Minél több technológiát használ egy ország a tanórákon, annál rosszabb lesz a Pisa tesztek eredménye. Az ideális: napi 9-13 perc.
Meglepő eredményre jutott az OECD az egyik tanulmányában: az iskolai számítógéppark fejlesztésétől egyáltalán nem kezd el javulni a gyerekek teljesítménye. Éppen ellenkezőleg: azokban az országokban, ahol a legmagasabb a számítógép használat aránya az órákon, gyengébb eredményeket értek el például a PISA teszteken - adta hírül a BBC.
Az OECD jelentése több mint 70 országban vizsgálta, hogy a nemzetközi tesztek eredményei és az iskolák technológiai felszereltsége milyen összefüggésben áll egymással. Arra jutottak, hogy azokban az országokban, ahol jelentős erőt fordítanak az iskolai informatikai fejlesztésekre, semmivel sem jobbak a PISA tesztek eredményei olvasás, matematika és a tudományok terén.
Ha a legjobban teljesítő oktatási rendszereket nézzük, mint például a kelet-ázsiai országoké, az látszik, hogy nagyon óvatosan használnak számítógépet, tabletet az órákon. Ez mondjuk Dél-Koreában napi 9 percet, Hong Kongban tíz, Japánban pedig napi 12-13 percet jelent az órákon.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
- Ahol sokat használjál az iskolában számítógépet, rosszabb eredményeket érnek el a diákok a teszteken
- Azokban az országokban, ahol mérsékeltek használnak számítógépet, mondjuk, egyszer vagy kétszer egy héten, sokkal jobb eredményeket érnek el a diákok, mint ott, ahol ennél gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel.
- Nincs érzékelhető előrelépés a diákok olvasási, matematikai és tudományos teljesítményében azokban az országokban, ahol nagy erőkkel elkezdték fejleszteni az iskolai gépparkot.
- A legjobb eredményeket elért oktatási rendszerekben keveset használják az internetet az iskolában.
- Szingapúrban az iskolában csak keveset használják a számítógépet, de ettől még rendkívül erősek a „digitális képességek”.
A legnagyobb iskolai nethasználók közül három országban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Svédországban az utóbbi időben jelentősen romlottak a diákok olvasási és matematikai eredményei, míg másik három nagy netező országban, Spanyolországban, Norvégiában és Dániában nem változott a helyzet.
A technológia nem csökkenti a társadalmi szakadékot
A legszomorúbb megállapítás pedig az, hogy a társadalmi-gazdasági szakadék a diákok között nem hogy csökkenne a technológia által, hanem csak egyre mélyül. Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint, ha ezt a szakadékot csökkenteni szeretnénk, akkor a technológiai fejlesztés helyett inkább arra kellene a hangsúlyt fektetni az iskolákban, hogy minden gyerek megtanuljon rendesen olvasni és számolni. Arra is figyelmeztet: a technológia használat például kifejezetten romboló is lehet, ha a diákok a házi feladatot elkezdik az internetről kimásolni, ahelyett, hogy maguk birkóznának meg vele.
Az OECD oktatási igazgatója minden esetre hozzáteszi, a felmérés következtetései nem mentik fel az országokat az iskolai technológia használat alól, csak meg kell találni a jelenleginél hatékonyabb módszereket. Az ugyanis teljességgel elképzelhetetlen ma már, hogy akár az iskolák, akár a diákok lemondjanak az internet használatáról.
És ez ugyebár nem is lenne szerencsés, mivel valószínűleg a jelenlegi iskolások jó része felnőttként már olyan munkakörökben fog dolgozni, amelyek ma még nem is léteznek, és az ezekhez szükséges képességeket valószínűleg nem a nyomtatott tankönyvekből fogják elsajátítani.
