Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Sisi gondosan válogatta az ajándékokat, többször is távol töltötte gyermekeitől az ünnepeket, az őt ért tragédiák után pedig élete végén számára már nem létezett a karácsony.
Erzsébet királyné 1837-ben éppen szenteste napján jött a világra. Hogy a Sisi-filmek vidám, családcentrikus apaképétől mennyire távol állt valójában Miksa bajor herceg, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a friss apuka január második felében keleti utazásra indult. A későbbi császárné életében több olyan karácsony volt, ami nem képeslapra illő.
Ha tehette, Gödöllőn ünnepelt
Sisi gyermekkori karácsonyairól nem sok információval rendelkezünk. Azt tudjuk, hogy a család a téli időszakra beköltözött Possenhofenből Münchenbe, és ott töltötték az ünnepeket is.
„Ferenc József azonban jegyességük alatt többször is meglátogatta Erzsébetet, 1853-ban pedig menyasszonya családjával töltötte az ünnepeket – kezdi Vér Eszter Virág történész, a Monarchikum Kutatócsoport egyik tagja. Az ifjú uralkodó édesanyjának, Zsófia főhercegnének küldött leveleiben így ír: »Az anyósoméknál Münchenben az ajándékozás pompázatos volt. Én Sisi már ismert portréját kaptam, ami tényleg szép, és nagy örömet okozott. Az én ajándékaim, különösen a portrém, amelyet itt általában mindenki nagyon élethűnek talált, nagyon megörvendeztették Sisit; akárcsak a rózsakoszorúja csokorral, amelyet holnap felvesz egy bálra, amelyet az örömszülők adnak, és ezek itt, ahol az efféle virágok nem honosak, nagy feltűnést fognak kelteni.«”
Bár a leendő anyós, Zsófia gondosan összeválogatta az Erzsébetnek szánt ajándékokat, többek között ékszereket is, de joggal aggódott, hogy a szinte még gyerek Sisi mennyire alkalmas a „nemzet anyjának” szerepére.
Az Erzsébet és anyósa közti feszült viszony később abban is megmutatkozik, hogy a császárné – amikor csak tehette – az ünnepeket nem Bécsben, hanem máshol töltötte.
Természetesen volt egy formálisabb és egy intimebb része is a karácsonynak, de az is mutatja, hogy az uralkodócsalád ünnepe mennyire nem a meghitt hangulatról szólt, hogy legkisebb lányuk, Mária Valéria akkor ébredt rá – erről naplóbejegyzései tanúskodnak –, hogy a karácsony milyen is lehet, amikor már saját családot alapított. Az sem jelentett könnyebbséget, hogy Sisi december 24-én ünnepelte a születésnapját, amivel hivatalos kötelezettségek is jártak. Ám ezt rendszerint úgy oldották meg, hogy például az újévi jókívánságokkal érkező országgyűlési küldöttek utólag köszöntötték a császárnét születésnapja alkalmából.
Sisi nem ért haza karácsonyra
Egy anya számára nehezen elképzelhető, hogy távol töltse a karácsonyt a gyermekeitől, ám ez az uralkodói családban többször előfordult.
„1856 telén például észak-itáliai szemleútjukra a császári pár csak a nagyobbik gyermeküket, Zsófiát vitték magukkal, a kisebbik, Gizella Bécsben maradt – avat be Vér Eszter Virág. Ferenc József azonban elragadtatással írt a velencei karácsonyról édesanyjának.
»A fenyőt a botanikus kertből hoztuk, ez itt külhoni növény, és egyéb szép dolgokat is hoztunk, amit csak találhatni errefelé. A kicsi nagyon eleven volt.«
1865-ben viszont Sisi volt az, aki az udvartól és családjától távol, a szüleivel ünnepelt.
