Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A magyar futball történetének egyik legzajosabb botrányának főszereplői, a Fradi és az MTK játékosai állítólag 1926 húsvétján egymást rugdosták a labda helyett. Ám ez még csak az előzménye volt mindannak, ami később a pályán történt, és ami miatt végül milliós pénzbüntetést róttak ki három játékosra – igaz, koronában mérve.
„Mondjuk ki nyíltan: visszataszító, brutális, szégyenteljes dolog volt, ami húsvéthétfőn az Üllői úti sporttelepen MTK–FTC-meccs ürügye alatt végbement. A sport és a sportszerűség száműzve volt ebből az eseményből, s amit a két elit csapat művelt, kigúnyolása volt a játéknak, az igazi futballnak” – írta 1926. április 7-én a Budapesti Hírlap a Húsvéti Tornán történt botrányról.
A Húsvéti Serleg
Több mint fél évszázadon át, minden húsvétkor a négy legjobb focicsapat játszott körmérkőzéseket egymással, hogy húsvéthétfőn kiderüljön: melyikük nyeri meg az éves Húsvéti Serleget. A Húsvéti Tornát eleinte csak magyar futballcsapatokkal rendezték meg, később azonban külföldi együtteseket is bevontak a játékba. A négy legjobb csapatból kettő sosem volt meglepetés, hiszen az FTC és az MTK rendre képviseltette magát a húsvéti mérkőzéseken. Nem meglepő hát, hogy ők lettek a magyar foci első igazi botrányának a főszereplői is, miközben a Húsvéti Serlegért csaptak össze.
Igazi aranyérem a győzteseknek
1926 Húsvéti Tornáján is négy csapat indult nagycsütörtökön a kupáért: az 1914 óta veretlen MTK, az FTC, az Újpest, valamint a csehszlovák bajnok, a Slavia Praha. Végül a Fradi és az MTK bizonyult a legjobbnak, így ők küzdhettek meg a Húsvéti Serlegért. Nagy volt a tét, mert ahogy Az Est című lap is beszámolt róla,
nemcsak a győztes klub serlege képvisel igen nagy értéket, hanem a győztes csapat tagjai is aranyérmeket, mégpedig valódi, egészen komoly aranyérmeket kapnak, ami a háború óta nem fordult elő.
A győzelemhez a Fradinak elég lett volna döntetlent játszani, a helyzet azonban feszült volt, mert egyik oldalon sem akart gól születni. Ráadásul, amíg a zöld-fehérek játékosai kipihenten léptek a pályára, addig a kék-fehérek kimerültek voltak. Állítólag a két csapat tagjai a labda helyett egymást rugdosták.
Hullottak az MTK játékosai
Az Est szerint a mérkőzést vezető Himler bíró már a meccs elején szabad teret engedett a durva játéknak, ami sérülések egész sorozatához vezetett. „Már az első percekben ájultan vitték ki a pályáról Kocsist, az MTK jobbhátvédjét, nem sokkal később a másik MTK-bekk, Senkei I. esett össze a pályán egy rúgás következtében. Molnár és Blum összecsapása után az előbbi hevert minduntalan a földön, majd Klébert, az MTK centerhalfját kellett percekig masszírozni, amíg magához tért” – számol be Az Est az összecsapásról.
A lap azt írja, hogy a félidőben az MTK vezetői már könyörögtek a bírónak, hogy vessen véget ennek a túl erélyes játéknak, ami ennek ellenére a második félidőben ugyanolyan vehemenciával folytatódott.
Nádlert, az MTK balhalfját sérülés miatt le kellett vinni a pályáról. Elképzelhető, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban az MTK számára, ugyanis egy perccel később Braun hasba vágta a ferencvárosi Blumot. Blum összeesett, Himler Oszkár játékvezető pedig azonnal kiállította Braunt.
És ezután elszabadult a pokol…
Amikor a kiállított Braun lesétált a pályáról, visszatért a korábban lesérült Nádler, de nem egyedül: pályára lépett Kiss Árpád is, nem játékosként, hanem a rend őreként. Az ügyeletes rendőrkapitány állítólag azt szerette volna megakadályozni, hogy az egyre jobban zúgolódó szurkolók a pályára lépjenek. Nádler megkérte őt, hogy ne menjen a pályára, ezért a rendőrfőnök leküldte őt. Erre Molnár György, az MTK csapatkapitánya gúnyosan megkérdezte Kisst, hogy esetleg ő is lemenjen-e, mire a gúnyolódás miatt újabb két rendőr őt is levitte a pályáról.
A történet itt véget is érhetett volna, de a helyzet sajnos csak tovább fokozódott: ezalatt az MTK-s Kocsis észrevette, hogy a Nádlert ráncigáló egyik rendőr az ismerőse. Az Est szerint csupán azt szerette volna kérni, hogy bánjon kíméletesebben bajtársával. Azonban a másik rendőr hátrafordult, és öklével teljes erővel a gyanútlan futballista arcába csapott. „Kocsis arcát elöntötte a vér, szédülten megtántorodott. A többi MTK-játékos segítségére sietett, elkapták, mielőtt a földre zuhant volna. Az MTK játékosai levezetett társaik után elhagyták a pályát.”
Félbemaradt a botrányos húsvéti foci
Hiába adott ezek után engedélyt a rendőrkapitány a játék folytatására, a MTK játékosai tüntetőleg levonultak a pályáról, és nem folytatták a mérkőzést. A meccs eredményéről ezek után fegyelmi bizottság döntött. Felmerült, hogy a kupát és az aranymedálokat ajánlják fel a Slavia Prahának, de ebbe a Fradi nem egyezett bele, mondván, így is döntetlennel ért véget a mérkőzés. A korabeli lapok elítélték Kiss Árpád viselkedését, szerintük semmi sem indokolta a pályára lépését, ám a rendőrbíró szerint Kisst nem terhelte felelősség, hiszen még a kivezettetett játékosokat is visszaengedte volna játszani.
Nádler Henriket és Molnár Györgyöt hatósági intézkedés megszegése miatt egymillió, Kocsis Ferencet hatósági közeg megsértése (állítólag csirkefogónak és gazembernek nevezte Kiss Árpádot) és hatósági intézkedés megszegése miatt kétmillió korona megfizetésére kötelezték. A botrányba fulladt 1926-os húsvéti kupát végül a Ferencváros vihette haza: zárt kapus mérkőzésen játszották le a maradék 18 percet, ami nem hozott gólt egyik csapatnak sem, de a Fradinak már a döntetlen is elég volt a győzelemhez.
