A dietetikus a mekitesztről

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Dívány megjegyzése: tesztjeinket a dietetikus szakértő alábbi megjegyzéseinek tükrében már javítottuk, tehát immár a helyes adatsorok láthatók (a tévedéssel amúgy inkább a meki „javára” torzítottunk). Utánanéztünk, hol mentünk félre – kiderült, hogy a McDonald’s INBÉ-kalkulátorának működése bizony hagy kívánnivalókat maga után. Erről itt olvashatsz. És innen jöjjön a dietetikus értékelése:

Elöljáróban: a cikk annyi kérdést és problémát felvet, hogy a hosszához mérten egyik dietetikus véleménye sem lehetne sokkal rövidebb…

Az INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) lényege éppen az, hogy a táplálkozáshoz kevésbé értő, de az egészségükért tenni akaró átlagemberek számára hosszas számolgatások nélkül tegyék ismertté a napi energia- és tápanyagszükségletüket. Majd ehhez viszonyítva az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett, egy adagra vonatkozó INBÉ-számok (grammok és százalékok) segítségével összehasonlítsák az aktuális vagy napi fogyasztásukat a számukra ajánlottal (így elvileg valóban dönthetnek úgy egy kiadósabb étkezés után, hogy aznap már csak könnyebb falatokat engednek meg maguknak, vagy semmit).

A 35 éves, 75 kg-os, alacsony fizikai aktivitású férfihoz a honlapon szereplő kalkulátor segítségével kiszámolt értékek már első ránézésre is soknak, túlzónak tűntek. A közel 3500 kcal mint napi energiaszükséglet inkább egy igen nehéz fizikai munkát végző és szabad idejében is fizikailag igen aktív férfi szükségletéhez illik, aki a példában 175 cm magas. A testmagasság ugyan nem szerepelt az INBÉ-kalkulátor kérdései között, de egy átlagos férfihoz illő magasságot feltételez. Tehát a cikkben szereplő számítás már itt hibádzik. Nem beszélve az ehhez társuló igen nagy fehérje- és zsírmennyiséghez. Átlagos fizikai aktivitású felnőttnek fehérjéből ideális testtömeg-kilogrammonként (testmagasság cm-ben, levonva 100-at, majd ennek 90%-a férfiaknál, nőknél 85%-a) 0,8 gramm naponta, zsírból ugyanez 1 gramm. Akárhogy is számolunk, mind a fehérje-, mind a zsírszükséglet 100 gramm alatt maradna. Ehhez képest a tesztben szereplő „pasi” szükségletei jóval többet mutatnak.

E hosszas fejtegetés lényege annak eldöntése, hogy vajon a tesztben szereplő adatok hibásak, vagy a honlapon szereplő kalkulátor dolgozik rosszul. Ezért én is beütöttem a megadott adatokat, és megkaptam a „személyes INBÉ-mutatómat”. Az így kapott értékek alátámasztották sejtésemet, a cikk írója valamit félreüthetett a számítás során, mivel a 75 kg-os, alacsony fizikai aktivitású, 31–50 éves férfiember szükségletei lényegesen alacsonyabbak, mint ahogy ő írta. Vajon szándékos volt-e a torzítás, hogy drasztikusabb legyen a hatás? Bár ha nagyobb értékhez viszonyítunk, akkor éppenséggel a százalékok kedvezőbbek lesznek a tesztben… (kivéve a sónál, mert az marad 5 gramm).

Tovább ellenőrizve a számokat, a nő tesztalany esetében már jók a tesztben megadott INBÉ-értékek, tehát csakis elírás lehetett.

A biztonság kedvéért ugyanezt a kontrollt elvégezve a gyermek tesztalany esetében az értékek megint nem stimmelnek. Emlékeztetőül, a cikkben szereplő adatok sorrendben: 1600 kcal, 60 g fehérje, 62 g zsír, 200 g szénhidrát, 3 g só. Ha csökkentjük a só „kell” (vagyis inkább „legfeljebb”) mennyiségét, akkor ehhez képest az egyes tesztelt menük sótartalma virtuálisan magasabb lesz, sokkal mellbevágóbb eredményt mutatva. Ez így egy kicsit becsapás, bár kétségtelen, hogy a helyzeten lényegében nem változtat, miszerint a tesztelt menük sótartalma valóban nagyobb a kívántnál. Itt persze némi ellentmondást véltem felfedezni a honlapon belül: a tájékoztató szövegben a gyermekek számára napi 3 grammot írnak, de a kalkulátor 5-tel számol, ennyiben tehát helyes a cikkben szereplő 3 grammos alap.

Az INBÉ-szimbólumokról annyit érdemes még tudni, hogy minél nagyobb a termék rosttartalma, annál kedvezőbb az emésztőrendszer egészsége szempontjából. A zsír sem feltétlenül mindig rossz. Ha növényi olajokból, olajos magvakból, tengeri halakból jutunk hozzá, akkor a benne található telítetlen zsírsavak kedvezőek a szív és az érrendszer szempontjából. A honlapon és a tálcákon feltüntetett telített zsírsav mennyisége viszont nagy dózisban kerülendő (ez elsősorban a húsokban, a szalonnában, a tojásban, a sajtban szerepel a tesztelt gyorsétterem kínálatában). Azt pedig mindenki tudja, hogy minél több cukrot tartalmaz az étel, ital, a lapos hasnak, feszes popsinak annál kevésbé kedvez. Érdemes ezeket is figyelemmel kísérni a választáskor.

