Utánajártunk, mitől lesz olyan drága egy luxus készítmény, és valóban megéri-e az árát. Csodaszerek nincsenek, csak ígéretes próbálkozások. Ezt használja ki a már-már ipari mennyiségű kozmetikumot gyártók többsége is.
Mi kerül ezen ennyibe?
A márka. Többnyire ezt fizetjük meg, és nem az összetevők hatékonyságát. A gyártónak valamiből ki kell termelni a márka által presztízs módon megkövetelt exkluzív csomagolást, a reklámkampányt, esetleg arcának gázsiját, hogy az (állat)kísérletekről már ne is beszéljünk. Ehhez pedig áldozatokra van szükség.
Egy formatervezett tégely előállítása gyakran költségesebb, mint a benne árult „kincs". Spórolni kell, hát spórolnak a természetes összetevőkön, mert azok is drágák. Tartósítani muszáj, különben nem lenne gazdaságos a gyártás. Mivel a sok mégiscsak több, a kence összetevői listája jó hosszan megnyúlik töménytelen mennyiségű szintetikus emulgeálószer, fényvédő és állagjavító szerek felsorolásával. Így lesz aztán a párforintos előállítási költségből akár több tízezer forintos, prémium-kategóriás ár.
Amikor az anti-aging krém öregít
Sokáig eltartható, vagy kémiailag tiszta legyen? A gyártók olcsóbb, mesterséges anyagokat, olykor kozmetikai alapanyagaikban az egyébként világszerte teljesen elfogadott, ionizáló besugárzást használnak tartósításra. Pedig a parabén-féle tartósítószerek nemcsak irritálhatnak, de a nap sugaraival érintkezve háromszorosára gyorsítják a bőrsejtek öregedését. Ezért hat mókásan, amikor egy anti-aging krém parabénekkel van tartósítva.
Antal Vali bionom hatóanyag-szakértő oldalán bőséges mennyiségű információt találsz a szintetikus és a vegytiszta kozmetikumokról. A kémiai tartósítószerek, mint leggyakoribb allergénekről a www.drbaumann.hu oldalon olvashatsz.
Az igényesebb krémek tartósítása
Az igényesebb natúr minőségű kozmetikumokat C-, E-vitaminnal, tejsavval és antioxidáns hatású növényi kivonatokkal tartósítják. A vegytiszta kozmetikumok azonban speciális tárolást igényelnek. A boltok polcain azért nem találjuk őket, mert évekre szóló tartósítás nélkül nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Ezért leginkább online csatornákon vagy kozmetikus által értékesítik őket. Gazdaságos kiszerelésüknek, egyszerű csomagolásuknak köszönhetően áruk megfizethető.
Az éremnek persze másik oldala is van. A csak növényi kivonatokat tartalmazó irányzat kozmetikumai, bár vegyszermentesek és tiszták, túlérzékenységi reakciókat válthatnak ki. Ha ugyanis a növényi komponensekből nincsenek kivonva az allergén anyagok, azoknál, akik érzékenyek ezekre az anyagokra, könnyen allergiás reakciót okozhatnak.
400 milliós büntetés
A tavalyi évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a fogyasztókat megtévesztő reklámok, és azok valótlan ígéreteik miatt büntetett kozmetikai cégeket, közel 400 millió forint értékben.
A sort a L'Oréal Magyarország Kozmetikai Kft. kezdte. Fogyasztók megtévesztése miatt 150 millió forintos büntetést kapott, mert a cég által tett ígéretek a termékek bevizsgálása során nem igazolódtak. Több különböző terméküket, köztük jó néhány ránctalanító, anti-ageing krémet is jogszerűtlenül reklámoztak. A Beiersdorf a Nivea Visage Q10 Plus termékével azt ígérte, hogy használata által nem keletkeznek új ráncok, a Johnson&Johnson pedig a Retin-Ox+ krémekkel ígért akár tíz évvel fiatalabb bőrszerkezetet a nőknek. Ez az állítás előbbinek 70, utóbbinak 110 milliójába került. A fogyasztóiknak ígért biztos hatást, még a saját kutatási eredményeik sem támasztották alá. Az Avon csak 40 milliós büntetést fizetett. A cég katalógusában olyan információkat állított több termékéről, amelyeket nem tudtak konkrét vizsgálatokkal, bizonyítható eredményekkel alátámasztani.
A bőr mélyebb rétegéig nem ér el
Az egészséges bőr legfőbb feladata a védelem, ezért a mélyebb rétegbe nem engedi be a kórokozókat, baktériumokat, magyarán szinte semmit. Sőt, még a krémben lévő hatóanyagokat sem. A reklámipar pontosan tudja, hogy az oxigénnel, kollagénnel és hyaluron-adalékkal reklámozott krémeket könnyebb drágábban eladni. Mielőtt megvennénk egy ilyen sokat ígérő csodát, jó, ha tudjuk, hogy a kollagén molekulák olyan nagyok, hogy nem jutnak be a bőr középső rétegébe, ahol a kollagén termelődik és tárolódik. A legfelső réteg ceramidjai ugyanis, jó kapuőr lévén, ezt automatikusan meggátolják.
De akkor mi legyen a krémben?
Fontos, hogy a krém csak bőrazonos összetevőket és vitaminokat tartalmazzon. Parfümöt, kémiai színezéket nem állít elő a bőrünk, de mégcsak oxigént sem, ezért nem is tud beépülni, s újabb bőrazonos sejteket előállítani.
Az ásványi olaj olcsó, ezért a gyártók szívesen keverik bele a krémekbe, megtévesztve minket, hogy ami ásványi, az természetes, tehát nélkülözhetetlen, egyszóval jó. Ez nem igaz. Az ásványi olaj (pl. paraffin) lezárja a bőr felszínét, nem hagyja lélegezni, ezért egy állandó függőség alakul ki, hogy arcunkat újra meg újra krémezzük. Az ásványi olaj nem természetes olajszármazék, nincs semmilyen tápértéke. Helyette a krémek összetevői között természetes olajakat keressünk! A makadámia olajnak, a karitévajnak, a szezámolajnak és a jojobának igazi tápértéke van, ezekkel szinte újjáépíthetjük bőrünket.
Mindennap születnek elméletek arról, hogy ami természetes, az jó, ami szintetikus, azaz laboratóriumban előállított, az rossz. Pedig a bőr megérzi, melyik használt kozmetikum a barátja. Nem az alapján kell tehát dönteni, hogy a drogériában rossz, a bioboltban pedig jó vásárt csinálunk. Sokkal inkább az apró betűs rész, az összetevők alapján.
