Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Miért visznek pálmalevelet a templomba Latin-Amerikában? Mi történik a kevésbé kedvelt focistákkal Brazíliában? Húsvét a nagyvilágban.
A húsvéti ünnepkör a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Mivel a katolikus egyháznak komoly bázisa van Latin-Amerikában – az összes katolikus hívő 40%-a él a földrészen –, a húsvétot is ennek megfelelő pompával ünneplik, szokásaikban azonban felfedezhetjük az őslakosok hitvilágának elemeit is. Az erős római katolikus örökség miatt a legtöbb ország húsvéti körmenetekkel emlékezik meg Jézus szenvedéseiről, de ezeken kívül is számtalan érdekesség jellemző a latin-amerikaiak húsvétjára.
Pálmalevéllel a templomba
A Semana Santa, azaz a húsvét előtti hét többnyire virágvasárnappal (a húsvétvasárnapot megelőző vasárnappal, ez a Domingo de Ramos) indul, de Mexikóban például már az azt megelőző péntekkel, amit Fájdalmas Pénteknek (Viernes de Dolores) neveznek. Szűz Mária fájdalmára emlékezve a hívők virágokkal díszítik és a gyász színeibe (fekete, lila és fehér) burkolják a házi oltárokat. Az ország egyes részein a hívők kinyitják házuk ajtaját, hogy a betérők megcsodálhassák a feldíszített Szűz Mária-szobrot, és a látogatókat gyümölccsel, fagylalttal, üdítővel kínálják. Virágvasárnapon a hagyomány szerint pálmalevéllel érkeznek a templomba. Miután a pap megáldotta a pálmalevelet, hazaviszik, és az ajtóra vagy az ablakra akasztják: a hiedelem szerint ez egy évig távol tartja a gonoszt.
Politikusok és focisták szalmából
Nagycsütörtökön sok helyen felelevenítik az utolsó vacsorát és Júdás árulását, nagypénteken pedig előadják Jézus keresztre feszítését. A mexikói Iztapalapa városában például több mint 150 évre visszatekintő hagyománya van az ezt bemutató monumentális előadásnak, amit a televízió is közvetít, és 2012 óta Mexikó nemzeti kulturális öröksége. (Hasonló előadásra több országban is sor kerül, például Kolumbiában, ahol Jézust kalapácsot és vésőt tartó angyalok kísérik.) Brazíliában és Mexikóban húsvétvasárnap egy életnagyságú, ember alakú szalmabábut öltöztetnek be Júdásnak, ezt egész nap ütlegelik, majd a nap végén felgyújtják, esetleg felrobbantják. Brazíliában egyes helyeken inkább politikusokat vagy kevéssé kedvelt futballistákat formálnak meg a bábukból…
12 bab, 12 apostol
A latin-amerikai országokban a katolikus hit sokszor összemosódik az őslakosok hiedelmeivel. Peruban a nagyhét eseményei között találunk vallásos körmenetet, kézművesvásárt és bikaviadalt. Guatemalában virágszirmokat szórnak az úttestre, amin a Krisztus képét hordozó körmenet áthalad. Brazíliában, Ouro Pretóban a virágszőnyegek hagyománya látványos nevezetesség: először szőnyegeket terítenek az utakra, erre színes fűrészport és virágszirmokat szórnak, majd ebből színpompás képeket hoznak létre. Az ecuadoriak gyakran utaznak a tengerpartra az év ezen szakában, vagy éppen az ország egyik vallási központjába, Cuenca városába látogatnak, ahol, miután megtekintették a körmenetet, egy fanesca nevű levest fogyasztanak, amiben a tőkehal, főtt tojás és különböző zöldségek mellett 12 különböző típusú bab- vagy gabonafajta található a 12 apostol tiszteletére.
Aki fára mászik, majommá válik?
Nagypéntekhez számtalan hagyomány és babona kapcsolódik Latin-Amerikában: tilos elhagyni a házat, ha nem templomba megyünk; a gyerekeknek tilos játszani, szaladgálni, fára mászni vagy éppen fürödni. Ha ezen a napon valaki megszegi a tilalmat, valami szerencsétlenség fog vele történni. Panamában azt tartják, hogy aki nagypénteken fürdik, hallá, esetleg szirénné fog változni. Aki fára mászik, majommá alakul, aki pedig sétál, még rosszabbul jár: megtámadhatja egy vérszomjas, két méter magas nő, Silampa szelleme, hogy elragadja a lelkét.
