutással biztosan) kiderül, hogy a gyerek melyik nap nem volt iskolában, sőt, az is látszik, hogy milyen tantárgyból mit vettek a távollétében, mit kell pótolni.
Csak ez a fránya időeltolódás, ezzel nem tudok mit kezdeni. Régen úgy volt, hogy ha a gyerek felelt, vagy kiosztották a dolgozatot, az eredményt nagyjából azonnal bevésték a naplóba és az ellenőrzőbe.
Az azért mégiscsak egy paradoxon, hogy amióta digitalizálták a naplót, pont a digitalizáltság legfontosabb előnye: az akciót követő azonnali reakció veszett el. Hogy miért is? Mert a legtöbb tanár nem visz magával az órára laptopot vagy tabletet, hanem majd beírja a jegyet egyszer, ha ideje lesz rá.
Viszont amíg nem teljesen magától értetődő, hogy a tanárok tablettel a hónuk alatt érkeznek a tanórára (és a tanteremben van wifi), addig marad a „kettős könyvelés” és a szinkronhiány.
Önök mit gondolnak? Elégedettek az e-naplóval, vagy egyelőre, az iskolák jelenlegi technikai felszereltségének szintjén több bosszúságot okoz, mint amennyi előnye van?
