Idén nyártól már az évhalasztók is vállalhatnak diákmunkát. De ki még, és milyen feltételekkel?
Egy törvénymódosításnak köszönhetően idén nyártól már azok a fiatalok is vállalhatnak munkát iskolaszövetkezeten keresztül, akik évet halasztottak (úgynevezett passzívosok) az egyetemen vagy a főiskolán, vagyis diákok, csak valami miatt most éppen nem tanulnak. Ennek kapcsán megnéztük, hogy mi ennek a dolognak a jelentősége, mitől jó, hogyha valaki iskolaszövetkezetben dolgozik. Egyáltalán, milyen szabályok vonatkoznak a diákok munkavállalására.
A Munka Törvénykönyve szerint 15 éves kortól a nyári szünetben már lehet dolgozni, ekkor azonban még a szülő hozzájárulására is szükség van – vagyis alá kell írnia a munkaszerződést. Iskolaidőben 16 éves kortól vállalhat munkát egy kamasz, 18 éves koráig szintén szülői kontrollal. Mivel ekkor még kiskorú munkavállalóról van szó, egy csomó szabályt be kell tartani, ami a gyerek egészségét, érdekeit védi, például nem dolgozhat éjszaka, napi 8 óránál többet nem vállalhat, nem emelhet nehéz súlyokat, és nem vállalhat felelősséggel járó munkát, így például nem lehet pénztáros.
Amint betöltötte a fiatal a 18 éves kort, nagykorúnak számít, így a fenti megkötések már nem vonatkoznak rá.
Mire jó az iskolaszövetkezet?
A kérdés, hogy miért éri meg iskolaszövetkezetben munkát vállalni, miért jó ez mindenkinek annyira, hogy még törvényt is módosítanak, hogy minél több fiatalnak tegyék ezt lehetővé. Ehhez előbb meg kell érteni a dolog működését.
A munkáltatóval, ahogy a diákkal is, az iskolaszövetkezet áll kapcsolatban. Vagyis a diák és a munkahely között ott van a szövetkezet, mint valami ütéscsillapító, ezért ha bármelyik félnek baja van a másikkal, akkor az iskolaszövetkezet viszi el a balhét. Például ha a munkahely nem fizet, a diák akkor is hozzájut a pénzéhez, vagy ha a diák link, akkor küld helyette másikat a szövetkezet, a munka pedig nem marad elvégzetlen. Ráadásul ez egy elég rugalmas konstrukció, a diák akkor dolgozik, amikor éppen ráér, vagy szüksége van a pénzre.
És hát ott vannak persze a fizetendő közterhek, amelyek közül az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot nem kell befizetni a költségvetésbe. Ez elég komoly pénzt jelent, munkaadói oldalról a bruttó munkabér 27 százalékát spórolják meg így, a munkavállalónak pedig 17 százalékkal kevesebbet kell befizetnie az államnak. Ezért aztán a cégek alacsony költséggel tudnak viszonylag jó fizetéseket adni – magyarázta el Marosi Zoltán, a MELÓ-DIÁK vállalkozási igazgatója.
Európa-szerte komoly problémát jelent a fiatalok munkanélkülisége. Magyarországon ez 20 százalék körül mozog, ami azt jelenti, hogy minden ötödik 25 év alatti, aki már nem tanul, az nem is dolgozik, hanem ölbe tett kézzel malmozik, vagy a szürke/feketegazdaságból, esetleg a szülei nyakán él. Marosi Zoltán szerint jó eséllyel ezt is meg lehet előzni azzal, ha a fiatalok már diákkorukban elkezdenek dolgozni.
A MELÓ DIÁK-nak van egy országos mentor programja is, amelyben 14 éves kortól foglalkoznak a fiatalokkal. Az ötlet lényege az, hogy a diák az évek során, irányított módon, több munkahelyen, feladatban is kipróbálja magát, így munkatapasztalatra, gyakorlatra, és nem utolsósorban kapcsolatokra tesz szert. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy amikor végleg kikerül az iskolapadból, nem fog ott állni tanácstalanul, hogy most aztán mihez kezdjen magával, a szakmájával vagy a diplomájával, hanem jó eséllyel már tudja, hogy mit szeretne, és azt is, hogy hogyan valósítsa meg.
A másik, amit szeretnének elérni, hogy a pályakezdők további 1-1,5 éven keresztül még dolgozhassanak diákszövetkezetekben ahelyett, hogy munkanélküliek lennének. Ez egyrészt motivációt jelent nekik, legalább is nem törik meg a kezdő lendületük, másrészt a piac is igényt tart olyan munkavállalókra, akik esetleg már dolgoztak az adott területen (vagy nem), de éppen ráérnek heti 40 órában tevékenykedni – viszont a bérköltségük így jóval olcsóbb lenne. A dolog vége pedig szerencsés esetben az lenne, hogy alkalmazásba veszik a bevált munkaerőt.
Egyébként megtudtuk, a jogszabályváltozás óta eltelt fél évben 20 ezer passzív státuszú hallgatóból nagyjából húszan jelentkeztek munkára az iskolaszövetkezetnél. Ők vagy már egyénileg elhelyezkedtek, esetleg valamilyen gyakornoki programon vesznek részt, vagy egészen más terveik voltak a halasztással.