A teszt akár valós körülmények közt is megvalósítható lett volna, mivel sajnos sokan és gyakran étkeznek gyorséttermekben (mindegy, melyiket nézzük). Ennek okai részben az időhiány, az ízlés, a berögzült szokások stb. Ugyanakkor kétlem, hogy – ahogy mondani szokták – a mai gazdasági helyzetben sokan lennének, akik minden étkezésüket gyorsétteremben fogyasztják el. Így a helyzet kicsit hipotetikussá válik.

Más kérdés, hogy ugyan feltehetően a makrobiotikus jelző itt inkább jelképesként értelmezhető (kikarikírozva az esetleg túlzottan is egészségtudatos, már-már ortorexiás fogyasztókat), egy vérbeli makrobiotikus valószínűleg kikérné magának még csak a gondolatot is, hogy gyorsétteremben egyen. Tekintve, hogy ez az irányzat kifejezetten ellenzi a gyorséttermek kínálatát (amelyben vörös hús, tejtermék, koffein tartalmú üdítő is szerepel). De ez már csak a kákán a csomó.

Meg kell említenem, hogy napi három étkezésre leredukálni a táplálkozást már önmagában helytelen. Nem véletlenül szajkózzák a táplálkozástudósok a napi öt, de legalább négy étkezést. A rendszeres, egyszerre nem túl bőséges étkezéssel elkerülhető a hirtelen jelentkező éhségérzetből eredő összes negatívum (koncentrációs problémák, farkaséhség esetén a válogatás nélküli, mértéktelen habzsolás, a tudatosság hiánya, ingadozó vércukorszint stb.), és a testtömeg is jobban karbantartható. Csak azt kell tudatosítani, hogy ez nem ötszöri „habzsidőzsit” jelent, hanem 3 főbb (reggeli, ebéd, vacsora) és két kisebb étkezést (tízórai, uzsonna). Ha ezek közül egyszer-egyszer az egyik éppen a gyorsétterem választékából származik, még ott a többi négy, hogy kompenzáljunk.

Ha aggódnánk a zsírtartalom miatt, kerüljük a bő olajban sült hasábburgonyát, a panírozott húspogácsákat, nuggetseket, a majonézt tartalmazó salátaönteteket, a dupla sajtos és baconos hamburgert/toastot/muffint. Legalábbis ne ezekre alapozzuk az egész napi fogyasztásunkat, függetlenül attól, hogy a három típus közül melyikre hasonlítunk leginkább (makrobiotikus, mainstream, falánk).

Alkalomadtán – csakis éhségérzetünket csillapítva, és nem kizárólag ízlelőbimbóinkat kényeztetve – beülhetünk gyorsétterembe is, feltéve, ha nem adunk mindennap, minden héten okot erre. Tudatos, változatos táplálkozással kikerülhetjük a „só- és zsírcsapdákat”. Ha a sült krumpli íze csábít, de a túl sok sót kihagynánk (a túlzott sózás hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához), akkor süssük meg otthon vékonyan kiolajozott vagy sütőpapírral kibélelt tepsiben (így zsírt is spórolunk), és csak enyhén sózzuk meg.

Természetesen senki ne várja, hogy a dietetikusa direkt ajánlani fogja a gyorséttermi ételek fogyasztását, mivel egyes termékek (nyilván nem a saláta vagy a narancslé) gyakori fogyasztása – a szükségletet meghaladó zsír- és sótartalma miatt – hosszú távon egészségügyi kockázattal járhat (kiemelve a gyakori és hosszú távú szavakat). Ugyanakkor a hízás és/vagy a szív- és érrendszeri rizikó szempontjából végül is mindegy, hogy miből származik a felesleges energia-, zsír- és sómennyiség: hamburgerből, pizzából, csokoládéból, csipszből, gyrosból vagy éppen a se nem zsír-, se nem sószegény házikosztból, ha gyakran fogyasztjuk, és egyoldalúan étkezünk, keveset mozgunk, előbb-utóbb mindegyikkel ugyanoda lyukadunk ki.

Amennyiben normál testtömegű, egészséges felnőttről (!) van szó, aki képes a kellő önmérsékletre, esetenként a legszigorúbb dietetikus is szemet fog hunyni a kilengésért. Hiszen az egészséges táplálkozás nem a tiltásokról, hanem a változatosságról szól.

Schmidt Judit dietetikus

2009. augusztus 5.

További cikkeink INBÉ-ügyben:

Teszteltünk, kikértük a dietetikus véleményét, aztán kiderült, hogy az INBÉ-kaslkulátor bevitt kicsit a bozótba. A mekiben nem mindenki gyerek, aki annak látszik! | Bozótba vitt a meki INBÉ-kalkulátora

Hogyan fogtunk neki, mik voltak a teszt előzményei? Erről a cikkről eljutsz a konkrét tesztekhez és az értékeléshez is. | Falánk vagyok, a burgert élvezem!


Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.