Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyon tájékozottak vagyunk, vagy legalábbis annak tartjuk magunkat, és a kényelem sok mindent felülír. Ez derült ki friss hazai felmérésből.
Egy két évvel ezelőtt készült felmérés szerint a magyaroknak lövése sincs az egészséges étkezésről. Nos, a helyzet azóta sem javult, egészen pontosan a túl sok információ és az alapismeretek hiánya egyszerre van jelen életmódunkban – derült ki a Táplálkozás, életmód és testmozgás Platform közelmúltban lezajlott táplálkozási és életmód szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából.
A TÉT Platform Egyesület friss reprezentatív kutatásának célja, hogy átfogó és valós képet adjon arról, milyen ismeretekkel rendelkezik jelenleg a lakosság az egészséges táplálkozással és életmóddal kapcsolatban, és hogy a mindennapjai során mit és miért tesz az egészségesebb életmódért. A TÉT Platform kielemezte a magyar internetezők egészséges táplálkozással kapcsolatos online kommunikációját, valamint a hatékony egészségnevelő programok indítása jegyében feltárta a 11-18 éves magyar fiatalok táplálkozási szokásait és fizikai aktivitását is. A szervezet négy kutatócéggel szerződött a kutatások lebonyolítására, amelyek megalapozásában szakmai és állami szervezetek képviselői is részt vettek.
Az egészség vajon mi?
A várható élettartam folyamatosan nő, de mint tudjuk, egészséges öregedés nincs, legfeljebb sikeres, és - ahogyan azt a kutatást bemutató sajtótájékoztatón Prof. dr. Rurik Imre , a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke hangsúlyozta - nagyon sok betegség, amivel meg kell küzdenünk a (helytelen) táplálkozással hozható összefüggésbe.
De mi is pontosan az egészség? Az egészség a bevontak véleménye szerint nem csupán a betegség hiányát vagy a jó leleteket jelenti. Fontos szempont a fájdalom hiánya, a megfelelő testsúly, a fiatalosság érzete. Az egészségesség része az, is hogy ne kelljen folyamatosan azzal törődni, hogy mit ehet, ihat az ember. Az egészséges életmód legtöbbeknek a káros szenvedélyektől való tartózkodást, a rendszeres étkezést (58%)és a szabad levegőn való könnyű mozgást (43%) jelenti. Az étkezés szerepét jóval többen hangsúlyozzák, mint a sportolást.
A lakosság 37%-a egy évnél régebben mérte meg a testsúlyát, pedig jobban oda kellene figyelni erre az értékre, hiszen a többség a testtömeg-indexe alapján túlsúlyosnak (37%) vagy elhízottnak (20%) számít. Persze a vércukor-, valamint koleszterinszint ellenőrzésével sem állunk jobban, az emberek 60-80% ezt is egy évnél régebben mérte meg.
Kevesen mondanak le a kényelemről
Az emberek több mint fele (56%) azért dönt a házi koszt mellett, mert egészségesebbnek véli – miközben összetételéről, energiatartalmáról nagyon kevés információval rendelkezik. Két emberből legalább egy gondolja úgy, hogy kevesebb cukrot (56%) vagy sót (49%) használva sokat tesz az egészségéért, kevesebbet enni (23%) vagy többet utazni az élelmiszerek beszerzése érdekében (8%) vagy kevésbé eltarthatót venni már kevesen hajlandóak, vagyis a kényelem nagy úr.
Az egészséges élet kerékkötője legtöbbek szerint a pénz (66%), második helyen a hiányzó akaraterő (39%) áll. Vagyis leginkább úgy gondolják, hogy az egészséges életmód drága és sok erőfeszítést igényel. Sokan hiányolják még a megfelelő választékot egészséges ételekből. Apropó egészséges ételek, a sajtótájékoztatón Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője megemlítette, hogy az OÉTI-OGYÉI adatai szerint 2009 és 2014 között ötödével csökkent a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk, ami elég meglepő adatnak tűnik. Prof. Dr. Rurik Imre szerint lehet, ha nem is hisszük el a 20 százalékot, azért lehet, hogy létezik ez a trend. És hát ugye ember legyen a talpán, aki eligazodik a sok kutatási eredmény között.
Az információ hatalom?
