Aki visszaszokott a bringára – nagy örömforrásra lelt. Cajgázni megunhatatlan élmény. Akit már hűsített nyár esti szél egy budai utcán tekerve, többé nem akar légkondicionált kocsiban bambulni ugyanott. Igen, a biciklire vissza lehet szokni, hiszen gyerekkorunkban mindannyian bringásként kezdtük. Elég pár métert kerekezni, és ugyanaz az önfeledt öröm árad szét bennünk, amit kölyökként éreztünk.
Kicsit gyakorlatiasabban nézve, az első két kerékpáros hét elég strapás a városban. Az öröm a régi, de a tér-érzet, az ügyesség és bátorság nem. Megint meg kell tanulni szűk helyen hasítani, mondjuk egy építkezési árok fölött átívelő vékony pallón. Nem kell szégyellni, hogy ilyenkor, vagy a magas járdaszegélyek előtt, és még ezer helyen leszállunk a bringáról. Ne a biciklis futárok legyenek a példaképeink, hanem azok, akik biztonságosan, időben és jókedvűen érnek A-ból B pontba. Butaság új és drága drótszamárral visszaszokni. Hacsak nem meredek hegyi utcában lakunk, kezdetekben még a sebességváltó is fölösleges luxus. Elég a használt, kontrás, öreg gép, hogy kiderüljön, nekünk való-e a városi közlekedés. Mellesleg, azt nem féltjük úgy, hogy ellopják.
Budapest nem bicikli-barát város. Nagyon nem az. Ez abból is látható, hogy rengeteget beszélnek a témáról és óriási kerékpáros megmozdulások vannak. Hiába. Amíg a városi vezetők és a honatyák is terepjáró-bolondok, autópálya-megszállottak, addig az alibiből elkészült kerékpáros utakat is hamar felveri a gaz. Gondozás hiányában töredeznek, pusztulnak. Nálunk a kerékpársávban parkoló autós „ügyes”, és nem is érti, miért vagyunk idegesek.
És mégis, bringázni kell, lehet és érdemes! Csúcsidőben Kelenföld és Újpest-, Csepel és Hűvösvölgy között harmad annyi idő az út bicajjal, mint kocsival. Egy év alatt megtanulható, hogyan lehet két keréken közlekedni Pesten. Merre érdemes menni, miként ajánlatos öltözködni az úton, aztán cajgásból öltönyös vagy kosztümös üzletemberré változni a munkahelyen.
A második évben a bringa az ember egyik legszeretettebb, leghasznosabb barátjává lesz. Életre kel a szinergia. A túra szellemi-, a testmozgás fizikai öröme összekapcsolódik a józan gyakorlatiassággal. Kisebb bevásárlásra akár bringával is ki lehet gurulni a városszéli bevásárló központba. Jó mulatság, ezer elégetett kalória, sok megtakarított idő és benzin. Álmodjuk azt, hogy egyszer mi is eljutunk Bezzeg-Bécs színvonalára. Oda, ahol több mint tízszer annyi kerékpáros út van, mint nálunk. Igazi. Tehát, nem egy járdára vagy úttestre festett sárga csík, hanem önálló út, ahol nem zavarja egymást gyalogos, autóvezető és bicajos. Nyeregben Bécs nemcsak átszelhető egy fél óra alatt, hanem napokon át is élvezhető. Az interneten bárki letöltheti a maga nyelvén a bécsi bringás városnéző utak térképeit, mp3-as hanganyagát, aztán egy lejátszóval a nyakában végiggurulhat a városon. És Bécs még csak nem is a cajgázás Mekkája.
A Crital Mass Margít-hídért tüntetésére
fotók: marquez
Ha ez bejött, nézz rá ezekre is:
Bicikli kiállítás Dániából, finn ékszerek pénzérmékből, "beszélő" ruhák Észtországból - a megannyi izgalmas eseményt felvonultató rendezvénysorozat központi helyszíne a Király utcai VAM Design Center. | Szuvenír a Szeméthegy Kincseiből
Biciklis futárok, anarchisták, anorexiás egyetemista tyúkok – na de hogy jön mindez a ma Budapestjéhez és a kentaurokhoz?!… | Kétkerekű kentaurok
Extrém lányok és fiúk, szaltó biciklivel a tengerbe, slackline és falmászás a víz fölött – Vanka Regule fesztivál, riport sok fotóval. | Extrém lányok erős reflektorfényben
Csak látszólag törékeny és szőke: valójában Xterra tereptriatlonos, napi egy napot edz, és bár volt már vega és vegán is, jelenleg zsírszalonnán él – Erdélyi Eszter Európa-bajnok szerint a kemény sport kihozza belőle a nőt… | Xterra szőkén, zsírszalonnával
