A felvételi egy szűrő, persze, hogy nehéz!

Megnéztünk jó néhány iskolát, hogy alakultak idén az átlagpontszámok, és megkérdeztük, mire jó, hogy ennyire nehezek a feladatok.

A középiskolákba felvételiző gyerekek a napokban megtudhatták, hogy hány pontot sikerült összegyűjteniük az írásbeli vizsgán. A fél ország attól zengett, hogy idén különösen nehéz volt a matek felvételi, 45 perc alatt 34 feladatot kellett a gyerekeknek megoldani, mi azonban nem az emiatt háborgók sorába fogunk beállni, hanem megpróbáljuk megkeresni az indokokat, miért kell ez. Persze nem könnyű érzelemmentesen foglalkozni a kérdéssel, ha az ember gyerekének a jövője múlik a felvételi sikerén, viszont mégis vannak más megfontolandó szempontok is, mutatjuk.

Körbetelefonáltunk jó pár gimnáziumot, próbáltunk úgy válogatni, hogy mindenféle legyen köztük: olyan, ahol csak négyosztályos képzés van, és olyanok is, ahol hat- vagy nyolcosztályos is. Hívtunk vidéki, nagyvárosi, egyetemi gyakorló és alternatív gimnáziumokat is, menőket és átlagosokat egyaránt. Volt, ahol készségesen segítettek, volt, ahol már a weblapon is megtaláltunk egy csomó információt, és volt, ahol nem szerettek volna beszélni velünk. Meg olyan is volt, ahol azt kérte az egyébként rendkívül készséges  igazgató, hogy ne írjam le a nevét, mert a KLIK engedélye nélkül nem nyilatkozhat, majd beszélgettünk egy jó fél órát. 

Próbáltuk először a különböző iskolákban megszerzett átlag felvételi pontszámok felől megközelíteni a kérdést. Az összehasonlítást kissé nehezíti, hogy idei, országos adatok még nem állnak rendelkezésre, az Oktatási Hivatal majd csak február második hetében tud ilyeneket mondani.

A gimnáziumi írásbeli vizsga úgy néz ki, hogy a gyerekek magyarból és matekból írnak felvételit, a maximális megszerezhető pontszám 50-50 pont. Nyilván mást írnak a negyedikesek, mást a hatodikosok és másik feladatsort kell megoldaniuk a nyolcadik osztályos felvételizőknek.

Felvételi átlagpontszámok korosztályok szerint 2007-20015 között

Tavaly a 8. évfolyamosok matekból 23 pontot szereztek meg országos átlagban, magyarból 29,7-et. Tavalyelőtt (2014-ben) ugyanebben a sorrendben 20,7 és 33,3 pontot értek el a felvételizők átlagosan.

A hatodikosok matekból tavaly átlagosan 23,3 pontos dolgozatokat írtak, magyarból 31,6-ot, 2014-ben pedig a matek 25,9, a magyar pedig 28,9 pontosra sikerült országos átlagban.

Mivel idei országos adatok még nincsenek, megnéztünk pár gimnáziumot, hogy náluk mi a helyzet.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban felvételiző nyolcadikosok átlag 24 pontot szedtek össze matekból, ami kicsivel jobb, mint a tavalyi országos átlag, magyarból pedig 32,5-öt (ez pedig sokkal jobb lett). A hatodikosok pedig matekból 23,3 pontot (pont a tavalyi átlag), magyarból 32,8-et gyűjtöttek (kicsit kevesebbet a tavalyi átlagnál). Vagyis matekból idén 4-5 ponttal gyűjtöttek kevesebbet az AKG-ben felvételizők, mint tavaly. 

