A karácsony ünneplése nem véletlenül olyan fontos számunkra: a hagyományok évről évre történő ismétlődése, a családi összetartás biztonságérzetet ad. Pont ez az, amit az utóbbi hónapokban annyira nélkülözünk. Sokan úgy próbálják visszaszerezni, hogy akármi is történjen, tökéletes karácsonyt szerveznek maguknak – és természetesen a gyereknek. No de jó-e erre ráfeszülni?
Plafonig érő fa, csillogó díszek, finomságoktól roskadozó ebédlőasztal, drága és szépen becsomagolt ajándékok a fa alatt, fehér ing, csengőszó, varázslat: ilyennek képzeljük az idilli karácsonyt. Amikor nem kell megmagyaráznunk a gyereknek, hogy a Jézuska miért nem hozott annyi vagy olyan minőségű ajándékot, mint tavaly. Amikor nem kell azon aggódnunk, hogy mikor találunk újra munkát, és mégis hol. Amikor nem féltjük annyira a nagyszülőket, hogy meg sem tudjuk őket hívni a lakásunkba, vagy el sem látogathatunk hozzájuk. Varga Krisztina pszichológus segítségével szedtük össze, milyen veszteségeket kell idén feldolgoznunk, s hogy vezényeljük le az év legfontosabb ünnepét ezek mentén.
Nem marad el az ünnep
Bár valóban nagyon fontosak számunkra a szokásaink és a karácsony meghittsége, a koronavírus-járvány miatt ezeket a hagyományokat szükséges újragondolni, átalakítani. Együtt vagyunk ebben a helyzetben, együtt oldjuk meg, együtt tervezzük meg a jelent, és terveket kovácsolunk a jövőre is – fogalmaz a pszichológus. A mosoly, az érintés, az ölelés, a derűs hozzáállás, a humor sokat segít abban, hogy e megváltozott helyzetet más színben lássuk. Nagyon nehéz év áll mögöttünk, és a várva várt karácsony is más lesz, mint az eddigiek voltak. A koronavírus miatt a családok egy részét veszteségek érték: megbetegedések, bizonytalanság, sokan elveszítették az állásukat, sokan anyagi problémákkal küzdenek. A legkisebbek is érzik a feszültséget, érzik, hogy más volt az idei év – tavasszal nem jártak óvodába, iskolába, most is előfordul, hogy nem mennek, nem szabad este 8 után kimenni az utcára, nem találkozhatnak úgy a barátaikkal, mint ezelőtt, maszkot viselnek az emberek.
Megváltozott a világ egy időre, másképp mennek a dolgok, és másképp alakulhat majd a karácsony is. Ahhoz, hogy idén is méltó módon ünnepelhessünk, nagyon fontos a változásokhoz történő alkalmazkodás, hogy olyan dolgokra fókuszáljunk, amelyeket hatalmunkban áll megváltoztatni. Reális elvárásokra, reális helyzetértékelésre van szükség, s a hagyományok egy részének megtartása és felerősítése mellett a másik részük megváltoztatása lehet a megoldás. Nem kell elengednünk őket, elég új köntösbe öltöztetnünk.
Így kommunikálj jól az idei karácsonyról
Amikor leülünk megbeszélni a kérdéseket, akkor lehet még meghittebb és még hasznosabb ez az alkalom, ha a 4 M, azaz a megértés, a magyarázat, a megnyugtatás és a megoldás is szerepet kap – teszi hozzá a szakértő. A gyakorlatban ez így fest:
- Megértés – Meghallgatjuk, és elfogadjuk azt, ahogy a gyerek érez. Legitimáljuk az érzéseit, azaz kifejezzük, hogy joga van például szomorúnak lenni. Ha hasonlóan érzünk, elmondjuk neki, ugyanakkor nem panaszkodunk.
- Magyarázat – Elmondjuk, hogy miért állt elő a helyzet, és hangsúlyozzuk, hogy ez az állapot véget fog érni. Nem tudjuk, hogy mikor, de biztosan véget ér. (Például megemlítjük, hogy orvosok, kutatók dolgoznak azon, hogy megtalálják a megoldást, vagy hangsúlyozzuk, hogy a vírushelyzet mindenkit érint, nem csak bennünket.) Fejezzük ki, hogy mindent megteszünk azért, hogy a saját helyzetünkön javítsunk, de amíg ez nem érkezik el, addig a gyerek megértésére és közreműködésére is szükség van.
- Megnyugtatás – Kifejezzük, hogy itt vagyunk, együtt vagyunk, és közösen találjuk ki, hogyan ünnepeljük idén a karácsonyt.
- Megoldás – Konkrét megoldási javaslatokat, módszereket dolgozunk ki közösen. Elmondjuk, hogy igen, idén a járvány miatt nem tudjuk meglátogatni a nagyit, de helyette felhívjuk vagy videocsetelünk vele. Rajzolunk neki egy szépet, írunk neki levelet, és elküldjük postán, hogy a fa alatt bonthassa ki karácsonykor, és együtt fogjuk megnézni a számítógépen keresztül, mit szól hozzá. Szintén jó ötlet lehet az, ha a családi vacsorához mindenki ugyanazt főzi a saját otthonában, és ugyanabban az időpontban bejelentkezünk a videocsetre és együtt állunk neki az ételnek, beszélgetünk közben.