Az emberek 48%-a nem tudja, hogy mennyi energiára van szüksége (átlagosan 1957 kcal a vélt szükséglet), de még rosszabb az, hogy 57%-uk azt sem tudja, hogy mennyit visz be valójában (átlagosan 2115 kcal a becsült bevitel). Aki tudja, az jellemzően úgy gondolja, hogy az ideálisnál több kalóriát visz be. A 30-49 éves nők, a budapestiek, a magas végzettségűek és a túlsúlyosak inkább tudják, mennyi a számukra szükséges energiabevitel. És nem, a fiatalok sem túlzottan tájékozottak, hiszen csak 30%-uk van tisztában teljesen a kalória fogalmával.
A közösségi média térnyerésével természetesen nőtt a táplálkozással kapcsolatos elképzelések terjedésének sebessége is. Összességében az emberek háromnegyede tájékozottnak gondolja magát az egészséges táplálkozás terén. Az önmagukat nagyon tájékozottnak gondolók (avagy önjelölt szakértők) jelentősen nagyobb arányban értenek egyet a cukor káros hatásaival kapcsolatos állításokkal (81%), a házilag készített ételek egészségesebb voltával (73%) és azzal, hogy az „adalékanyagok rákot okoznak” (41%).
Az élelmiszerek vásárlásakor a legfontosabbak az élvezeti értékek, vagyis a minőség (49%), a frissesség (60%), a ízletesség (52%), illetve az ár (45%). Fontos szempont még a megfelelő tájékoztatás, címkézés. A vizsgált termékek közül a gabonapelyheknél került leginkább előtérbe az egészségesség szempontja (26%), de az élvezeti érték ennél a terméknél is fontosabb.
Az egészséges étrend a többség számára a megfelelő folyadékbevitelt, a bőséges esti étkezés kerülését és a mérsékelt cukorbevitelt jelenti. Érdekesség, hogy a különböző, egészségesnek gondolt divatos étrendeket - mint a paleo, a nyers vagy a vegetáriánus - csak nagyon kevesen tartják üdvözítőnek. Az önmagukat tájékozottnak gondolók leginkább az alacsony cukor-, szénhidrát- és zsírbevitelt vélik jónak.
A csomagoláson feltüntetett hívószavak közül a „mentes” (74%) (tartósítószer, e-szám, színezőanyag, GMO) címkék nagy vonzerőt jelentenek. Előnyt jelentenek még a „rostokban gazdag” (63%), „teljes kiőrlésű” (67%) kategóriák is.
Az emberek fele az előrecsomagolt élelmiszerek címkéin el szokta olvasni a termékek összetételét (51%), de sokan figyelik még a lejárati időt (41%) és a tápértékadatokat (39%). Ez utóbbi jelölésekről 21% mondta, hogy bizonytalan abban, mit is jelentenek. A megkérdezettek 88%-a szerint a csomagoláson szereplő információk elegendők, nem hiányolnak róla semmit.
A Fehér könyv
„A kutatásokkal szerzett tudás rendelkezésre bocsátásával olyan széles körű szakmai és társadalmi összefogást indíthatunk el, melynek eredményeként megalapozott és hatékony egészségnevelő programok létrehozásával szolgálhatjuk a hazai lakosság életmódjának javulását. Közös célunk, hogy a lakosság az ismeretek elsajátítása mellett a napi gyakorlatába is beillessze az életmódját javítani tudó lépéseket” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.
A táplálkozási- és életmódszokások feltérképezése révén rendelkezésre álló tudást az Egyesület több csatornán teszi közzé a szakmai szervezetek, hatóságok, a civil szféra és az élelmiszeripar szereplői számára. Ennek első lépése a most elkészült kutatások megállapításait tanulmányok formájában bemutató „Fehér könyv”, mely a hazai tudományos élet képviselői számára ad összegzést napjaink hazai táplálkozási és életmód kérdéseiről. Az egyesület a könyv egyes fejezeteihez elismert tudósokat és szakembereket kért fel szerzőként, és a Fehér Könyv várhatóan nyár elején jelenik meg.
És a testmozgás?
Állítólag a magyarok több mint négyötödének nincs meg a napi 10 ezer lépés, ami ugye azok számára egy jó viszonyítási alap, akik egyébként nem sportolnak. Pedig ez nem egy nehezen teljesíthető adag, erről sokat tudnának mesélni mondjuk azok az édesanyák, akik párszor lépésszámlálóval már végigkövették a napjukat. De azzal is sokat tehetünk magunkért, ha autózás helyett tömegközlekedünk, ha 1-2 megállót gyalog teszünk meg, illetve ha liftezés helyett lépcsőzünk- hangzott el. Ha nem akarod számolni a lépéseket, akkor elég annyit tudni, hogy érdemes legalább heti 2-2,5 óra fizkailag megterhelő aktivitást végezni.