Az Apáczai gyakorló gimnáziumban felvételiző nyolcadikosok matekból 31,75 pontot értek el átlagosan, ami majdnem nyolc ponttal több a tavalyi országos átlagnál, magyarból 39,3-at, a hatodik évfolyamosok matekból 26 pontot gyűjtöttek átlagosan, magyarból pedig 34,4-et - mindkettő jobb a tavalyi országos átlagnál.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában is jóval a tavalyi országos átlag fölött sikerültek a felvételik, jé. Itt a nyolcosztályos gimibe jelentkezők (tehát a negyedikesek) matekból átlagosan 32,2 pontot írtak, magyarból 31,6 pontot. A hatosztályosba jelentkezők átlaga idén matekból 25,8 pont volt, magyarból pedig 34,2 pont.

Fotó: Matt Cardy

Megkérdeztük egy vidéki város (nem megyeszékhely) gimnáziumát is. A nyolcadikosok magyarból átlagosan 29,9 pontot értek el, ami jobb, mint a tavalyi átlag, matekból viszont csak 19,9-et, ami négy ponttal gyengébb annál.

Ugyanebben a gimnáziumban nyolcosztályos képzés is van, vagyis a 10-11 évesek is komoly felvételit kellett, hogy írjanak. Az ők matekból átlagosan 25,3 pontot, magyarból pedig 28,7-et értek el, mindkét eredmény jócskán elmarad a korosztály tavalyi országos átlagától (32, ill. 37,6 pont volt). Összehasonlítottuk a gimnáziumba felvételizők idei átlagpontszámait a tavalyiakkal: idén mindkét korosztály körülbelül hat ponttal kevesebbet tudott szerezni a matekfelvételin.  

Ezekből a pontszámokból ráadásul még az adott iskolában is csak visszafogottan lehet következtetéseket levonni, hiszen az, hogy egy gyerek hol írta meg a felvételit, nem mutatja meg pontosan, hogy az adott iskolába hányan fognak jelentkezni.

A nehéz feladatsor széthúzza a mezőnyt

Nyilván az erős gimnáziumokba eleve biztosabb tudású gyerekek jelentkeznek elsősorban, ezért nem véletlen, hogy itt a felvételi eredmények is jobbak – vagyis ezekbe nehezebb bekerülni. A nem olyan erős gimnáziumokba meg könnyebb, jé. De nem csak ezért nincs értelme keseregni amiatt, hogy nehéz volt a matek. Hanem például azért sem, mert minden gyerek ugyanazt a feladatsort írta, így mindenkinek egyaránt nehéz volt – vélekedett az egyik iskolaigazgató. A betöltendő gimnáziumi helyek száma pedig attól még nem lesz kevesebb, hogy nehéz a feladatsor, attól még ugyanannyi gyereket fognak felvenni.

A felvételinél egyáltalán nem az objektív eredményeket kell nézni, hanem azt, hogy másokhoz viszonyítva hogy muzsikált a gyerek, tehát nem is a feladatsor nehézsége, hanem a mezőny határozza meg inkább, hogy sikerül-e bekerülni a vágyott iskolába. Ha az adott intézményben ugyanazt a nehéz feladatsort sokan írják meg viszonylag jól, akkor nehezebb lesz bekerülni, ha kevesebben, akkor könnyebb.

A felvételi vizsga szerepe, hogy széthúzza a mezőnyt, és meg lehessen húzni egy ponthatárt, ami fölött felvételt nyernek a gyerekek, alatta viszont nem. Ha túl sok jó eredmény születne, akkor végeredményben nem töltené be a szerepét a felvételi, vagyis nem működne szűrőként – magyarázta az egyik igazgató.

Persze egy jó tanuló gyereknek, aki hozzá van szokva, hogy mindig kilencven százalék fölötti dolgozatokat ír, nehéz lehet feldolgozni, hogy itt esetleg csak 61 százalékot ért el. Viszont lehet, hogy ez simán elég lesz a bekerüléshez.

Éppen ezért elég nagy felelőssége van a szülőnek, hogy mennyire stresszelteti rá a gyereket magára a vizsgára, és arra, hogy bejut-e a vágyott intézménybe, vagy csak egy másikba. Vagy, ha még kisebb, marad az általános iskolában, és akkor sem dől össze a világ.