Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A karácsony bár a kezdetekben kizárólag keresztény ünnepnek indult, az évek során az emberek különféle hagyományokat teremtettek hozzá világszerte. Némelyek számunkra elég szokatlanok, olykor viccesek, néha pedig meghökkentők. Például ezek.
Amíg nálunk leginkább a fényekről, a nagy családi találkozásokról, a még nagyobb ünnepi vacsorákról és a teli hasról szól a karácsony, addig a világ több országában vicces szokásokról. Amíg várjuk a havat, lesz időnk megismerkedni ezekkel a mosolyra fakasztó, külföldi hagyományokkal.
Szarvas helyett kecske Svédországban
Bár Svédország kapcsán leginkább a jávorszarvasok jutnak eszünkbe, egy karácsonyi hagyományuk főszereplője azonban egy kecske. Méghozzá egy ünnepi, amelynek hagyománya a 11. századig nyúlik vissza.
Már akkor említést tesznek ugyanis egy embernagyságú kecskefiguráról, amelyet nem más, mint Szent Miklós vezetett.
A Yule Goat, vagyis a karácsonyi kecske azonban sokat változott az idők folyamán. A 19. századra a korábbi ördögi tulajdonságokkal felruházott állatból jóságos kecske lett, „jelmezét” fiatal férfiak öltötték magukra, hogy nagy csoportokba verődve ajándékokat követeljenek és csínyeket kövessenek el.
Ma már jellemzően azonban senki sem hord kecskeruhát, az állatok hagyományos karácsonyi díszként, a karácsonyfán foglalták el a helyüket a modern történelemben.
A nagyobb városokban persze elkészítik a figurák óriási változatait szalmából, amelyeket piros szalagokkal díszítenek. A leghíresebb közülük a gävlei kecske, amelyet 1966 óta minden évben, advent első napján felépítenek a város főterén. Az ünnepi figura azonban nem mindig tart ki az ünnepekig, ugyanis valaki mindig felgyújtja vagy megrongálja. 2019 decemberéig 37 alkalommal sérült meg a kiállított ünnepi szalmakecske.
Korcsolyával a caracasi templomba
A venezuelai fővárosban, Caracasban tömegek indulnak görkorcsolyával a misére minden év karácsonyának reggelén. A mintegy 70 százaléknyi katolikust számláló Venezuela e hagyománya mára olyannyira meghonosodott, hogy a város megannyi utcáját már reggel nyolctól lezárják a forgalom elől, hogy a korcsolyázó gyülekezet biztonságosan eljuthasson a templomba. A legenda szerint a gyerekek úgy fekszenek le, hogy egy madzagot kötnek a lábujjuk köré, amelynek másik vége kilóg az ablakon. Ahogy a többi korcsolyázó elgurul, megrángatják a madzagot, jelezvén, hogy ideje felvenni a korcsolyát.
Hogyan kerül egy savanyú uborka a fára Németországban?
Miután úgy tartják, hogy a ma világszerte elterjedt karácsonyfa-hagyományt a 16. században Németországban kezdték el, így nem meglepő, hogy náluk vannak még más, számunkra ismeretlen szokások is.
Például az, hogy a fa öltöztetői a fenyő ágai között elrejtenek egy savanyú uborkát, és amelyik gyermek megtalálja, az ajándékot kap.
Egyesek szerint ez a hagyomány talán mégsem német, az ünnepi uborkát sokkal inkább tulajdonítják a spanyoloknak. A legenda szerint két, bentlakásos iskolából hazautazó kisfiút egy gonosz fogadós savanyúságos hordóba tett, akiket a hős Szent Miklós mentett meg és élesztett újra – ennek emlékére lóg ma is ez a karácsonyi savanyúság a fán. Egy harmadik legenda szerint az uborka hagyománya egy amerikai polgárháborús katonához köthető, akit az éhhaláltól az mentett meg, hogy karácsonyeste uborkát evett.
Egy emberre éhes macska Izlandon
A gigantikus méretű karácsonyi macska megjelenése egyet jelent a karácsonyi szezon kezdetével az izlandi fővárosban. A reykjavíki Lækjartorg téren felállított, cseppet sem barátságos, öt méter magas és hat méter hosszú cica ugyanis az egyik legismertebb ünnepi lény, ha úgy tetszik, szimbólum.
A hagyomány szerint a fekete macska megeszi azokat, akik nem kapnak új ruhát az ünnepre.
Ezzel valójában az embereket ösztönzik arra, hogy végezzék el a házimunkát, hogy ha csak egy pár új zoknit vagy valami apró ruhaneműt is, de kapjanak.
Lámpásfesztivál a Fülöp-szigeteken
A szeptembertől januárig tartó ünnepségeikkel a Fülöp-szigetek tarthatná a világ leghosszabb és legpazarabb karácsonyi szezonjának rekordját. San Fernando városában minden évben a szentestét megelőző szombaton rendezik meg a Ligligan Parul Sampernandut, az óriási lámpásfesztivált, amely során számos falu versenyez egymással azért, hogy gyönyörűbbnél gyönyörűbb papírlámpásokat készítsenek.
A bambuszból vagy papírból készülő karácsonyi lámpások a kezdetekben fél méter átmérőjű, japán origamipapírból készült egyszerű alkotások voltak, amelyeket gyertyával világítottak meg.
Ma már azonban az élénk színű, világító csodák mérete akár a hat métert is elérheti, amelyeket elektromos izzókkal világítanak meg. Nem csoda, hogy az egész világ e fesztivál csodájára jár.
Furcsa figurák a betlehemben
Karácsony közeledtével megszaporodnak a kakáló figurák a spanyolországi katalán régióban. Ennek egyetlen oka van, mégpedig az, hogy ezek a furcsaságok már a 18. század óta hozzátartoznak az ünnepi hagyományokhoz. Noha a caganerek a katalán és valenciai szokások elengedhetetlen kellékei, Andorrában, a Baleár-szigeteken is találkozhatunk velük, sőt cacones, pastore che caca i cagoes néven még Murciában, Nápolyban és Portugáliában is láthatók a betlehemekben, azt jelképezve, hogy ürülékükkel megtermékenyítik a földet, emellett szerencsét és boldogságot is hoznak az előttünk álló évre.
A letolt nadrágos figura tipikus katalán sapkát, barretinát hord, és pipát tart a szájában, de az évek során a caganer olyan mértékben fejlődött, hogy manapság hírességek, politikusok, színészek, zenészek és futballisták képében is megjelennek.
Mindenhol gyertya ég Kolumbiában
A kis gyertyák napja – spanyolul a Día de las Velitas – Kolumbia egyik legnépszerűbb karácsonyi hagyománya, amelyre minden évben december 7-én este kerül sor Szűz Mária és a szeplőtelen fogantatás tiszteletére.
Ezen, a karácsonyi ünnepségek kezdetét jelentő, nem hivatalos állami ünnepen napnyugtakor háztartások millió gyújtanak gyertyákat és papírlámpásokat, amelyeket a tornácoktól az ablakokon és az erkélyeken át a templomokig és a terekig mindenhová elhelyeznek Kolumbia-szerte.
A gyertyák napjának egyik legismertebb szokása, hogy minden gyertyagyújtásnál kívánnak egyet, hogy országszerte reményekkel és jókívánságokkal indulhasson az ünnep.
