Lehetséges, hogy a 21. század felfedezte a régen elveszettnek hitt Mikulás-sírt.
A Télapó vagy Mikulás a világ egyik leghíresebb alakja. Minden gyermek várva várja december éji titkos akcióját – ki 5-én, ki 24-én. A legnépszerűbb, piros ruhás, fehér szakállas, kedélyes öregúr ábrázolásának elterjedését és berögzülését többek között a Coca-Cola reklámkampányának köszönheti, és amúgy senkinek sem kell igazán bemutatni. Azt is mindenki tudja, hogy egy valós személy ihlette meg az alakját: a 3. században született és 4. századig élő Mürai Szent Miklósról, Myra püspökéről mintázták. Viszont azt tudtad, hogy a 21. században vélhetően meg is találták a sírját?
Törökország területén nyugodhatnak Szent Miklós maradványai
Nemhiába vált az ajándékozás mesebeli alakjává Mürai Szent Miklós emléke, hiszen a talán leghíresebb legendája szerint arannyal teli erszényt ajándékozott titokban egy éjjel Myra város egyik elszegényedett nemesének, akinek három lánya, azonban nulla hozományra elegendő vagyona volt (és nem mellesleg prostitúcióba kergette volna emiatt a lányait). Anonim adományából férjhez mehetett a nemes legidősebb lánya, Szent Miklós pedig a következő két évben is megismételte ezt az akcióját, így a másik két lány is férjhez tudott menni.
Ugyan Mikulásfalvát Lappföldön találhatják meg a fiatal és idősebb rajongók, ahol különböző karácsonyspecifikus időtöltési lehetőségekbe is belekóstolhatnak, Mürai Szent Miklós Törökország területén élt. Történelmi feljegyzések szerint maradványait a róla elnevezett templomban földelték el, tehát az antalyai tartománybeli Demre város Szent Miklós-templomában, azonban a pontos nyughelyet korábban nem ismerték. Tovább bonyolították a helyzetet azok a pletykák, melyek szerint a középkorban itáliai kereskedők meglovasították a szent csontjait.
21. századi ásatások, 4. századi csontok?
Azonban egy 2017-es felmérés közben, amelyet az ősi templom felszíne alatt végeztek, egy egészen addig felfedezetlenül maradt, érintetlen síremléket talált az antalyai műemlékvédelmi hatóság, melynek vezetője Cemil Karabayram volt. Korábban azért maradhatott észrevétlenül a síremlék, mivel közvetlenül fölötte díszes mozaikkal volt kirakva a talaj: ezeket egyenként kellett volna eltávolítani, hogy ennek a szépsége ne lássa kárát a feltárásnak.
Az ásatás vezetője, Sema Dogan professzor és Cemil Karabayram is abban reménykedtek, hogy ez a felfedezés megújult lendületet adhat a Demre városába áramló turizmusnak. Ugyan már van egy népszerű Mikulás-múzeumuk egy másik régi templomban, amelyben egy Szent Miklósnak emléket állító szarkofág is van, azonban a még több turista gondolata bizonyára kecsegtető kilátásokkal bírhat számukra.
Ki tudja, talán innentől kezdve nem a Mikulásnak, hanem Szent Miklós szelleméhez, Demre városába kellene címezni a gyerekek kívánságlistáját december előtt?
