A tudomány is odafigyel az önök kommentjeire

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A pedagógusszakma tudományos folyóiratában az önök kommentjeinek szemlézésével született cikk a kötelező olvasmányokról.

Mi itt a Díványon ugyan főleg könnyed, szórakoztató olvasmányokat gyártunk, de azért szemmel tartjuk a tudományos irodalmat is. Néhány hónappal ezelőtt a pedagógus szakma folyóiratának, az Új Pedagógiai Szemlének egyik cikkéből írtunk itt egyet arról, hogy baj van a kötelező olvasmányokkal, a gyerekek nem szeretik, unják, sőt olyanok is vannak köztük, amik kimondottan felnőtteknek íródtak. A digitális kor gyermekei pedig nem fognak számukra unalmas irodalmat olvasni, mivel gyakorlatilag bármit elérnek, ha nem a könyvtárból, akkor a netről – mivel olvasni éppenséggel szeretnek, csak nem feltétlenül azt, amit az iskolában elvárnak.

A cikkünkhöz (melynek megjelenése után néhány nappal a HVG is feldolgozta a témát) több száz komment érkezett, ráadásul többségében nagyon okos meglátásokkal.  És most jön a tadamm élmény: a pedagógus szakma tudományos folyóiratában az önök kommentjeinek a szemlézésével született egy újabb cikk a novemberi számban. A Dívány cikkéhez írt hozzászólásokat az eredeti és az új tanulmány szerzője, Gombos Péter a saját reflexióival egészítette ki.

Idézte például azt a hozzászólást, mely szerint az olvasás teljesen elavult dolog, olyan, mintha a 21. században ökrös szekéren közlekednénk. Ezt a véleményt finoman szólva a kommentelők sem tartották helytállónak, és többen elmagyarázták, hogy mielőtt ezt a hozzászólást megírta volna, ő is olvasott, szóval. Hamar kiderült, hogy a cikkünk olvasói, véleményezői között nem is igazán akadtak többen, akik az olvasást cikinek tartják.

Az Újpedszem cikke azt is megállapítja, hogy a hozzászólóink többsége szerint a hagyományos kötelező olvasmányok nem töltik be a funkciójukat, a legtöbben ezeken soha az életben nem tudták magukat keresztülrágni. Vagy igen, de csak később, felnőtt fejjel, és akkor már csodák csodájára, kimondottan szerették, mivel megértették.

A telitalálatos komment pedig xtlight-tól származik: „A kötelezők tökéletes áttekintést nyújtanak a magyar lúzerirodalom évszázadaiból”, ez a folyóirat nem is kék háttérrel hozza, mint a többi idézetet a témában, hanem mint azok leglényegét.

A trágár kifejezéseket egyszer sem idézik.

A kommentek elemzésekor kiderült, a másik fontos szempont a kortárs vs. klasszikus irodalom vita volt, de az is felvetődött, hogy itt lenne az ideje, hogy a lányoknak is szóljanak könyvek, ne csak a fiúknak, fiúkról. Tényleg!

Sokan pedig az élmény felől közelítették meg a dolgot, ami a folyóirat cikkének egyik végkövetkeztetése is: vissza kell hozni az élményt az irodalomtanításba.

Érdekes módon azt viszont nagyon kevesen fogalmazták meg a kommentekben, hogy ki tehet erről, a válasz pedig egyértelmű: a magyartanárok. Ugyanis szabadságukban áll eldönteni, hogy mit adjanak fel kötelező olvasmánynak. „Meggyőződésünk, hogy egy (folyamatosan bővülő) olvasmánylista nagy segítséget jelentene a magyartanároknak, ám legalább ilyen fontos, hogy a pedagógus továbbra is szabadon megválaszthassa a „kötelezőket”, akár úgy, hogy tanítványait is bevonja a döntésbe” – áll a cikkben.

A végén pedig megjegyzi, hogy a kommentáradat valószínűleg annak köszönhető, hogy nagyon sokan érzik magukat érintve a témában. Vagy legalább úgy érzik, értenek hozzá annyira, hogy véleményt nyilvánítsanak.

Mi pedig csak biztatni tudjuk önöket, kommenteljenek továbbra is, fűzzék hozzá cikkeinkhez értékes meglátásaikat! Látják, nem pusztába kiáltott szó.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.