Tudja, hogy mit gondolnak az orvosok a hálapénzről?

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy friss hazai felmérésből ez is kiderült, valamint az is, hogy ez már rég nem a háláról, hanem az előnyökről szól.

A magyar egészségügy több sebből vérzik, és az egyik fontos kérdés, amit tisztába kellene tenni, az a hálapénz rendszere.  És egy új, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös kutatásából kiderült, hogy ez nemcsak a betegek számára fontos, az orvosok 96%-a is hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. Részletek a hajtás után!

A módszertan

2017 januárjában történt online adatfelvétel során 907 magyar orvos töltötte ki a 20 perces kérdőívet. A válaszadás önkéntes volt. Az orvosok oldaláról tapasztalt nagy érdeklődést jól mutatja, hogy a szokásosnál rövidebb idő alatt sikerült elérni a mintaszámot. Ez a nagyfokú érdeklődés bizonyítja azt, hogy az orvostársadalom jelentős részét ez a téma foglalkoztatja, és igen, a felmérésben a "hálapénzes területeken" dolgozó orvosok is részt vettek, lásd szülész-nőgyógyászok, kardiológusok és sebészek.

Mi a motiváció?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mégis miért adunk hálapénzt. Friss lakossági kutatás egyelőre nem készült, de az orvosok szerint ezek a főbb okok:

  • az emberek úgy vélik, hogy egyébként nem részesülnének megfelelő szintű ellátásban, figyelemben
  • általános gondolkodás, hogy a pénzzel előnyt szerezhetnek
  • alacsony orvosi bérek miatt
  • megszokás
  • a hosszú várakozási idő/várólista kikerülése
  • valóban hálájuk kifejezéseként, „önkéntesen” adják 

2013-ban egyébként még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezésének megnyilvánulása. Ez mára gyökeresen megváltozott, harmaduk meglátása szerint a hálapénz a betegek gondolkozásában, a megfelelő ellátás megváltásának az eszköze, ahogy dr. Dénes Tamás, a ReSzaSz elnöke fogalmazott, a "félelem bére" , és megjegyezte, egyfajta önigazolás a szakemberek részéről, hogy olyan nagyra értékelték azt a szempontot, hogy a páciensek tényleg hálából adnak nekik pénzt. 

És nem ez az egyetlen változás, ami bizonyos szempontból biztatónak tűnhet:

  • 26 százalékkal csökkent a hálapénzt adó betegek aránya
  • 12 százalékkal csökkent az átlagosan egy betegtől kapott hálapénz összege
  • 22 százalékkal csökkent az átlagosan egy hónapban kapott hálapénz összege

A kutatással kapcsolatos sajtótájékoztatón felmerült a kérdés, hogy mégis országos szinten évente mennyi pénz vándorol át így az orvosok zsebébe, de ezt nyilván soha nem fogjuk megtudni, hiszen seni sem szívesen vallja be, hogy mennyit ad és mennyit kap.

Így gondolkodnak az orvosok a hálapénzről

„Rendkívül rossz, megalázó gyakorlat, viszont szükségszerű a jelenlegi alulfinanszírozott, alulértékelt ellátórendszerben. Kiszámíthatatlansága folyamatos stressz forrása. ” - háziorvos (Kelet-Magyarország, város) 

"A hálapénzrendszer a fejlődés akadálya. Megtartása kiszolgáltatottá teszi az orvost, az intézményt és a beteget egyaránt.” - aneszteziológus (Nyugat-Magyarország, város)

"Háziorvosként sem fogadom el a hálapénzt. Irtózom attól, hogy bárki úgy gondolja megvásárolhat engem. Így tudom megvédeni a magánszférámat is, így tudok nemet mondani a sok szívességkérésre is.” - háziorvos (Kelet-Magyarország, község)

Senki sem szereti

Bármennyire is hihetetlen ez sokak számára, az orvosok 94%-a elutasítja a hálapénzrendszert - többségük (61%), hiába utasítja el magát a jelenséget, a jelenlegi helyzetben kénytelen elfogadni a hálapénzt. Csupán 5% az, aki morálisan elfogadhatónak és 1%-uk, aki természetesnek gondolja azt. Az elmúlt bő 3 évben 19%-ról 33%-ra nőtt a paraszolvenciát teljes mértékben elutasító orvosok aránya. 

Fotó: Szinapszis/ReSzaSz

Mi lenne a megoldás?

Ugyan 2013-ban még 194 ezer forint volt a szakmában dolgozók átlagos nettó alapbére, most pedig 260 ezer forint, a felmérésben résztvevők 74 százaléka továbbra is úgy érzi, hogy a jövőbeni terveit nem tudja a jelenlegi alapbérre alapozni. Vagyis további változásokra lenne szüség ezen a területen is, de a megkérdezettek közül sokan (60%) úgy gondolják, hogy önmagában a béremelés nem oldaná meg a hálapénz kérdését, és ez a vélemény a rezidensek körében még hangsúlyosabb (76%). 

A ReSzaSz szeretne kidolgozni egy, a hálapénzrendszer kivezetéséhez szükséges keretrendszert, amelynek egyelőre ezek a főbb pontjai:

  • tisztes alapbér, ami ugye önmagában sokak szerint nem lesz elég
  • a teljesítmény honorálása minőségi/mennyiségi alapon
  • az orvosképzés- és oktatás megbecsülése, sokak szerint ugyanis a hálapénz rendszere jelenleg gátolja a megfelelő gyakorlati- és szakképzést, és rezidensek, szakorvosok oktatásáért tételes finanszírozást kellene kapniuk az abban résztvevő szakembereknek
  • a saját orvos választás, mint egy olyan extra, plusz dolog, ami nem lenne benne az egyelőre nem meghatározott alapszolgáltatások között, vagyis amiért a páciensenk fizetnie kellene 
  • az állami és magánegészségügyi rendszer tiszta együttműködése
  • jogi szabályozás
Fotó: Szinapszis/ReSzaSz

Van remény?

A Btk.1978 óta tiltja, de kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el, és 2014-ben a Legfőbb Ügyészség javasolta a passzus módosítását, de azóta sem igazán történt semmi az ügyben. Illetve nemrég bejelentették, hogy a fővárosi Bethesda és a Magyar Irgalmasrendi Kórház 8,7 milliárd forint támogatást kap új osztályok létrehozására, cserébe többek között vállalják, hogy "világos pénzügyi feltételeket teremtenek" (és az osztályokon nem hajtanak végre abortuszt, ez utóbbival már egy másik cikkben foglalkoztunk).

Azt egyelőre nem tudni, hogy ezt pontosan hogyan valósítják meg, de dr. Dénes Tamás szerint lehet, hogy sikerült egy működő és fenntartható módszert kidolgozniuk. A ReSzaSz mindenesetre bármelyik pártnak, amelyek szeretne indulni a 2018-as választásokon, felajánlja, hogy kölcsönvehetik a megoldási javaslataikat, és arra szorgalmazza a lehetséges indulókat, hogy vegyék be programjukba az egészségügy megreformálását. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?