Felnőttként úgy emlékszik vissza az ember, hogy gyerekkorában a tél szerves része volt a hóemberépítés, hógolyózás, szánkózás – azaz általában véve a havazás. Az utóbbi években viszont ritkán adódott ezekre lehetőség.
Az északi féltekén évtizedenként átlagosan 5 nappal csökkent a hóborítottság az elmúlt 90 évben, különösen 1980 óta, de a különböző régiókban ez persze egészen eltérő lehet – olvasható a Másfél fok tanulmányában.
Ahogy Kis Anna meteorológus írja, a magyarországi téli átlaghőmérsékletben az elmúlt 120 évben nagyon enyhe (statisztikai szempontból nem szignifikáns) emelkedés látszik, de az elmúlt kb. 40 év teleinek hőmérséklet-emelkedése már megközelítette a 2 °C-ot.
Az évtizedes skálán történő vizsgálatok rámutattak, hogy szinte minden évtizedben előfordult egy kifejezetten hideg (talán sokan emlékeznek még 2017 januárjára) és egy igen enyhének mondható tél is. A téli csapadék mennyisége egy kisebb mértékű növekedést mutatott az elmúlt években, ami mellett a középhőmérséklet emelkedése összességében nem eredményezett jelentős változást a havazást tekintve.
Érdekesség, hogy az 1981‒2010-es időszakot tekintve a hótakarós napok országos átlaga 47 nap, de ez az érték nagy változékonyságot mutat az egyes években: 2007-ben 18 ilyen nap fordult elő, míg 1996-ban 89 nap.
5 magyar város, nagyfokú változékonyság
Szombathelyen, Szegeden és Pécsett az 1931‒1940, 1941‒1950 és 1961‒1970 évtizedek voltak kiemelkedőek havazás szempontjából. Budapesten és Debrecenben a 2000 utáni évtizedekben volt a legalacsonyabb a hómennyiség, de a havas napok számában nincs csökkenő tendencia. A téli átlaghőmérsékletet tekintve szembetűnő, hogy az 1961‒1970-es évtized hűvösebb volt, amelynek hatása a téli napok magas számában és a téli, átlagosnál több hómennyiségben is megjelenik. Azóta a vizsgált városok mindegyikében, szinten minden évtizedben a havazás csökkenése figyelhető meg, azaz a téli átlagos hómennyiség és a havas napok téli száma is kevesebb lett az 1961‒1970-es értékekhez képest.
Ha az utóbbi 4 évtized teleit hasonlítjuk össze, akkor a hómennyiség valóban csökkenést mutat, azonban ha az elmúlt 20 évet tekintjük, nem egyértelmű a változás iránya.
Az elmúlt 20 évet külön megvizsgálva változékonyságot mutat a havas napok száma: néhány télen kifejezetten alacsony volt a havazás előfordulása, míg például a 2017/2018-as tél az ötödik legtöbb havas nappal rendelkezik 2000 óta.
Az elmúlt 10 év országos adatait tekintve a legvastagabb hótakaró értéke is változékonyságot mutat, amelyre nem illeszthető semmilyen trend. A legtöbb évben Kékestetőn regisztrálták a maximális hóvastagságot, a 2017-es értéket viszont Bánkúton jegyezték fel.
Karácsonykor jobban hiányzik nekünk a hó, de a klímaváltozás ennél bonyolultabb
A fenyőillat, a meghitt családi légkör, a fényes dekoráció, a mézeskalács, a szaloncukor és az ajándékok mellett a havazás az, amit általában egy idilli karácsonyhoz társítunk. Az ünnepek közeledtével ezért jobban figyelünk az időjárás-előrejelzésre, és izgatottan várjuk, vajon lesz-e hó.
A vizsgált városokban a legtöbb fehér karácsony az 1960-as és az 1990-es években fordult elő, 2010 után pedig a hó nélküli ünnepek váltak jellemzővé.
Összefoglalva tehát csupán egy, látszólag mindenki számára világos termékkapcsolás (globális felmelegedés – fehér karácsonyok hiánya) kiemelésével nem adhatunk magyarázatot egy rendkívül összetett rendszer működésére. A szakértő szerint mindössze az mondható el nagy bizonyossággal, hogy a globális éghajlatváltozás sokkal több ponton befolyásolja az életünket, mint hogy esik-e hó december 24-én, vagy sem.
