Ezért hoz ajándékot éppen december 6-án a Mikulás – nem véletlen, hogy máshol karácsonykor érkezik

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szent Miklós nevét – ha másként nem, hát Mikulásként – mindenki hallotta már sokszor, függetlenül attól, hogy vallásos-e. De hogyan lett püspökből a gyerekek kedvenc piros ruhás alakjává ez a szent? És miért két különböző időpontban hoz ajándékot az angolszász és az európai országokban?

Mürai Szent Miklós azt a tevékenységét, amelyért a legtöbben ma tisztelik, a modern kori Törökország akkoriban még görögajkú népek lakta területén fejtette ki. Ahhoz képest, hogy milyen nagy szerepet tölt be családok tömegének minden egyes decemberében, meglepően kevés dokumentált részlete van életének. Az bizonyosnak látszik, hogy

fiatalon Palesztinába és Egyiptomba is zarándokútra ment, később pedig Mürában emelkedett püspöki rangra,

de még azt sem tudjuk pontosan, hogy a harmadik század végén vagy a negyedik század elején született. 

Szent Miklósra a szegények jótevőjeként emlékezik az egyház: a nevéhez kötött jótéteményekről ugyanakkor konkrét bizonyítékok nem maradtak fenn. Olyannyira, hogy volt idő, amikor még puszta létezését is megkérdőjelezték, felvetve, hogy talán egy legenda az alakja.

Mikulás öltözéke a szent jellegzetes ruházkodásából fakad
Fotó: clsgraphics / Getty Images Hungary

Bárhogyan is legyen, a nevéhez kapcsolhatóan fennmaradt történetek tanúsága szerint segített egy igen szegény családnak abban, hogy mind a három lányuk megfelelő hozománnyal rendelkezzen, így férjhez mehessen – ezzel könnyen lehet, hogy a prostitúciótól mentette meg őket. A róla szóló történetek szerint a jó püspök a lányok lábbelijébe dobta a nekik szánt pénzt, innen ered a gyerekeket évente egyszer cipőpucolásra serkentő tradíció a Mikulás ajándékaival.

Idézőjel ikon

Miklós állítólag a nyitott ablakon keresztül hajította be a pénzeszsákokat, azok pedig véletlenszerűen kerültek a cipőkbe.

A szent sok jót tett

Mindezt ráadásul nem egyházi pénzből tette a szentté avatott férfi. Családi örökségét használta fel, arra, hogy a betegek, a szegényeket, a rászorulókat segítse. A hitéért még a börtönt is megjáró Miklós részt vett a niceai zsinaton is, majd 343 vagy 346 december 6-én hunyt el Mürában.

Abban a katedrálisban temették el, amelynek vallási vezetője is volt, a legenda szerint pedig koporsójában egy különleges, gyógyító erővel bíró por, a Bibliából máshonnan is ismert manna jelent meg. Ez csak növelte kultuszának terjedését, ünnepnapja pedig halálának napjára került. Ezért kapnak ma édességet és apró játékokat a gyerekek világszerte december hatodikán.

Ami a Mikulás öltözékét illeti, az is a szenttől ered: állítólag piros öltözéket viselt, és hosszú, fehér szakálla volt. A legendák szerint szerette megajándékozni a gyerekeket: Amerikában ez az attribútuma tette ő Jézuska helyett a karácsonyi ajándékok hozójává. 

Az már más kérdés, hogy hogyan lett belőle az évszázadok során rénszarvasszánon ülő jótevő…

A Mikulás nálunk nem a karácsony jelképe
Fotó: RubberBall Productions / Getty Images Hungary

A Mikulás szerepe változott

Kultusza elkezdődött már a hatodik században, és a középkorban is kitartott, azonban a reformáció nagy változást hozott. A protestánsoknál nincs jelen olyan szentkultusz, mint a katolikusok körében. Az utóbbiak az örök élet elnyerése érdekében a szentekhez is imádkozhatnak, közbenjárásukat kérik a számukra fontos ügyekben, miközben a protestánsok hite szerint erre nincsen szükség. A megváltást Jézus kereszthalála hozza el, ő megtett minden égi szempontok szerint lehetségeset értünk,

Idézőjel ikon

a szentek segítsége már nem szükséges.

Szent Miklós kultusza ugyanúgy kopni kezdett a protestáns felekezetekben, ahogyan a többi szenté is – a protestantizálódó országokban tehát csökkent a december eleji ünnep jelentősége is. Az év végi ajándékozás is átkerült karácsonyra. Az Újvilágot benépesítő emberek nagy része protestánsként érkezett Amerikába, elterjesztve a karácsonyi ajándékozás szokását, megteremtve egy új alakot: Karácsony apót. Ez a figura alakult át Szent Miklós keveredve az amerikaiak karácsonyi meglepetéseket hozó Mikulásává, s azt sem kerülhette el, hogy alakja kommercionalizálódjon, így például egy üdítős kamion volánja mögé ültessék.

Így lehetséges tehát, hogy hasonló névvel illetjük, de egészen más figurát képzelünk Mikulás mögé hazánkban és Amerikában. A képletet persze a szocialista idők vallástalanított Télapója tovább bonyolítja, de ez már egy egészen más történet…

Kell-e Mikulás és Jézuska egy gyereknek? Erről is írtunk.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.