Ezért van Magyarországon két karácsony

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nem csak településnevekben él többféleképpen a karácsony, egyik kedvenc, gyermekkori énekünk is így kezdődik: „Kis karácsony, nagy karácsony...”. Utánajártunk, miért van Magyarországon két karácsony, és melyik mit jelent.

A keresztény hagyományok szerint a karácsonyi ünnepkör december 24-én, a szentestének is nevezett karácsony vigíliájával, azaz előestéjével veszi kezdetét, azonban nem ez a kis karácsony. Az ünnep egyházi vonatkozása miatt kezdődik egy estével hamarabb, hiszen a katolikus hagyományok szerint minden nagyobb eseményre már az előző nap végén elkezdik felkészíteni lelküket a hívek. 

Egy hét telik el a két karácsony között

Egy olyan országban, ahol több mint ezer éve nem csak a nyugati, de a keleti kereszténység is megvetette lábát, könnyen rá lehetne fogni az időszámítási különbségekre a két karácsony létét. Hiszen míg a Róma fennhatósága alá tartozó római katolikus egyház, illetve az ortodoxia december 25-ét tekinti karácsony első napjának, a görögkeleti keresztények január 7-én ünneplik a Megváltó születését.

A római katolikus liturgia szerint már szenteste, azaz karácsony vigíliáján megkezdődik az ünnep
Fotó: Fortepan / Hámori Gyula

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték. Évszázadokig január 6-án, vízkereszt napján emlékeztek meg Krisztus születéséről. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el végleg a vízkeresztétől, és kapott saját ünnepnapot. Az akkoriban népszerű Mithrász-kultusz ugyanis ezen a napon tisztelgett a Napisten születésnapja és a sötétség feletti győzelme előtt.

Idézőjel ikon

A hasonló szimbolika miatt a két ünnep összehangolása során új eszmeiséggel látták tehát el a régóta ismert pogány ünnepet.

Két ünnep van Magyarországon is

A karácsonyi ünnepkör már jóval korábban, négy héttel karácsony napja előtt kezdetét veszi, ezt nevezzük adventnek. December 25-26. a magyar néphagyomány szerint a nagy karácsony időszaka, január elseje, az új év kezdete pedig az úgynevezett kis karácsony, ami a katolikus liturgikus szokásrend szerint karácsony nyolcadának felel meg.  

A katolikus egyház ugyanis a legnagyobb ünnepeit nemcsak egy nappal korábban, az ünnepnapok vigíliáján, hanem azt követően, nyolc napon át, azaz oktávával ünnepli.

A nyolc nap különbséggel megült nagy és kis karácsony között eltelt idő ráadásul már Jézus születésének idejében is kiemelt szerepet játszhatott, hiszen a zsidó hagyomány szerint a fiúgyermekek rituális körülmetélésének szertartását is éppen a születés utáni nyolcadik napon végzik el. 

Galeotti középkori feljegyzései szerint

Idézőjel ikon

„Januárius elsején, Krisztus körülmetéltetése napján, szokás a magyaroknál strenát, azaz ajándékot adni a beállott év jókívánásáért. A királytól úgy kérik ezt, hogy ki-ki mestersége szerszámait nyújtja felé...”.

Magyarország utolsó királya, IV. Károly 1914 karácsonyán megajándékozta a katonák gyermekeit
Fotó: Fortepan / Országos Széchényi Könyvtár

Bőségvarázslatokkal az új év sikeréért

A karácsonyi ajándékozás tehát nem egy később felvett szokás, hanem egy igazán mélyen gyökerező néphagyomány, ami a Néprajzi Lexikon szerint ráadásul egészen a múlt századig élt. A béresek és cselédek uruk elé járultak, aki lehetőségeihez mérten ajándékokkal, tojással, kolbásszal, terményekkel látta el őket január első napján.

Az új év kezdetéhez más népszokások is kapcsolódtak, a tél lassú elmúltát hangoskodással, zajkeltéssel igyekeztek elősegíteni, ostort csattogtattak, kolompoltak. A következő év sikere érdekében igyekeztek különféle bőségvarázslatokkal megtámogatni a remélt jó termést, a gyerekek a házak előtt a zsebükből búzát szórtak a földre, a regösökkel együtt járták a falvak házait. 

Idézőjel ikon

Újesztendő, vígságszerző most kezd újjulni,Újjuláskor víg örömmel akkor hirdeti,Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni.Legyetek hát az Istennek igaz hívei.

– énekelték.

A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (az Ige) örök születését, a hajnali pásztorok miséje a megtestesült ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.

A karácsonyt megelőző hetek egyik ősi, magyar szokásáról ide kattintva olvashatsz tovább

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.