A gondolkodó, az érzékelő, az érző és az intiutív típus

Zanza!

asztroleadSámánoknak és boszorkány tanoncoknak nem jön rosszul, ha a fantázia világát, az ott bekövetkező változásokat valósággá formálják. De nekünk, egyszerű képességű földi halandóknak mely képességek segítenek az átmenetek időszakában? Átmenetek konstellációi 2. rész

cikk-tipus-altalanos

A föld elem a tárgyi világot, az érzékelhető, megfogható valóságot, fizikai testünket, az anyag nyújtotta lehetőségeket és korlátokat jelképezi az asztrológiában. Átvitt értelemben mutatja a realitásérzéket, türelmet, kitartást, a lassú növekedésnek, tartós értékek létrehozásának kedvező feltételek megteremtését, a térben való tájékozódás képességét, gyakorlati, esetleg műszaki érzéket, azt az adottságot, melynek révén megkülönböztetjük, mi a megvalósítható és mi tartozik a fantázia birodalmába, ill. annak finom érzékelését, hogy a kívánatos változásokat csak elképzeltük vagy már saját magunk és mások számára is érzékelhető, tapasztalati valósággá formáltuk. Utóbbi készség kifejlesztése különösen a boszorkánypalánták, varázslótanoncok és sámánnövendékek esetében volt kívánatos minden korban, a világ minden táján. A modern európai gondolkodásmódban ebből a szempontból is bizonyos hasadás érzékelhető.

A négy alaptípus

A jungi tipológia a valóság észlelésének és kezelésének megfelelően négy alaptípust különböztet meg.
A gondolkodó típusok (az asztrológiában a levegős jegyűekkel - Ikrek, Mérleg, Vízöntő - mutatnak közösermek_asza_1 vonásokat) gondolataikon keresztül ítélik meg a világot, az érző típus (itt nem ennyire egyértelműek az asztrológiai párhuzamok, a különböző iskolák a vizes, pl. Rák, Skorpió, Halak és a tüzes, pl. Kos, Oroszlán, Nyilas típusokat is ide sorolják), mint neve is mutatja, érzelmi alapokon hoz döntéseket. Rokon-és ellenszenveit nem gondolkozási folyamatok, hanem zsigeri impulzusok, spontán reakciók táplálják. Az asztrológia föld elemével analógiába állítható érzékelő típusnak a világ az érzékelhetőn, tehát színeken, ízeken, hangokon, illatokon, formákon keresztül mutatkozik meg. Velük ellentétben az intuitív típusok (esetükben megint csak megoszlanak az asztrológiai iskolák véleményei, egyes irányzatok a vizes szülötteket, mások a tüzeseket sorolják ide) jóformán nem is érzékelik a külvilág tényeit, hanem a látható mögötti jelenségeket kutatják. Ők azok, akik Michelangelóhoz hasonlóan meglátják a szobrot a kőben, valamilyen helyzetben, emberben rejlő lehetőségeket és kockázatokat, de meglehetősen bumfordin mozognak a fizikai világ tényei között. Rosszul tájékozódnak a térben, nincs sok gyakorlati érzékük, míg az érzékelő típusok szélsőséges változatai csak a megfoghatót veszik észre, de vakok az e mögött rejlő értékekre.
A kétféle érzékelés között nem volt ilyen éles különbség sem az archaikus kultúrákban sem a természeti népek körében. Aki spirituális útra lépett, mágiával, boszorkánysággal akart foglalkozni, vagy sámáni elhivatottságot érzett, még az átlagembernél is otthonosabban kellett mozognia mindkét tartományban.

Csak az gyógyíthat, aki a mérgek mellett ismeri az ellenmérget is

Hasonlóképpen, a leendő sámán „karrierje" az őrülethez hasonló tünetcsoporttal kezdődik, de éppenséggel az különbözteti meg az elmebetegtől, hogy saját magát kikúrálva keveredik ki a válságból. Tanulmányai, majd gyógyítói praxisa csak ezt követően kezdődhet el. Életkörülményeinek köszönhetően pontosan ismernie kellett a természet árnyoldalait is, annak pusztító arcát. Tudnia kellett, hogy valamely növény hatóanyagának mekkora dózisa számít gyógyszernek és mi az, ami már öl, ahogy a mérgekre is ismernie kellett az ellenmérget. Akár saját maga, akár közössége túlélése érdekében is be kellett azonosítania a vihar, földrengés vagy egyéb katasztrófák jeleit is, mint ahogy azt is tudnia kellett, hogyan maradhat életben egyedül a vadonban.
Mindezt azért fontos megemlíteni, mert e „szakmák" és önismereti utak mindegyike kapcsolatban van a Plútó ősprincípiumával (ld. Plútói válságok c. cikksorozat), és így a természetnek azzal a sötét oldalával, amelyet Zeusz / Jupiter olümposzi világára összpontosító társadalmunk a szó szoros értelmében a pokolba száműzött. Márpedig a Plútó és Jupiter szextiljének energiái csak abban az esetben vezetnek el belső gyógyítónkhoz, ha a Halak víz energiái által életre keltett képek és érzelmek áradatát a Bak realitásainak talajáról szemléljük, illetve ezekkel a gyakorlatban is kezdünk valamit. A feladat nem könnyű, hiszen a Plútó nem egyszerűen eltúlozza, hanem a groteszkig fokozza annak a jegynek a vonásait, amelyben épp tartózkodik. A jegy archetípusának mélyén lakozó sötétséget oly módon is felszínre hozhatja, hogy a szélsőségek miatt akár a jegy legnemesebb vonásai is átcsaphatnak ellentétükbe. Mielőtt magára találhatna a Bakban haladó Plútó, először a Nyilas jegyén való átutazása során elkövetett hibákat kell korrigálnia. Mindez fokozatosan igaz a spiritualitás, önismereti utak területeire.

(folytatjuk)

szerzőnk asztrológus

Blogmustra