Ebben az évben volt a legrosszabb élni: a kor legsötétebb időszakaként emlegetik

Olvasási idő kb. 2 perc

A történelem tele van háborúkkal, járványokkal és természeti csapásokkal, mégis van egy év, amelyet a kutatók a valaha volt „legrosszabb évként” tartanak számon: 536.

A 6. század elején az emberiség szinte minden kontinensen olyan válságot élt át, amelyet később joggal neveztek a sötét középkor legsötétebb pillanatának.

Egy vulkánkitörés okozhatta a globális katasztrófát

Középkori beszámolók szerint 536-ban a nap alig sütött hónapokon át. A bizánci történetíró Prokopiosz úgy írta le, mintha az egész év egyetlen, elhúzódó napfogyatkozás lett volna. Más források szerint olyan volt, mintha a világot egy sűrű por- vagy hamuréteg borította volna be. A modern vizsgálatok szerint valószínűleg egy hatalmas vulkánkitörés lökött abban az évben annyi hamut a levegőbe, hogy az egész Föld elsötétült.

536 után csak mintegy száz évvel később mutatkoztak a javulás első jelei
Fotó: Peter Isotalo / Wikimedia Comm

540-ben és 547-ben újabb vulkánkitörések történtek, amik tovább rontották az amúgy is hideg és száraz klímát.

A napfény hiánya miatt a hőmérséklet akár 2 Celsius-fokkal is visszaesett, a termések tönkrementek, és Európától Kínáig éhínségek pusztítottak. A kor krónikásai szerint a gyümölcsök nem értek be, a föld pedig „félholt” maradt. Kínában nyáron esett a hó, Írországban évekig kenyérhiány volt, Skandináviában pedig falvak néptelenedtek el.

Mintha mindez nem lett volna elég, néhány évvel később kitört a Justinianus-kori pestis, amely a Bizánci Birodalom lakosságának akár a felét is elragadta. A járvány leírásai szerint naponta ezrek haltak meg Konstantinápolyban, a város pedig szó szerint belefulladt a temetetlen holttestekbe. A legyengült birodalom ekkorra már nem tudott ellenállni a külső támadásoknak és a belső zűrzavaroknak.

A sötétség azonban nemcsak Európát sújtotta. Dél-Amerikában a Moche civilizációt a szélsőséges időjárás tette tönkre. Az elhúzódó özönvízszerű esők és az éhínség összeomlást hoztak.

Csak mintegy száz évvel később mutatkoztak a javulás első jelei, az éghajlat stabilizálódott, és megjelentek a gazdasági fellendülés korai nyomai.

Olvasd el a következő cikkünket is, amiben középkori receptekről írtunk.

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Lájfhekk

8 dolog, amit soha nem lenne szabad megosztanod az AI-jal: nagy baj lehet belőle

Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos adatokat, információkat nem szabad megosztani a chatbotokkal való csevegések során, mivel megnövelik egy esetleges visszaélés esélyét, így megtörténhet, hogy illetéktelenek jogosulatlanul használják fel fotóidat, vagy akár megfosztanak bankszámlád tartalmától.

Mindennapi

Új fizetési megoldás a budapesti metrón: így vált be a rendszer Londonban

Elkészült a fővárosi Pay&Go rendszer, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan, érintésmentesen, egyetlen mozdulattal vegyünk vonaljegyet. A hazai jegyvásárlási lehetőség azonban még nem olyan kiforrott, mint a londoni, amelynél a használható járművek száma is sokkal nagyobb, és a fizetéseknél is alkalmaznak egy okos megoldást.