Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A karácsonyt december 25-én ünnepeljük, és a közvélekedés szerint ekkor született Jézus. A dolog azonban nem ennyire egyértelmű – nézzük, mit mond erről a tudomány.
Az Újszövetség négy evangélistája, Márk, Máté, János és Lukács sok mindent leír Jézus születéséről. A bibliai történetet szinte mindenki ismeri, ám a kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés: tudományos módszerekkel mit deríthető ki Jézus születésének pontos idejéről.
Ezt tudjuk Jézus születéséről a Bibliából
A Bibliából sok minden kiderül a Megváltó megszületésének körülményeiről. Tudjuk, hogy Augusztusz császár rendeletben adta ki, hogy össze kell írni birodalma minden lakóját. „Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott” – írja Lukács.
A Szentírásból az is kiderül, hogy az Úr angyala pásztoroknak jelent meg, és hírül vitte nekik: „Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában”. Ugyancsak jelet kaptak a napkeleti bölcsek, akik Jeruzsálembe érve így kérdezősködtek:
„Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat”.
Heródes király ettől megijedt, és megpróbálta rávenni a bölcseket, hogy jelentsék neki, merre található a gyermek. Miután hódoltak Jézus előtt, és megajándékozták, álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, hanem más úton térjenek vissza hazájukba.
Ezután jelent meg Józsefnek álmában az angyal, és figyelmeztette: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni.” Így történt, hogy amikor Heródes rájött, hogy a bölcsek átverték, és haragjában elrendelte: Betlehemben és környékén minden fiúgyermeket meg kell ölni kétéves korig, Jézus nem esett áldozatuk a mészárlásnak. József, Mária és Jézus csak akkor tért vissza Egyiptomból, amikor az Úr angyala Józsefnek álmában azt mondta:
„Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek!”
Tudósok szerint korábban születhetett
Alapvetően ezek a legfontosabb információk Jézus születésének idejéről és körülményeiről. Pontos dátum persze nem derül ki az eseményről, ám tudósok különféle módszerekkel próbálták ezt meghatározni.
Akadtak kutatók, akik Heródes halálnak időpontjából indultak ki. Az ugyanis kikövetkeztethető a Bibliából, hogy Heródes nem sokkal az Aprószentek meggyilkolása után maga is elhunyt. A római történetírók többsége az időszámításunk előtti 4-re teszik a király halálát, így szerintük Jézusnak ez előtt kellett születnie. Persze akadnak olyan tudósok is, akik kétségbe vonják a mészárlás tényét, mondván: a Bibliát leszámítva se zsidó, se keresztény, se római források nem támasztják alá, hogy megtörtént.
Mások a bölcseket vezérlő csillag megjelenését próbálták meghatározni. Colin Humphreys csillagász például úgy gondolta, hogy valójában egy lassú mozgású üstökösről lehetett szó – például arról, amelyet korabeli kínai tudósok az időszámításunk előtt 5-ben jegyeztek föl. Noha ezt az elméletet azóta megcáfolták, Humphreys mellett mások is gondolkodtak hasonlóan. Akadtak kutatók, akik a Vénusz és a Jupiter, mások a Szaturnusz és a Jupiter együttállásának gondolták.
Ebben az időben előbbi időszámításunk előtt 2 júniusában, utóbbi időszámításunk előtt 7 októberében következett be.
Nem decemberben történhetett
Megint más tudósok azt próbálták meghatározni, hogy az év melyik szakában születhetett Jézus. Többen érveltek amellett, hogy semmiképp sem következhetett ez be télen. Ezt támasztja alá Augusztusz rendelete: sokak szerint valószínűtlen, hogy az amúgy is meglehetősen népszerűtlen intézkedést télre időzítette volna a császár, amikor sokkal nehezebb és veszélyesebb akár több napig tartó utazásra vállalkozni. A tél ellen szól egy másik részlet is Lukács evangéliumából:
„Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat.”
Sokan érvelnek azzal, hogy a pásztorok télre állataikkal együtt fedett helyre húzódtak, és általában csak márciustól november közepéig éjszakáztak a szabad ég alatt.
Mások Jézus halálnak időpontjából próbáltak visszafelé számolni. A tudósok többsége szerint ez az időszámításunk szerinti 33-ban következhetett be. Előtte Jézus három és fél éven keresztül tanított és gyógyított, így e szerint a számítás szerint születése időszámításunk előtt 2 kora őszére eshetett.
A születés évében tehát nincs konszenzus tudományos körökben, ám abban a legtöbben egyetértenek: nem decemberben került rá sor. Hogy alakult hát úgy, hogy Jézus születését, karácsony ünnepét december 25-én ünnepeljük? Sokak szerint azért, mert így a keresztény ünnep „bekebelezhette” a már létező pogány rítusokat: a téli napfordulót és a szaturnáliát, a római napisten, Szaturnusz ünnepét.
Idén ősszel avatták boldoggá Bódi Magdit – a fiatal lány a szovjet megszálló katonákkal is szembeszállt, hogy megőrizze szüzességi fogadalmát.
