Előző rész: Anorexia nervosa
„Egész életemben fogyókúráztam, de mindig öt napig tartott. Valószínűleg a húgom miatt van. Ő nem tehet semmiről, csak elképesztően szép alakja van. Amikor családi események voltak, jött a sok rokon és folyamatosan dícsérték, hogy olyan, mint egy manöken, engem meg szóra sem méltattak. Szeptember óta fogyok, az elején nehezebben indult. Hogy mit eszem? Hétközben leginkább semmit, de aztán jön a hétvége. Volt, hogy nem bírtam megállni, és amit lehetett, felfaltam. Hánytatni nem tudom magam, már próbáltam, viszont sajnos nagyon sok hashajtót szedek. Könnyű tőle fogyni, de ahhoz el kell viselni néhány dolgot. Azt veszem észre, hogy egyre depressziósabb vagyok”- írta egy fiatal Denis93 nickkel a Hoxa.hu oldalon, a bulimia témakörében indult fórumon.
Szex, drog, hánytatás
Ez a táplálkozási zavar nem olyan rég került be a közbeszédbe. Még főiskolás koromban történt, hogy a bátyám kezébe került néhány pszichológiajegyzetem, és hangosan felnevetett, mert bulimániának olvasta a bulimiát. Azt hiszem, kicsit ráhibázott a szóviccel, mivel ez a betegség gyakran együtt jár olyan viselkedésjegyekkel, amelyekre jellemző az intenzív szexualitás, az alkohol- és drogfogyasztás, kleptománia is.
Maga a bulimia kifejezés a görög boüsz (’ökör’) és a limosz (’étvágy’) szóból ered, tehát nagyjából farkasétvágyat jelent. Ökör eszik magában, no meg a bulimiás. A hivatalosan bulimia nervosának nevezett kórt közel 30 évvel ezelőtt írták le és azóta a többi lelki eredetű evészavartól elkülönítve, de mégis együtt tárgyaljuk. Eredete talán még valamikor az ókorra tehető, amikor is a dicső rómaiak az élvhajhász lakomákat időnként önhánytatással szakították meg. Így több ételt tudtak megenni, és akár órákig csemegézhettek komolyabb gyomorrontás veszélye nélkül is. Így ők még valószínűleg nem fogyási szándékkal purgálták magukat.
Több ezer kalória percek alatt
Ha belegondolok, kevés dolog van, amit igazán utálok, és a hányás köztük van. Bár kétségtelen, hogy időnként a túltelített, háborgó gyomrunknak enyhülést hozhat, ha megszabadulunk a nem kívánatos elemektől. Amiben állítólag mindig van sárgarépa is.
A bulimia közel áll az anorexiához abban, hogy a bulimiások számára is a vágyott, karcsú és sudár alak elérése a cél. Az eszközök változnak csupán, mivel a bulimiások nem koplalnak, sőt. Gyakran hirtelen felindulásból vagy éppen előre megfontolt szándékkal esznek, isznak, egyszerre sokat, nagyon sokat. Annyit, amennyi normál esetben akár egy vagy több napra is biztosítaná az életben maradást. Mindezt titokban, félrevonultan, csendes magányukban teszik, amikor senki sem látja őket. Ahogyan azt sem, amikor a kínzó bűntudat hatására meghánytatják magukat, hogy megszabaduljanak a pillanatok alatt befalt kalóriáknak akár ezreitől is.
Az egyre gyakoribb falásroham és önhánytatás ördögi köre sokáig (akár évekig) biztos megoldást nyújthat a rettegett elhízással szemben. Mivel a bulimiások legtöbbször nem is szenvednek plusszkilóktól és a rendszeres önhánytatás miatt súlyuk is közel állandó, környezetüknek sokáig fel sem tűnik a baj. Azt persze már nehéz palástolni, hogy hova lett az a rengeteg kaja, miért fogyott el az egész szülinapi torta, amikor a buli csak holnap lesz, vagy hogy mire ment el már a hónap elején a kosztpénz (bizony, nem olcsó mulatság összevásárolni annyi mindent), miért van mindig tömény hypo- és/vagy illatosítószag a mosdóban, fürdőszobában.
Altípusok a hashajtófüggőktől az éjjeli zugevőkig
A bulimiának is több típusa létezik, sok esetben az anorexiából indulva vagy azzal keveredve. Így egyes esetekben az önhánytatás mellett/helyett a hashajtók, vizelethajtók intenzív szedése, a koplalás, testedzés is felkerül a palettára. Jellemző, hogy mind a falásrohamok, mind az egyéb kompenzáló viselkedésformák hetente legalább kétszer és legalább három hónapon át jelentkeznek.