Egy jó beszélgetés igazi megnyugvást hozhat
Akkor teszünk jót, ha ezek a beszélgetések meghittek, ha közben figyelünk a testi érintés feszültségűző hatására, és ha hagyjuk, hogy a gyerek feltegye a kérdéseit. Ilyenkor az ő saját fejlettségi szintjének megfelelően tudunk válaszolni – jegyzi meg a szakértő. Persze nem feltétlenül kell minden részletet elmondanunk, de amit mondunk, az mindenképp igaz legyen, a válaszok legyenek észszerűek. Tegyünk fel mi is kérdéseket, hogy lássuk, a gyerekünk megnyugodott-e. Beszéljük meg a problémát, hallgassuk őt figyelmesen, találjunk ki közösen alternatív megoldásokat.
Ha a vírushelyzet miatt elveszítettük például az állásunkat, vagy anyagi nehézségekkel állunk szemben, mondjuk el a gyereknek, hogy ez történt. Magyarázkodás helyett szorítkozzunk a tény egyszerű közlésére, és mondjuk el, hogy minél hamarabb igyekszünk megoldani a helyzetet. Ha panaszkodik emiatt a gyerek, fogadjuk együttérzéssel. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az igazán fontos dolgok nem kerülnek pénzbe. Kérdezzük meg tőle, tudna-e ilyen dolgokat mondani. Beszéljünk nyíltan arról is, hogy bizonyos dolgokról egy ideig le kell mondanunk, de egymás társaságáról nem. Tartsuk észben, hogy a vidámság, a reménykedés, a humor javítja az immunrendszer működését, hozzájárul az érzelmi jólléthez. Nem érdemes küzdeni a megváltoztathatatlan ellen, hanem inkább fordítsuk arra az energiánkat, hogy új családi szokásokat alakítunk ki. Már attól jobban érezhetjük magunkat, ha arra fókuszálunk, hogy miért vagyunk hálásak, nem pedig a hiányzó és a nem megvalósítható dolgokon tűnődünk.
Na jó, de mi lesz az ajándékkal?
Idén a legtöbb családnak nincs arra pénze, hogy ugyanolyan színvonalon tudjon ajándékozni, mint tavaly vagy az azelőtti években. A gyereknek viszont ezt nagyon nehéz megmagyarázni, főleg azoknál a családoknál, ahol az anyagiakkal, a drága játékokkal kompenzálnak a szülők. Ilyen esetekben a gyerek elvárja, hogy minden a régi kerékvágásban történjen. Ez azonban nem feltétlenül a legjobb, amit tehetünk – jegyzi meg Varga Krisztina. A gyerekek megajándékozásánál érdemes betartani a négylépéses szabályt: adjunk valamit, aminek nagyon örülne, mellé egy valamit, ami hasznos, egy valamit, amit viselni tud és egy valamit, amit olvasni. Emellett ajándékozzuk azt, amire a gyereknek leginkább szüksége van: szülői odafigyelést, együtt töltött időt. Persze ezt ebben a túlfeszített helyzetben, amikor a legtöbb szülő amúgy is feszült, nem könnyű megoldani. A gyerek pedig emellett azért ajándékot vár. Ezt is beszéljük meg a 4 M szabályai szerint. Magyarázzuk meg, hogy nehezebb anyagi helyzetben vagyunk, és később bepótoljuk azt, amit most nem tudunk adni. Keressünk kreatív ötleteket, készítsünk együtt társasjátékot, rengeteg lehetőségünk van egy bizonyos összeghatár alatt is – a játék, az oldott hangulat, a nevetés, az illatok, a díszek, a fények, a kellemes, halk zene nagyban hozzájárul az ünnepi hangulathoz.
Mi a helyzet akkor, ha a gyerek még hisz a Mikulásban és a Jézuskában?
Picit nehezebb a dolgunk kisebb gyerekekkel, akik eddig minden évben levelet írtak a Mikulásnak vagy a Jézuskának, és tőle kérték az ajándékokat. Ám erre is létezik megoldás. Inkább meséljük el, hogy idén a Jézuskának nagyon sok dolga van. Ő most arra figyel, hogy az emberek meggyógyuljanak, segít a doktor bácsiknak abban, hogy megtalálják a gyógyszert. Ezért elképzelhető, hogy nem tudja annyira pontosan elolvasni a leveledet, lehet, hogy nem fog mindenre emlékezni, lehet, hogy nem fogsz mindent megkapni. Ám ez nem azt jelenti, hogy soha, csak azt, hogy nem most. Ha még nem írta meg a levelet, ugyanígy kérhetjük arra is a gyerekünket, hogy inkább bízza a Jézuskára, idén mit fog neki hozni, és rajzoljon neki valami szépet.
Ajándékozzunk egy picit kevésbé feszült szülőt
Ha a nehézségek ellenére megpróbálunk lazítani, oldottabbnak lenni, könnyebben rá tudunk hangolódni az ünnepre. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a csatornákat, ahol le tudjuk vezetni a feszültséget, és aztán fel tudunk töltődni. Az online közösségek, a pszichológussal történő beszélgetés mind olyan dolgok, amelyek segíthetnek, de egy jó könyv, a zene, a séta, a relaxációs gyakorlatok, a lakás dekorálása szintén jó hatással lehetnek. Az a szülő, aki épp nem tud dolgozni, fordított helyzetbe kerülhet – folytatja a szakértő. Eddig nem volt idő, de volt pénz. Most viszont van végre idő, amiből fordítsunk magunkra is. Menjünk el sétálni, beszélgessünk más szülőkkel, de ne a problémákról. Az énidő azért fontos, mert az a feszültség, ami a szülőkben jelen van, akadályozza a beállítódás megváltoztatását. Ha megszabadulunk tőle, akkor képesek leszünk kihívásként kezelni a helyzetet, és megpróbálhatjuk megtalálni benne a pozitívumokat. Ha egyedül nem tudjuk megoldani a felmerülő problémákat, merjünk segítséget kérni!