„Máig nem tisztázott, hogy mi történt, de tény, hogy az eredeti terv szerint férjével decemberben Pest-Budára utazott volna, hogy Ferenc József megnyissa a magyar országgyűlést – folytatja a történész. Ám Magyarországra már az uralkodó egyedül érkezett, a császárné pedig szinte ezzel egy időben távozik az udvarból. Akkoriban házasságuk konfliktusokkal terhelt, és bár a korabeli lapok azt írják, hogy Erzsébet egészségügyi állapota miatt nem vehet részt a magyarországi látogatáson, az igen árulkodó, hogy az uralkodó kimondottan kéri, hogy Münchenben ne legyen hivatalos fogadás felesége érkezésekor. Bár korábban Erzsébet azt ígérte Gizellának és Rudolfnak, hogy hazatér az ünnepekre, ám végül a bajor fővárosban maradt, és csak később, december 30-án érkezett Bécsbe.”
A Gödöllőn és Budán töltött karácsonyokról Sisi udvarhölgye, Festetics Mária naplóiból és a császári gyerekek egyik tanítója, Rónay Jácint visszaemlékezéseiből tudunk többet.
„A legkisebb gyermek, Mária Valéria érkezésével az uralkodópár sokkal inkább ki tud teljesedni a szülői szerepben, hiszen az ő nevelésébe Zsófia főhercegné már nem vonódik be.
Az is kiderül, hogy Erzsébet a szeretteinek nagy gondossággal válogat ajándékokat, maga szeret vásárolni; míg Ferenc József elfoglaltságai miatt gyakran pénzt ad inkább ajándékba, vagy környezetére bízza a választást.
Mária Valéria gyermekkorában karácsonykor rendszerint különböző (tanárai által betanított) műsorokkal – énekkel, szavalással – lepte meg szüleit.”
Az utolsó ajándék
Szintén a legkisebb gyermek naplóiból tudjuk azt is, hogy az ünnepek ismét feszültté válnak az 1880-as években, amikor Rudolf trónörökös feleségül veszi Stefániát, aki nem érzi jól magát a belgától némileg eltérő szokások között a Habsburg-udvarban, és a család sem fogadja be.
Mária Valéria arról is ír, mennyire elégedetlenek sógornője megjelenésével: „Stefánia valóságos toronyként emelkedett a magasba mellette; nagy volt, kövér, sárga és szőke, s valami szörnyűséges, fehér atlaszból varrt ruhát viselt” – jegyzi fel elmarasztaló kritikáját naplójában az 1882. december 23-i családi vacsoráról. „1888-ban Rudolf trónörökös Heinrich Heine örököseitől megvásárol néhány eredeti kéziratot ünnepi ajándékként, amellyel meglepi édesanyját, ám Erzsébet nem értékeli ezt az erőfeszítést. Sokkal inkább lefoglalja Mária Valéria karácsonyi eljegyzése.”
Akkor még nem tudta, hogy ez az utolsó együtt töltött ünnep: Rudolf januárban véget vet életének 17 éves szeretőjével, Vetsera Máriával együtt Mayerlingben.
Erzsébetet mardossa az önvád, hogy nem vette észre az intő jeleket. Fia halála után úgy döntött, hogy többé nem szeretne ünnepelni.
A császárné hosszú utazásokat tesz szárazföldön és vízen, általában a családi ünnepek idején is távol marad: egészségügyi kúrákat vesz, átszeli Európa számos országát, és eljut Észak-Afrikába is.
Az egyedül maradó Ferenc József lányaival tölti az év végi ünnepeket. Erzsébet bolyongásai azonban azt jelentik, hogy a közvetlen személyzete, udvartartása sem ünnepelhet, csak esetenként titokban – erről is árulkodnak környezetének, valamint férjének levelei. Ám próbálnak mindannyian alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, a császárné igényeihez, amihez Sisi élete végéig ragaszkodik.
Ha kíváncsi vagy, ki volt Ferenc József szeretője, és milyen viszonyban volt az illető hölggyel Sisi, olvasd el ezt a cikkünket is.