Külön altípusba tartoznak az éjjeli falásrohamok, illetve az édes vagy sós íz rajongói, akik az önkontroll elvesztésekor csak egyféle ízre buknak. Olyan extrém eset is lehetséges, amikor az érintett csak szájába veszi, megrágja, de nem nyeli le, hanem kiköpi az ételt. Így az ízek élvezete mellett az alak sem forog veszélyben. A testiséggel és szépséggel (is) sokat foglalkozó Szex és New York című amerikai sorozatban is találkozhattunk egy ezen módon „jópasivá” avanzsált férfi szereplővel.
A sikeres nők veszélyeztetettek
Amíg az anorexia jellemzően a fiatalabb korosztályt sújtja, addig a bulimia inkább az idősebbek evészavara. A tizen-, huszonévesként anorexiásként szenvedő vagy állandóan fogyókúrázó nők későbbi életük során már esetleg megunják az örök küzdelmet, lemondást, és rákapnak a fogyás, testtömeg-szabályozás egyszerűbb módjára, vagyis a hányásra.
Az aktív korú, sikeres, befutott nők is áldozatává válhatnak a kórnak, ha lépést akarnak tartani a fiatal és légiesen karcsú lányokkal, akikkel nemcsak a munkahelyen, de akár a magánéletükben is valódi ellenfelekké válhatnak.
A betegek a kezdeti sikerek miatt az elején még nem érzékelik igazán a probléma súlyosságát. Folyton azzal hitegetik magukat, hogy leszoknak mind a mértéktelen zabálásról, mind az azt kompenzáló önhánytatással, de ez nem is olyan egyszerű. Szégyellik magukat, hogy nincs akaraterejük leállni, ugyanakkor félnek is a környezet reakciójától, ha mégis kitudódna. Orvoshoz esetleg már csak akkor fordulnak, amikor már kényszeressé válik ez a rendszer és jelentkeznek a tünetek: a savas gyomortartalom okozta fogzománckárosodás, állandó rossz szájszag, szívproblémák a hányással elvesztett kálium és egyéb elektrolitok miatt, kiszáradás, emésztőszervi problémák a kitágult, súlyos esetben kirepedt gyomor miatt, bélrenyheség a sorozatos hányások miatt ritkuló emésztés nyomán.
A másik gondot az okozhatja, hogy az evés- testképzavar igen alacsony önértékeléssel jár együtt. Mivel sorozatosan kudarcot vallanak, amikor képtelenek ellenállni az evésnek, majd a velejáró önhánytatásnak, így az egyre erősödő önostorozás akár öngyilkosságig is fajulhat.
Már a Facebook-on is terjed
Az interneten könnyen terjedhetnek az evés-, testképzavaros eszmék, ideák. A magukat proana (pro-anorexia) és promia (pro-bulimia) néven aposztrofáló anorexiás és bulimiás, többnyire fiatal lányok külön site-okat üzemeltetnek, hogy a fórumokon és feltöltött fotóikon keresztül megosszák egymással tapasztalataikat, élményeiket és tippeket adjanak egymásnak például a koplaláshoz, a nemevés eltitkolásához. Mivel teljesen kiirtani nem lehetséges ezeket az oldalakat, ezért a pszichológusok más oldalakon tájékoztatással, tanácsadással és segítségnyújtással igyekeznek gátat vetni mind az anorexia, bulimia, mind az egyéb jellegű evés-, testképzavarok népszerűsítésének.
Az internetes közösségi oldalak sem mentesek a fent említett irányzattól. Csak egy példa: Pro Mia néven külön adatlappal rendelkezik egy feltehetően amerikai lány, aki így nyilatkozik magáról: „Már 10 éves korom óta vagyok bulimiás. Ez nem olyan valami, amiről azt kívánnám, hogy bárki más is elkezdje. Már olyan sokszor megpróbáltam abbahagyni és sosem sikerült.” „Nem ettem tegnap és nem fogok enni ma, és nem fogok enni holnap sem, mert szupermodell leszek!” Rémisztő, hogy már 408 ismerőssel rendelkezik!
Ez esetben is rendkívül fontos a megelőzés, és hogy odafigyeljünk magunkra, egymásra. Ha a környezetünkben valakinél erre utaló jeleket látunk, merjünk segítséget kérni szakorvostól, szakpszichológustól, vagy segítséget nyújtani. Nem mi leszünk a gyógyítók, de ha csak meghallgatjuk, támogatjuk, nem ítéljük el az érintettet, már tettünk valamit az érdekében.
A folytatásban az ortorexiáról, a pregorexiáról, valamint az elősorban férfiakat érintő izomdiszmorfiáról lesz szó.
A fiatalon elhunyt Brittany Murphy esete újra az anorexiára irányította a figyelmet – dietetikusunk új sorozatában bemutatja az összes ismert evészavart, amelyek közül elsőként a karcsúság iránti vágy miatt önpusztítással is járó anorexia nervosára térünk ki.
