Zanza!

Korosztálytól függetlenül, számtalan nő problémája, hogy a vaginát hirtelen görcs rántja össze, a behatolás pedig lehetetlenné válik. A zavar okáról, gyógyulásról, orgazmusról és közösülés nélkül szeretkező párokról Molnár Tamás szexuálpszichológus mesélt.

A reakció a pislogáshoz hasonlítható, a szem felé közeledő tárgy hatására az ember reflexszerűen lehunyja a szemét, így védve azt. A problémától szenvedő nők nem képesek irányítani a görcsöt, hirtelen alakul ki.

A vaginizmus kortól függetlenül

A nemzetközi szakirodalom alapján a nők 17-20 százaléka küzd a szexuális zavartól, és bár minden korosztály érintett, a 26-35 év közötti nők közül kerülnek ki a legtöbben (54%); pontos adatokkal azonban nem lehet szolgálni: annak ellenére, hogy gyógymód létezik a problémára, rengeteg nő nem fordul szakemberhez, a zavart elhallgatja. Forrás: Womentc

Legsúlyosabb esetben a nő soha nem élt át szexuális közösülést, vagy az minden esetben fájdalommal jár, de előfordul, hogy a fizikai fájdalom helyett egy elementáris szorongás, pánik fogja el, eltaszítva ezzel partnerét.

Vaginizmus és az orgazmus

A zavar tüneteivel küzdő nők közül sokan képesek átélni az orgazmust, szexuálisan aktív életet tudnak élni, ha biztosak benne, hogy irányítani tudják a szexuális együttlétet, vagy tudják, behatolásra nem kerül sor; nincsenek orgazmussal kapcsolatos zavaraik, de az orgazmust közösülés nélkül tudják csak átélni. „Volt egy pár, akik hat éve voltak házasok, amikor felkerestek. Azt mondták, jó a szexuális életük, a harmadik beszélgetés alkalmával azonban kiderült, a nő még szűz, petting és orális szexszel elégítik ki egymást, behatolás nem történik” – meséli a szexuálpszichológus.

Okok, magyarázatok

„A vaginizmus egy felkiáltás: tudattalanul gyerek szeretnék maradni! Testi határaimat védenem kell!” – magyarázza a szakértő. Az átlagnál gyakrabban fordul elő a vaginizmus hátterében gyerekkori, serdülőkori szexuális molesztálás, esetenként nemi erőszak; megesik, hogy nem emlékeznek rá, és csak felnőttként, a terápián tárják fel a kiváltó okokat. A hüvely reflexszerű összezáródása egyfajta védelmi mechanizmus, ami a gyermekként elszenvedett bántalmakra adott megtanult reakció, a test a hüvely görcsével védi a testet a további traumától. A vaginizmus hátterében azonban nem kell, hogy minden esetben szörnyű trauma álljon, sőt. „Tudattalan félelem a felnőtté válástól, anyaságtól, elkötelezettségtől. Bizonytalanság a partnerben. Görcsösség. Ezek mind kiválthatják a zavart” – magyarázza a szakember, de a probléma felütheti a fejét egy fájdalmas szülés vagy súlyos műtéti beavatkozás után is, de sok esetben a pontos ok soha nem derül ki.

Fájdalmas közösülés

A vaginizmus nem összetévesztendő a fájdalmas közösüléssel, melynek nőgyógyászati okai (fertőzés, gomba, baktérium) is lehetnek. A szexuálterápia akkor tud segíteni, ha lelki okok húzódnak meg a háttérben. Például nincs eléggé izgalomban a nő, elégtelen a nedvesedése, vagy közösülés közben egyszer csak kiszárad. A nem megfelelő szeretkezési mód, előjáték hiányossága vagy a közösülés technikája is kiváltó ok lehet, vagy valamely lelki blokk állhat még a szeretkezés útjában.

Létezik megoldás

Míg korábban műtéti beavatkozással próbálták orvosolni a zavart, mert úgy hitték, a hüvely szűkössége a probléma tárgya, addig mára műtéti beavatkozások és gyógyszerek nélkül segítik leküzdeni a zavar reflexszerűségét. A kiváltó okok feltárása mellett érintettek nyugodt és biztonságos körülmények között, támogató partner segítségével gyógyulnak, melynek szükséges része egy olyan tárgy, amit a hüvely megtanul befogadni.

„A vaginizmus pszichoterápiájának, szexuálterápiájának legtöbbször elengedhetetlen része a technikai segédeszközökkel történő gyakorlás, hüvelytágító próbálkozások. Ilyen eszköz lehet a műfallosz, vagy vibrátor, de léteznek hüvelytágító kúpsorozatok is” – magyarázza Molnár Tamás. A gyakorlást addig kell csinálni, míg a felhelyezett kúp vagy segédeszköz mérete eléri a hímvessző méretét, és félelem nélkül be tudja fogadni azt. Ezt követően a partnerrel közösen is lehet próbálkozni, előbb az ujjak, majd a hímvessző behatolásával.

Köszönjük a cikkhez nyújtott segítséget Molnár Tamás szexuálpszichológusnak.

Blogmustra